176420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagok égőkamrában történő elégetésére és az eljárás foganatosítására alkalmazott gyűrűs égőkamra

3 176420 4 zónában az égőkamra tengelye mentén örvénylő cirkulációs áramlás jön létre, amely előreáramló, égő tüzelőanyag-levegő-keverékből és visszaáramló forró égéstermékekből áll. Az égéstermékek egy­részt biztosítják a hőközlést a friss tüzelőanyag-le- ® vegő-árammal, másrészt pedig az égés stabilizálását. A kamra keveredési zónájába jut az előzetesen szintén koaxiális gyűrűkbe vezetett és így meg­osztott szekunderlevegő, amely hozzávegyülve az égéstermékekhez, ezek hőmérsékletét csökkenti és 10 hűti az égőkamrában levő égőalkatrészeket. A fenti eljárás foganatosítására való gyűrűs égő­­kamrának két koncentrikus lángcsőgyűrűje van, amelyek a kamra égési zónájának egy részét be­határolják, közöttük egy lángtartógyűrű helyez- 15 kedik el, amely a lángcsövek közti teret két kon­centrikus gyűrű alakú csatornára bontja. Ezekben ellentétes értelmű lapátos perdítők vannak, ame­lyek biztosítják a csatomagyűrűkben a primerle­­vegő-sugarak ellentétes értelmű perdítését és beve- 20 tését az égési zónába. A lángtartógyűrű égési zóna felé eső oldalfalán nyílások vannak a tüzelőanyag égési zónába vezetésére. A szekunderlevegő beve­zető elemei lapátos perdítők, amelyek az egyik lángcsőre vannak szerelve és a primerlevegő per- 25 dítőitől valamivel a gáz-levegő-áram irányában el­tolva helyezkednek el. A fent leírt tüzelési eljárás és az annak fogana­tosítására való égőkamra jelentős hátránya, hogy az égési zónában a forró égéstermékek visszaáramlása 30 jön létre. A cirkulációs áramlás ilyen módon ki­alakított felépítése meghosszabbítja a tulajdonkép­peni égési zónát és nem teszi lehetővé az égési zóna tűzterének hatékonyabb kihasználását, mivel térfogatának egy részét az égéstermékek ellenárama 35 tölti ki, s ott nem tud a tüzelőanyag-levegő-keve­­rék elégni. Emellett a tüzelőanyag égése az égési zónában minimális légfelesleg, s így magas hőmérséklet mel­lett zajlik. Ezáltal növekszik az égéskor keletkező 40 káros égéstermék-összetevők mennyisége is, mint pl. a nitrogénoxid, amely a környező atmoszférába jut. A magas hőmérséklet az égési zónában a tüzelőanyagelosztó szerkezetek — így a lángtar­­tógyűrű-nyüásokkal ellátott falának — fokozott fel- 45 melegedéséhez vezet, aminek következtében csök­ken a berendezés üzembiztonsága. A találmánnyal megoldandó feladat olyan égés­kamrában történő tüzelési eljárás kifejlesztése és az eljárás foganatosítására alkalmas gyűrűs égőkamra 50 megalkotása, amelyek az égési folyamat nagy inten­zitását és az égési zóna hosszúságának csökkentését biztosítják a tüzelőanyag-levegő-keverék intenzív perdítésével létrehozott cirkulációs áramlás révén, amikor is az áramlás pályái az égőkamra hosszten- 55 gelyére merőleges síkban helyezkednek el. Célunk továbbá az égéstermékek káros összetevőinek csök­kentése és a tüzelőanyagelosztó elemek üzembiz­tonságának javítása az égési zónában keletkező hő­mérséklet csökkentésével. 60 A kitűzött feladatot azzal oldjuk meg, hogy az égőkamrában történő tüzelési eljárás során a pri­mer- és szekunderlevegő áramát előbb koaxiális gyűrűkben osztjuk fel, a koaxiális primerlevegő-su­­garakat az égőkamra hossztengelyéhez képest meg- 65 perdítjük, oly módon, hogy a szomszédos sugarak perdülete ellentétes értelmű legyen, végül a meg­­perdített primerlevegő-sugarakat a tüzelőanyaggal egyidejűleg a kamra égési zónájába vezetjük, ahol a tüzelőanyag-levegő-keverék cirkulációs áramlása jön létre. A találmány szerint a szekunderlevegő-áram egy részét közvetlenül az égési zónába vezetjük, a primerlevegő-sugarakat pedig érintőleges irányban perdítjük. A kitűzött feladat megoldásához tartozik még a tüzelési eljárás foganatosítására való gyűrűs égőkamra kialakítása. Az égési zónát két koncent­rikus lángcsőgyűrű határolja be. A lángcsőgyűrűk között lángtartógyűrű helyezkedik el, amelynek ol­dalfalán tüzelőanyag-bevezető-nyílások vannak és a lángcsőgyűrűkkel két koncentrikus csatomagyűrűt képez. A szekunderlevegő bevezető elemei mellett a koncentrikus csatomagyűrűkben helyezkednek el a primerlevegő bevezető elemei, amelyek két ellen­tétes perdítőszögű lapátos perdítőből állnak. A találmány szerinti kivitelnél mindegyik csatorna­­gyűrűben a primerlevegő bevezető elemeihez, a lapátos perdítő mellé a levegőáramlás irányában egy réseit perdítő csatlakozik érintőlegesen kiala­kított résekkel, a szekunderlevegő bevezető elemei pedig a primerlevegő bevezető elemei és a koncent­rikus lángcsőgyűrűk között helyezkednek el. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy a primerlevegő égési zónába vezetése érintőleges irányban és ellentétesen perdített sugarak formá­jában történik, ezáltal az égési zónában intenzív cirkulációs áramlás jön létre, amely számos nagy­méretű intenzív -örvényből áll. Ezek az égési zóna teljes keresztmetszetét betöltik és nem jön létre az égéstermékek visszaáramlása, aminek következtében az égési zóna hossza, így az égőkamra hossza is lényegesen csökkenthető. A tüzelőanyag-levegő-ke­verék ilyen pályán történő mozgása annak töké­letes elégését az égőkamra eddiginél rövidebb sza­kaszán biztosítja. Az intenzív hő- és anyagcsere mind az örvények belsejében, mind közöttük ked­vező feltételeket teremt a tüzelőanyag levegővel való keveredéséhez, valamint a friss tüzelőanyag-le­vegő-keverék meggyulladásához és intenzívvé teszi az égési folyamatot. A szekunderlevegő egy részének az égési zónába vezetése lehetővé teszi továbbá, hogy az égési folyamat az égési zónában mérsékeltebb hőmérsék­leti szinten játszódjon le, ami csökkenti a tüzelőbe­rendezés alkatrészeinek, így a lángcsőgyűrűknek fel­­melegedését és növeli az égőkamra élettartamát, valamint az égéstermékek kisebb nitrogénoxid tar­talmát eredményezi. A szekunderlevegő bevezető elemei a lángcső­gyűrűk és a primerlevegő bevezető elemei között két gyűrű alakú rés formájában helyezkednek el, amelyek mindegyikében egy-egy lapátos perdítő van. Ez a rés áteresztő keresztmetszetének legalább egy részét eltakarja, ugyanakkor az egyescsatorna­­gyűrűkben a szekunderlevegő lapátos perdítője a primerlevegő lapátos, illetve réseit perdítőjével azo­nos értelmű levegőáram perdítő szög alatt van elrendezve. A szekunderlevegő egy részének égési zónába juttatása perdített sugarak formájában még inten-2

Next

/
Thumbnails
Contents