176406. lajstromszámú szabadalom • Bolygóhűtő foró csőkemencéhez
5 176406 6 pest a zárófalnak a kemencefaltól távolabbi felében fekszik. Az anyagbelépőnyílás különlegesen előnyös elrendezését az alábbiakban ismertetjük. Mint ahogy a 2. és 3. ábra szerinti kiviteli példák szemléltetik, a hűtőcső, a beömlővége tartományában a hozzá tartozó anyagkiömlőnyílás irányában megtörve van kialakítva, miközben a megtörési hely képzeletbeli 13 síkja, valamint a 11 zárófal síkja függőleges, amikor a hozzá tartozó 6 anyagkiömlőnyílás a forgókemence köpenyen a legmélyebb helyzetét a forgókemencetengely alatt elérte. A megtörés úgy van kialakítva, hogy a 11 zárófal vonatkozási síkja a 16 hűtőcsőtengellyel ß = 30—70°-os szöget zár be. Az ábrázolt kiviteli példánál a ß szög 45°-os. Ezt az ún. könyökös részt célszerűen úgy állítjuk elő, hogy egyenes csőből kiindulva a csőtengelyre merőleges síkban a 3. ábrán vonalkázottan jelölt 14 részt a csőtengelyre ferdén levágjuk és 180°-os elfordítás után a hűtőcsővel újra összekötjük. Ez különösen gyártástechnikai szempontból előnyös, mivel a bonyolult kúpos test lesarkítások elmaradnak. A 13 síkban mind a hűtőcső, mind pedig a levágott csővég egymáshoz tartozó kontúrral rendelkezik, melyek az említett 180°-os elfordítás után minden további nélkül egymással összeköthetek. A 11 zárófal körfelületű. Az ismertetett hűtőcső beömlővégének 4. ábra szerinti metszete a 3. ábrán levő IV—IV vonalnak megfelelően szemlélteti a 15 anyagbelépőnyílásnak a 11 zárófalon való elhelyezkedését. Itt a 15 anyagbelépőnyílás középpontja, amely a 16 tengely nézete, a kemence tengely és a 17 hűtőcső tengely által meghatározott 19 síkkal egy a pl. 30°-os szöget zár be a forgásiránnyal ellentétes értelemben. Az anyagkiömlőnyílás úgy van elrendezve, hogy az a 11 zárófalnak a kemencefallal ellentétes odalán helyezkedik el. Az ismertetett bolygóhűtő a következőképpen működik. A kemence belsejében levő égetett anyag mindenkor a kemencetengely alatt elhelyezkedő 6 anyagkilépőnyíláson keresztül a 3 összekötőcsúszdára jut és onnan a megfelelő hütőcső beömlő végére. Az anyagbeömlés a hozzá tartozó anyagbeömlőnyílás felfelé mozgása következtében megszűnik egy megfelelő forgásszög megtétele után. Mivel az egyes hűtőcsövekhez tartozó anyagkiömlőnyílások a forgásirányt tekintve „előresietően” vannak elrendezve, az összekötő csúszda még akkor is egy bizonyos dőlt helyzetben marad, ha az anyagkiömlőnyílás a kemencetengely fölötti helyzetébe jut. Ily módon biztosítva van, hogy a még összekötőcsúszdában levő anyag teljes egészében a hűtőcsőbe jut. Mivel a 15 anyagbelépőnyílás all zárófalnak a kemencefallal ellentétes felén van kialakítva, az anyagbelépőnyílás éle abban a kemencehelyzetben, amelyben az anyagbefolyás az összekötőcsúszdából befejeződött, a hűtőcsőben levő anyagfelszín fölött van és így biztonságosan kiküszöbölhető, hogy anyag a forgókemencébe visszahulljon. A kemence forgásakor a leírt kiviteli példánál a könyökösen kiképzett rész fala a beömlőtartományban az anyagtöltés alá kerül és az anyagbeömlés fázisa alatt erős szállítómozgást idéz elő a hütőcső kiömlővége irányában. Amikor a szóban levő hűtőcső kemencetengely fölötti helyzetébe jut, all zárófal a hűtendő anyag alá kerül és arra még egyszer egy erős szállítóhatást fejt ki kiömlési irányban, amely hatás a hűtőcső lefelé mozgása alatt megmarad mindaddig, amíg a kemencetengely magasságát el nem éri. Ezen különleges kialakítás révén elérhető, hogy mind az anyagbeömlő fázisban az anyagra szállítóhatás hat, amely a hűtőcső vonatkozásában mintegy a kemence körbefordulásának háromnegyed részéig megmarad. Ilyen módon elérhetjük, hogy új anyagbeömlés fázisának kezdetén a szóban forgó hütőcső beömlő vége megközelítőleg teljesen üres és így kiküszöbölhető az anyagtorlódás az összekötő csúszdában. Különösen előnyös a 15 anyagbelépőnyílásnak a 4. ábra szerinti elrendezése all zárófalon, mivel itt a kemence forgás révén a hűtőcsőben kialakuló anyagrézsü, melyet pontosan a 4. ábrán feltüntettünk, még nem fedi az anyagbelépőnyílás keresztmetszetét, amikor a megfelelő hűtőcsőben az anyagbeömlés fázisa megkezdődik. Ilyen módon a kemencéből kieső anyag messze behatol a hütőcső beömlőtartományába. A leírt kiviteli példa lényegében egy előnyös kiviteli példát szemléltet. A leírt mozgásviszonyok és a különleges előnyök több egyszerűsített kivitellel is elérhetők, amelyeknél a 11 zárófal döntése helyett ßl = 30—70° alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Bolygóhűtő, amelynek a forgó-csőkemence anyagkihordó végénél a kerületen egyenletesen elosztott és csőszerű hosszabbítás révén hordott hűtőcsövei vannak és a hűtőcsövek anyagbelépő nyílásai egy-egy csőszerű összekötő csúszda révén a forgókemence köpenyén elrendezett anyagkiömlő nyílásokkal össze vannak kötve, aholis az anyagkiömlő nyílások a hozzájuk tartozó anyagbelépő nyílásokkal szemben a hűtőcsövek forgásirányával el vannak tolva és minden egyes hűtőcső beömlő végén zárófallal, a hütőcsőtengelyhez képest ferdén le van zárva és ennek a zárófalnak a kemencefallal ellentétes felében van az anyagbelépő nyílás elrendezve, azzal jellemezve, hogy minden egyes hűtőcső (1) a beömlő tartományában a hozzá tartozó anyagkilépő nyílás (6) irányában megtörtén van kialakítva, míg a törési hely képzeletbeli síkja (13), valamint a zárófal (11) síkja a kemence dőlési síkjára merőlegesek a forgó-csőkemence köpenyen (2) levő hozzá tartozó anyagkilépő nyílás (6) legalsó helyzetében, továbbá, hogy az anyagbelépő nyílás (15) középpontja (16) a kemence tengelye és a hozzá tartozó hűtőcső tengely (17) által alkotott síkhoz viszonyítva a kemence forgásirányával (12) szemben, a hütőcső tengely (17) körül a jelölt síkkal (19) szemben 15-45ô-os szöggel el van forgatva, ezenkívül a csőszerű összekötőcsúszda (3) forgó-csőkemence oldali vége megközelítően sugár irányban van elrendezve, míg a hűtőoldali vége a zárófal (11) síkjára megközelítően merőlegesen torkollik a hűtőcsőbe (1). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
