176404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék profilanyagok egyengetésére

7 176404 8 vagy részben képlékeny hajlítgatások mértéke, a rugalmas hajtogatások tartományába történő át­menetig lassabban csökken, és ennek következtében az egyengetés minősége jelentős mértékben javul és a munkadarab csavarvonal-szerű alakja egyenesebbé válik vagy teljesen megszűnik. A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmaz­ható olyan háromhengeres egyengetőgépen, amely­nek alsó hengere két részre osztott és amelynek kifutási oldalánál — a munkadarab átfutási irányá­ban szemlélve — kettős excenter van és ezzel a munkadarabhoz képest radiális irányban állítható a henger. A találmányt néhány kiviteli példa alapján rész­letesebben ismertetjük, a rajzok segítségével. Az 1. ábra a találmány szerinti egyengető eljárás alkalmazása során a hajtogatási tartományban fel­lépő görbületek lefolyásának vázlatát szemlélteti, a 2. ábra kéthengeres egyengetőgép találmány sze­rint kialakított hengereit mutatja, a 3. ábra hathengeres egyengetőgép találmány sze­rinti eljárást megvalósító hengerelrendezését tünteti fel, a 4. ábrán héthengeres egyengetőgép hengerelren­dezése látható, az 5. ábra kéthengeres egyengetőgép találmány sze­rinti előnyös hengerkialakítását és hengerelren­dezését mutatja, a 6. ábra háromhengeres egyengetőgép hengereinek találmány szerinti eljárást megvalósító hengerelren­dezését szemlélteti, a 7. ábra a 2. ábra szerinti hengerelrendezést felülnézetben tünteti fel, a 8. ábra vezetőléc nélküli egyengetőgép henger­­elrendezése, a 9. ábra egy forgó-hajlítgató szerszámmal dolgozó egyengetőgép elrendezésének vázlata, a .10, ábra osztott ásó hengerfí kéthengeres egyen­getőgép hengerelrendezését mutatja, a 11. ábra kéthengeres egyengetőgép hengere ' ki­­áakítását szemlélteti, a 12. ábra kéthengeres egyengetőgép előnyös hen­gerkialakítását tünteti fel, a 13. ábra pedig háromhengeres egyengetőgép elő­nyös hengerkialakítását mutatja. Az 1. ábra egy egyengetőgép megmunkáló sza­kaszán átháadó 2 munkadarab egy vizsgát kereszt­­metszetében, a hajlítgatások következtében létre­jövő görbületek lefolyásának vázlata, Az 1 nyil a munkadarabnak a szerszámhoz viszonyított mozgás­irányát szemlélteti. A megmunkálás során a 3 tartományban a forgó hajlítgatások áltá létre ho­zott görbületek mértéke növekszik, ennek követ­keztében a munkadarabban fellépő feszültség nagy­sága eléri vagy túllépi az anyag folyáshatárát, majd a 3 tartomány végén ez a folyamat befejeződik és ettől kezdve a görbületek mértéke a 4 tartomány mentén fokozatosan csökken. A 3 és 4 tartományok hosszúságainak aránya kb. 0,4—0,7 között van. A megmunkálás teljes tartományának a talál­mány szerinti, növekvő illetve csökkenő 3 illetve 4 tartományaira történő felosztása azt eredményezi, hogy az egyengetés minőségére hatással levő csök­kenő mértékű hajlítgatások száma jelentős mérték­ben megnövekszik. A csökkenő görbületek 4 tartományához tartozó burkoló görbe érintőjének iránytangense kisebb, mint a növekvő görbületek 3 tartományához tar­tozó burkoló görbe érintőjének iránytangense, en­nek következtében a visszamaradó görbeségek — amelyek a megmunkált munkadarab csavarvonal­­-szerű alakját okozzák - nagysága jelentős mérték­ben lecsökken. A 2. ábra a találmány szerint kialakított ho­morú 5 hengert és a hozzá tartozó - a homorú 5 henger profiljához igazodóan kialakított — 6 hen­gert szemlélteti. A homorú 5 henger alakja egy túlméretezett légpuskatöltényhez hasonló, amelynek végeinél levő 7 és 8 hengerpalástok átmérői közel azonosak. A homorú 5 henger kontúrját vizsgálva — a munka­darab 16 nyíllal szemléltetett áthaladási irányá­ban — azt tapasztaljuk, hogy a befutási oldali 8 hengerpalásttal kezdődik és e szakasz végének köz­vetlen közelében egy igen erősen csökkenő átmé­rőjű szakaszban folytatódva — az 5 henger hosz­­szanti középrésze előtt levő 10 legkisebb átmérőjű részbe torkollik és innen egy homorú, nyújtott szakaszon keresztül a 7 hengerpalástban fejeződik be. Az 5 henger középső szakaszai a 9 és 10 hiperbolikus szakaszok. Az említett szakaszokból álló görbét az 5 henger tengelye körül megforgatva alakul ki a két különböző hiperboloid vagyis így jön létre a homorú 5 henger. Az alsó 6 henger alakja ugyancsak egy löve­dékre emlékeztet, amely a hordószerű 13 domború szakasszal kezdődik, s ezt egy 14 hengeres rész követ, majd a kifutási oldalon a 17 lekerekítéssel zárul. A 6 henger kialakíiása és beállítása olyan, hogy közte és az 5 henger 10 legkisebb átmérőjű része között egyenközű egyengetőrés alakuljon ki. Az 5 és 6 hengerek egymáshoz képest — mint azt a 7. ábra kapcsán bővebben tárgyalni fogjuk — ferde beállításúak és középvonalaik vetületben met­szik egymást. Az 5 henger 10 legkisebb átmérőjű részével a 6 henger azon része van szemben, ahol a 6 henger 13 domború szakasza a 14 hengeres részbe megy át. Az itt nem ábrázolt munkadarab a 16 nyíl irányában halad át a hengerek között. A 3. ábra egy olyan hengerelrendezést szemlél­tet, amelynél a középső 18, 19 hengerek a befutási oldal felőli 20, 21 hengerek és a kifutási oldal felőli 22, 23 hengerek között úgy helyezkednek el, hogy a 20 és 21 hengerektől mért távolságuk kisebb, mint a 22 és 23 hengerektől mért távol­ságuk. A 20 és 21 hengerek, ül. a 22 és 23 hengerek egymástól mért távolsága az eddig szoká­sos mérettől nem tér el. A középső 18, 19 hen­gerek a be- ill. kifutási oldali hengerek közötti távolságot 1 :1,4—1 :2,5 arányban osztják meg A 4. ábra egy héthengeres egyengetőgép henger­elrendezését szemlélteti, ahol a 24, 25 26, ill. 27, 28, 29 hengerek a munkadarab két oldalán a radiális irányú megtámasztást végzik. A megmun­kálás során a munkadarabban fellépő képlékeny alakváltozást a 30 egyengetőhenger hozza létre, A 30 egyengetőhenger a támasztó 24, 25, 26 és 27, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents