176404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék profilanyagok egyengetésére

11 176404 12 henger kifutási oldalán levő 88 csapján levő — itt nem ábrázolt - önmagában ismert állítószerkezet segítségével a 82 nyű irányában mozgatható anél­kül, hogy a befutás oldali egyengetőrés nagyságát ez számottevően befolyásolná. A 79 henger ilyen irányú mozgatása következtében a kifutási oldalon a munkadarabban kisebb járulékos hajlítóerő lép fel. A 79 henger végeinél levő 83 és 84 lekere­­kítések erősen görbültek, és a köztük levő 85 kon­túrgörbe laposabb. A 83 lekerekítés görbületi kö­zéppontja kb. a 87 önbeálló csapágy forgási közép­pontjával esik egybe. A 79 hengerhez tartozó - csak részben ábrázolt - 86 henger kialakítása a korábban ismertetett 67 henger kialakításával azo­nos. A 12. ábra olyan hengerpárt ábrázolt, amely egy homorú 89 hengerből és egy hajlító 90 henger­ből áll, ahol a 89 és 90 hengerek egymáshoz képest - az ábrától eltérően — ferde beállításúak. A 89 henger kontúrjának végeinél erősen szűkülő 91 és 92 hengerszakaszok vannak. A 93 legkisebb átmérőjű rész a hengert hosszában két olyan részre osztja, amelyeknek hosszúsági aránya előnyösen 1 :1,4—1 :2,5 között van. A 89 henger kontúrját a munkadarab átfutási irányában szemlélve láthat­juk, hogy a 91 hengerszakasz a 93 legkisebb átmérőjű résznél egy enyhén növekvő átmérőjű 94 hengerszakaszba megy át, majd a kifutási oldalon az erősen görbült 92 hengerszakaszban fejeződik be. A 89 henger erősen görbült 92 hengerszaka­szával szemben helyezkedik el a 90 henger kifutás oldali 96 hengerszakasza, míg a 90 henger másik, befutás oldali 97 hengerszakasza a 89 henger 93 legkisebb átmérőjű részével szemben helyezkedik el. A 96 és 97 hengerszakaszok között a 98 hengerszakasz van, amelynek görbülete kisebb, mint a munkadarab hajlítási vonaláé. A „d” jelzés a befutási 97 hengerszakasz és a kifutási 96 hen­gerszakasz átmérői különbségét szemlélteti. A 13. ábra háromhengeres egyengetőgép egy további kiviteli alakját szemlélteti, ahol a 99 és 100 hengerek kialakítása azonos a 6. ábra szerinti 35 és 36 hengerek kialakításával, a középső osztott 101 henger pedig azonos a 10. ábra szerinti 68 hengerrel. Az osztott 101 henger kifutás oldali 101b részhengere - itt nem ábrázolt, de a 10. ábra kapcsán ismertetett — kettőse excenter segít­ségével a befutás oldali 101a részhenger 102 csap­ján a munkadarabhoz képest radiális irányban állít­­hatóan van ágyazva. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás profilanyagok egyengetésére, amelynek során a munkadarabot forgó hajlítgatásnak vetjük alá úgy, hogy annak az így létrehozott görbülete előbb fokozódjon s eközben a munkadarabban fellépő feszültség eléije vagy túllépje a folyáshatárt, majd ezután csökkenjenek a létrehozott görbületek, azzal jellemezve, hogy a képlékeny alakítás szaka­szában a görbületek mértékének csökkentése mel­lett nagyobb számú hajlítgatást végzünk, mint a görbületek növelése során. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a görbületek mérté­kének csökkentése során képlékeny alakítással több hajlítgatást végzünk, mint tisztán rugalmas alakítás­sal. 3. Kéthengeres egyengetőgép az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelynek homorú egyengetőhengere van, azzal jellemezve, hogy a homorú egyengetőhenger (5, 42, 49) legkisebb átmérőjű része (10, 56) a henger hosszúságának felezőpontján kívül, a munkadarab befutás oldali vége felé van eltolva. 4. A 3. igénypont szerinti kéthengeres egyenge­tőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ho­morú hengert (5, 42, 49) a legkisebb átmérőjű rész (10, 56) hosszában két olyan szakaszra osztja, amelyek hosszainak aránya 1 :1,4—1 :2,5 kö­zött van. 5. A 3. igénypont szerinti kéthengeres egyen­getőgép kiviteli alakja, azzá jellemezve, hogy a hengerek ferde beállításúak, középvonáák (44, 45) vetületben metszik egymást, és a metszéspont (48) a hengerek hosszúsági felezőpontján kívül, azok munkadarab befutás oldái végei felé van eltolva. 6. Kéthengeres egyengetőgép az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelynek egyjnás felett elhelyezett egyengetőhengerei vannak, azzal jellemezve, hogy a két henger közül az egyik (33) a munkadarab befutás oldái végével vízszintes helyzetből a másik henger felé van billentve. 7. A 3. igénypont szerinti kéthengeres egyenge­tőgép kiviteli áakja, azzá jellemezve, hogy a ho­morú henger (5) kontúrjának hiperbolikus szakaszai (9, 11) vannak. 8. A 3. igénypont szerinti kéthengeres egyenge­tőgép kiviteli alakja, azzá jellemezve, hogy ásó hengere (50) osztott és a középső részhenger (53) átmérője a felső homorú henger (49) legkisebb átmérőjű részével (56) van szemben. 9. Három vagy többhengeres egyengetőgép az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására azzá jel­lemezve, hogy a képlékeny áakítást végző henge­reknek (18, 19, 30, 37) a befutás oldái henge­rektől (20, 21, 26, 24, 35) mért távolsága kisebb, mint a kifutás oldali hengerektől (22, 23, 27, 29, 36) mért távolság . 10. A 9. igénypont szerinti egyengetőgép hat­hengeres kiviteli alakja azzá jellemezve, hogy a középső hengerpár (18, 19) a két szomszédos hengerpár (20, 21, 22, 23) között a befutás oldái hengerpár (20, 21) felé eltoltan helyezkedik el. 11. A 9. igénypont szerinti egyengetőgép három vagy hathengeres kiviteli áakja azzá jellemezve, hogy a munkadarab átfutási irányában az utolsó hengernek (36) vagy hengerpámak (22, 23) állító­szerkezete van. 12. A 9. vagy 11. igénypont szerinti egyengető­gép három vagy hathengeres kiviteli áakja azzá jellemezve, hogy az utolsó henger (36) vagy hen­gerpár (22, 23) állítható. 13. Egyengetőgép az 1. igénypont szerinti eljá­rás foganatosítására, amelynek forgó hajlítgató egyengető szerszáma van, azzá jellemezve, hogy az egyengető szerszám (65) a szomszédos feszítőszer-5 10 15-20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents