176445. lajstromszámú szabadalom • Csomóponti kapcsolat

3 176445 4 rozunk hozzá, az épület teherhordó szerkezetéhez pedig kapcsolóidomok it erősítünk, amelyek nem közvetlenül a fémburkolattal vannak kapcsolatban, hanem csupán a már említett közvetítőelemmel. A rugalmas elmozdulások lehetőségét a térhatárolóhoz erősített kapcsolóidomokban, illetve a menetes csa­pok fölerősítésénél alkalmazott különböző irányú ovális lyukak segítségével biztosítjuk. A kitűzovt célnak megfelelően a találmány sze­rinti csomóponti kapcsolat, főleg lemezjellegű bur­kolatoknak, pl. bevonattal ellátott nagytáblás vé­kony lemezburkolatoknak épületek térhatároló szerkezeteihez való fölerősítésére, — ahol az erő­átadás a térhatároló szerkezet és a burkolóelem közötti, a burkolandó felület síkjára általában me­rőleges irányú csavarok útján jön létre, a csavarok pedig ovális lyukakba vannak beültetve —, oly módon van kialakítva, hogy a térhatároló szerke­zethez kapcsolóidomok vannak erősítve, a kapcso­lóidomok - célszerűen páronként — beállító ele­mekkel vannak összefogva, a beállító elemek és a kapcsolóidomok egymással kötőelemek, pl. fejes­csavarok útján vannak összekötve, a felerősítendő burkolóelem a töveiknél molekuláris kötéssel, pl. csaphegesztéssel a burkolóelemhez rögzített mene­tes csapok útján van a beállító elemhez kapcsolva, a menetes csapok szára a beállítóelemre közvet­lenül vagy közvetve támaszkodó rugóval van alá­támasztva, a beállítóelemben mind a menetes csa­pok, mind pedig a fejescsavarok számára a rugó mozgástartományához igazodó nagyságú és ovali­­tás-irányú hosszúkás lyuk van szabadon hagyva, a kapcsolóidomok pedig a beállító elemekkel való összeköttetést szolgáló fejes csavarok számára a rugó mozgástartományához képest keresztirányú, előnyösen arra merőleges irányú ovalitással rendel­kező hosszúkás lyukakkal vannak ellátva. A találmány szerinti csomóponti kapcsolat to­vábbi ismérve, hogy a burkolóelem és a beállí­tóelem között kapcsolatot létesítő menetes csapok szárára távtartó gyűrű van fölhúzva, amely előnyö­sen az alátámasztó rugó fölfekvését elősegítő rész­szel, pl. vállal, horonnyal stb. van ellátva. Egy lehetséges kiviteli alak esetében a távtartó gyűrű a beállítóelemnek a burkolóelemhez viszonyí­tott pozicionálására alkalmas résszel, pl. vállal, ho­ronnyal stb. van ellátva. Egy másik lehetséges megoldásnál a menetes csapoknál a távtartógyűrűn kívül a beállító elemnek a burkolóelemhez viszo­nyított pozicionálására alkalmas járulékos alkatrész, pl. egy vagy több alátét van elhelyezve. A csomóponti kapcsolat egy célszerű kiviteli alakjánál a beállító elemek a hozzájuk rendelt kapcsolóidomokhoz a burkolóelem és a kapcsoló­idomok közötti közvetlen összeköttetést meggátló módon csatlakoznak, pl. azáltal, hogy a beállító elemek a kapcsolóidomokhoz való csatlakozás kör­nyezetében ki vannak görbítve. A találmány szerinti csomóponti kapcsolat elő­nye, hogy a burkolóelemet nem kell átfúrni, a rögzítési mód legalább kétirányú elmozdulást tesz lehetővé, ezáltal kiegyenlíti a méreteltéréseket és megelőzi a káros alakváltozásokat. Kedvező az is, hogy a kapcsolat igen gyors szerelést, oldható kötőelemei folytán pedig eltávolítást és újbóli föl­­használást tesz lehetővé. Lehetőség van arra is, hogy a burkolóelemek az épület teljes magassá­gának megfelelő hosszúságban készüljenek, és így közbülső toldásra nincs szükség. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alap­ján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti csomóponti kapcso­lattal készülő burkolat fölerősítésének egy szaka­szát mutatja be perspektivikus nézetben, a 2. ábra a burkolóelemek közvetett fölerősítésére szolgáló beállító elem elölnézete az előbbihez viszo­nyítva nagyított léptékben, a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt III—III egyenes mentén vett metszet. Az 1. ábrán látszik az 1 burkolóelem, illetve vízszintes értelemben — átlapolással — egymás mel­lé helyezett több 1 burkolóelemnek egy szakasza. Az 1 burkolóelemek elvileg tetszés szerinti hosszú­ságúak lehetnek, és helyenként vannak a 9 kapcso­lóidomok egy-egy párjához a 8 beállító elemek útján hozzáerősítve. Célszerű lehet, ha az 1 burko­lóelem az épület teljes magasságának megfelelő hosszúságú, mert ilyen esetben nincs szükség a szigetelési és egyéb toldási nehézségeket fölvető közbenső kapcsolatok kialakítására. Az 1 burkoló­elemek - pl. hajtogatás vagy sajtolás útján - cél­szerűen egyenletes távolságokban a 10 kanelurákkal vannak ellátva, amelyek az egész 1 burkolóelemnek a térhatároló elem síkjára merőleges irányban való mozgáslehetőséget biztosítanak. Az egymás mellé helyezett 1 burkolóelemek átlapolással való tol­dása célszerűen az egyik ilyen 10a kanelura mentén történhet. Az 1. ábrán látható az is, hogy a 9 kapcsolóidomokhoz az 1 burkolóelem éppen a 10 kanelúrá mentén van hozzáerősítve. Példaképpen olyan esetet mutatunk be, amikor a 8 beállító elemek útján az 1 burkolóelem minden második 10 kanelúránál van rögzítve. Szilárdsági méretezéssel eldönthető, hogy valamely adott esetben milyen sűrűségű rögzítésre van szükség. A 2. ábrán a 8 beállító elemnek alsó részét tüntettük föl. A 9 kapcsolóidom, valamint a 8 beállító elemnek a 12 fejescsavarral való összekap­csolásánál a 8 beállító elemben a függőleges ova­­litás irányú 11 hosszúkás lyuk, míg a 9 kapcsoló­idomban a vízszintes ovalitás irányú 13 hosszúkás lyuk van kialakítva. A 8 beállító elem, valamint az 1 burkolóelem közötti kapcsolatot a 3 menetes csap létesíti, amely a 8 beállító elemben kiképzett, fölül szélesebb, lefelé szűkülő „kulcslyuk” alakú 5 hosszúkás lyukba van beleültetve. A 3. ábra a 2. ábrán bejelölt III—III egyenes mentén vett függőleges metszet, és ugyanúgy a 8 beállítóelem alsó szakaszát tünteti föl. Az ábra fölső része az 1 burkolóelemnek a 8 beállító elemhez való kapcsolatát, míg az ábra alsó része a 8 beállító elemnek a 9 kapcsolóidomhoz való hozzá­­erősítését szemlélteti. Az 1 burkolóelemhez a 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents