176436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés atomerőművek hermetikus burkolattal körülvett zárt terében üzemzavar esetén a nyomás csökkentésére

3 176436 4 hogy az üzemzavarnál a helyiségrendszerből poten­ciálisan veszélyes rádióaktív levegő kerül a környe­zetbe. Az 537 389 sz. szovjet szerzői tanúsítványban közölt megoldásnál passzív, a felszabaduló gőz által működtetett és aktív, segédenergiával üzemelő szi­vattyús betáplálású lokalizációs rendszert alkal­maznak az üzemzavar következményeinek elhárí­tására. A passzív rendszer ún. buborékoltató kon­denzátor, amelyben a csőtörésnél felszabaduló gőz speciálisan elhelyezett buborékoltató tálcákban kondenzálódik, a levegő pedig levegőcsapdákban gyűlik össze. A buborékoltató elven működő be­rendezések hátránya, hogy a nagymennyiségű leve­gővel beáramló gőz nem kondenzálódik megfele­lően a vízben, továbbá a buborékoltató tér és a levegőcsapda szükséges térfogata nagyon nagy. Az aktív lokalizálós berendezés esőztető rendszer, amely bórtartalmú vizet fecskendez szivattyú segít­ségével a hermetikusan zárt térbe. A maximális üzemzavarnál egyúttal teljes feszültségkiesés áll be, ily módon az esőztető szivattyúk hatástalanok ma­radnak egészen addig, amíg a szükség-áramellátást biztosító Diesel-generátorok be nem indulnak. így az aktív lokalizációs rendszer csak a baleset má­sodik fázisában jut szerephez, amikor a nyomás már stabilizált értékre csökkent. Az eddigi buborékoltató konstrukcióknál a bu­­borékoltatás következtében előálló rossz hőcsere­­viszonyok miatt igen nagyméretű berendezések szükségesek. A nagy méret a teljes berendezés üzembelépésének idejét késlelteti, üzemközben len­géseket okoz. A többszázezer Pa-ra összesűrített rádióktív levegő á folyamat végén a működést gátolja, a környezetbe túlnyomás révén kijuthat, kezelése megoldatlan. A találmány megalkotásakor azt a feladatot tűz­tük ki, hogy olyan gyorsműködésű és nagyhatású eljárást és berendezést hozzunk létre, amellyel az előbbiekben ismertetett rendszerek hátrányait ki­küszöbölve, hatásos nyomáscsökkentést érünk el már az üzemzavar első szakaszában, nagyintenzitású hőcserét biztosítva lényegesen kisebb berendezés­méretekkel és a burkolat kisebb falvastagságával, a környezeti szennyezés veszélyének csökkentése mel­lett. A találmány tehát egyrészt eljárás atomerő­művek hermetikus burkolattal körülvett zárt teré­ben üzemzavar esetén a nyomás csökkentésére, amelynek során a zárt térbe beömlő gőzt hűtő­víznek gravitációs úton történő befecskendezésével kondenzáltatjuk, és az jellemzi, hogy a hűtővíz befecskendezését a gőzbeömlés következtében fel­lépő nyomásnövekedéssel egyidőben indítjuk. A találmány másrészt berendezés atomerőművek hermetikus burkolattal körülvett zárt terében üzemzavar esetén a nyomás csökkentésére, amely berendezésnek a zárt térrel kapcsolatban levő kon­denzációs térben elhelyezett vízelosztó készüléke és a vízelosztó készülékbe az üzemzavar esetén víz­tartályból gravitációs úton hűtővizet juttató szervei vannak. A berendezés a találmány szerint úgy van kialakítva, hogy legalább három víztartálya van, mindegyik víztartálynak a zárt tér felé nyitott része és a zárt tértől burával elválasztott zárt része van, amely nyitott és zárt részek egymással hidrau­likusan közlekednek, és a víztartályoknál mélyeb­ben elhelyezett vízelosztó készülékekhez vezető csővezetékek mindegyike a megfelelő víztartály zárt részébe lefelé visszahajlított véggel van csatlakoztat­va. A berendezés ugyancsak a találmány szerint úgy is kialakítható, hogy a zárt tér felé nyitott leg­alább három víztartálya van, és a víztartályoknál mélyebben elhelyezett vízelosztó készülékekhez ve­zető csővezetékek mindegyikébe a zárt térben be­következő nyomásnövekedésre segédenergia nélkül működésbe lépő mechanikus nyitószerkezet van be­iktatva. Egy előnyös kiviteli alaknál a mechanikus nyitó­szerkezetnek elfordíthatóan ágyazott záróeleme és a záróelemet a csővezetékben levő hűtővíz nyo­mása ellenében záró alaphelyzetében tartó támasz­tóeleme van, amely támasztóelem a zárt térben bekövetkező nyomásnövekedésre tartó helyzetéből kibillenően van ágyazva. Ekkor célszerűen a támasztóelem egyik végén elfordíthatóan ágyazott, másik végén támasztófelü­lettel ellátott támasztólap, amely támasztólap egyik felülete a csővezeték vízelosztó készülékhez vezető részével, másik felülete pedig közvetlenül a zárt térrel van kapcsolatban. Egy másik előnyös kiviteli alakban a mecha­nikus nyitószerkezetnek a csővezetéket elzáró hasa­dótárcsája és a hasadótárcsa felületénél nagyobb felületű membrán által lezárt állandó nyomású kamrája van, ahol a hasadótárcsa a membránhoz mechanikus összekötőelemmel van csatlakoztatva, és a membrán szabad felülete a zárt térrel van kapcsolatban. A találmány szerinti megoldásnál nagyintenzitású hőcserét biztosítunk a rendszerben üzemzavarkor keletkező gőz és az azt kondenzáló, a gőzbeömlés­­sel gyakorlatilag együtt befecskendezett víz között. Ezáltal a kondenzálási hatás növekszik anélkül, hogy a rendszerben lengések lépnének fel, és a berendezés méretei jelentősen csökkennek. A meg­oldás passzív elven, segédenergia nélkül lép műkö­désbe, így igen nagy megbízhatóságú. A találmányt a továbbiakban a rajzokon szem­léltetett előnyös kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az 1. és 2. ábra a találmány szerinti berendezés egy-egy kiviteli alakjának vázlatos rajza, a 3. és 4. ábra pedig a 2. ábra szerinti kivitelben előnyösen alkalmazható nyitószerkezet egy-egy kivi­teli alakjának vázlatos rajza. Az 1. ábrán az 1 reaktort hermetikusan záró pl. vasbeton 20 burkolat veszi körül, amely zárt 2 teret határol. Az 1 reaktoron 18 primer cirkulációs 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents