176433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés képelemzésre, előnyösen képfoltokként jelentkező részecskék számlálására
9 176433 10 A már megadott igazságtáblázat megvalósítására alkalmas hálózat sokféleképpen megvalósítható és ez szakembertől az itt leírtak alapján elvárható. Egy lehetséges hálózatot mutat az 5. ábra. A 3. ábra szerinti elrendezés 36 számláncának példakénti kiviteli alakját mutatja a 6. ábra. Reverzibilis 63 számlánc előre, illetve hátra léptető 63a,b bemenetére csatlakozik egy-egy logikai 62 és 64 kapu, ezek egyik bemenetére a logikai 35 hálózat másik 52 kimenete csatlakozik (5. ábra), mégpedig célszerűen további logikai 61 kapun át, mely a 33 vezérlő egység által szolgáltatott Ü ütemjel révén szinkronizálja a léptetést, a logikai 35 hálózat egyik 51 kimenete pedig közvetlenül jut az előre léptető bemenetre csatlakozó logikai 62 kapura és 65 inverteren át a hátra léptető bemenetre csatlakozó 64 kapura, figyelembe véve az 51 kimenetről érkező jelek irányérzékenységét. A Táblázatban látható 2. kombináció esetén az Fm függvény pozitív értéke engedélyezi a léptetést és mintegy az Fn függvény értéke is pozitív (logikai „1”), a 82 kapu két bemenetére jutó jelek megegyeznek, előreléptetés történik, míg a 84 kapura az Fn érték inverze jut, mely nem egyezik meg a pozitív engedélyező (Fm) jellel, így a 84 kapura hatástalan, nincs hátraléptetés. A Táblázaton mutatott 7. és 8. kombináció esetén a léptetést engedélyező pozitív jellel egyidejűleg az Fn érték logikai „O”, így annak egyenes továbbítása a 82 kapura hatástalan, míg annak invertált továbbítása a 84 kapura két egyező — pozitív — jelet eredményez a 84 kapun, így hátra léptetés történik. így tehát az Euler jellegű karakterisztika szerinti előjelhelyes számlálás történik. Egy példaképpeni kapcsolási elrendezést p - q = 128 értékre alakítottuk ki, vagyis a képfelbontás 128 x 128 = 214 képpontinformációt szolgáltat. Míg az ismert megoldásoknál a teljes készlet tárolása 16 384 bites átmeneti tárat igényel, az Euler karakterisztikán alapuló kiértékelés esetén a találmány szerint az első átmeneti tár 256 bites, a második 4 bites, összesen 260 bit. Ebből az is látható, hogy a g < p feltétel nem a közvetlen mennyiségi arányok közötti nagy különbségre utal, hanem az adatfeldolgozási arányok közötti nagy különbségre. Ha pl. p = q = 16, akkor g = 4 esetén 256—72 = 184 bitnyi kapacitást takarítunk meg, mikor is ag^p azt jelenti, hogy g = p/4 és p-g = 12. Ha viszont p=q=128, már g = 64 esetén is 8 064 bitnyi lenne a kapacitás-igény csökkenése, pedig g = p/2 és p-g = 64. Természetesen a gyakorlatban bármilyen nagy p és q esetén elegendő a g = 4, sőt a g = 2 érték. A berendezés alkalmazását egy anyagvizsgálati példán mutatjuk be. A fémek és ötvözetek szilárdságát — mint ismeretes - növelni lehet, ha a szövetben kiválásokat hozunk létre, melyek a diszlokációk mozgását akadályozzák. Minél nagyobb számban vannak kiválások, annál nagyobb a szilárdságnövelő hatásuk. A leggyakrabban használt szerkezeti anyagban, az acélban a karbid-kiválások egymástól mért átlagos távolsága és a szilárdság között van meghatározott összefüggés szerinti kapcsolat. Nemesített acélokról ezért célszerűen lenyomatos technikával elektronmikroszkópos felvételt készítenek, s ezt a felvételt értékelhetjük a találmány szerinti berendezéssel, mely e méréshez kiegészítendő átvilágító asztallal. A berendezés mintegy két másodperc alatt számszerűen megadja, hány darab — geometriailag zárt alakzatként megjelenő - karbidrészecske van az elektronmikroszkóp által szolgáltatott képben. Egy példakénti elemzés adatai a következők: 5000-szeres nagyítással készítettünk felvételt a próbatestről és a találmány szerinti berendezés 100 /am2-nyi területén 64 részecskét számlált. A szilárdság szempontjából meghatározó a részecskék közötti átlagos X távolság, mely X értéket a terület és a területen mért Z részecskeszám hányadosának négyzetgyöke adja vagyis: /terület /100 X = V—-----= V —— = 1,25 fim. Z 64 A berendezés előnyeit a következőképpen foglalhatjuk össze: a) Geometriai-topológiai összefüggések alapján felépített logikai rendszerben sikerült olyan berendezést kialakítani, mely az adott — lényegében részecskeszámlálásra visszavezetett - feladatot viszonylag kis memória-kapacitással és így gazdaságosan oldja meg, b) a találmány szerinti berendezés alkalmazásával az anyagvizsgálati és orvos-biológiai mérések gyorsabbakká és pontosabbakká válnak, aminek jelentősége nyilvánvaló. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás valamely képben ugrásszerű fényesség -változásként mutatkozó foltok számának — és adott esetben más jellemzőinek - a meghatározására, előnyösen anyagvizsgálati vagy orvos-biológiai méréseknél részecskeszámlálásra, melynek folytán képfelbontó eszközzel, pl. TV-kamerával, mátrix - szervezésű pxq képpontból álló videojelet állítunk elő, a jelelemeket fényesség-küszöb szerint digitalizálva tároljuk, a szomszédos képpontra vonatkozó digitális jeleket össehasonlítjuk és kitüntetett (pl. növekvő) értelmű szintugrás esetén digitális számláncra léptetőjelet kapcsolunk, azzal jellemezve, hogy a képfelbontás ütemében érkező digitalizált jeleket folyamatosan beírjuk léptetőüzemű, összesen g darab (g < p, pl. 4) q bit hosszúságú rekeszből álló első átmeneti tár(ak)ba, majd onnan a mindenkori k-ik fázisban (1 = k = q) az n-ik sor (1 = n p) k-sorrendű képpontjára vonatkozó digitális jelet és az n-ik sort közvetlenül megelőző sor(ok) ugyancsak k-sorrendű képpontjára vonatkozó digitális jele(ke)t, összesen g darab jelet átírjuk összesen g darab 2-cellás rekeszt tartalmazó, léptetőüzemű második átmeneti tár(ak) rekeszenként! első celláiba és a második átmeneti tár(ak) pillanatnyi információtartalmát fázisonként logikai hálózat bemenetére adjuk és a logikai hálózat kimenőjelével vezéreljük a számláncot. (Elsőbbség: 1975. 05. 14.) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
