176402. lajstromszámú szabadalom • Hőátadó lapok

3 176402 4 ezen távtartó bütykök megmaradnak és ily módon a tömítés, valamint a még meglévő belső gyűrű között holtterek alakulnak ki, amelyeket a tisztí­tási műveletek során nem lehet jól elérni, nem hozzáférhetőek. A találmány célja a beáramlási tartomány kiala­kítása segítségével stabil és hőtechnikailag kedve­zőbb hőátadólap létrehozása, amelynél kis műszaki ráfordítással az anyagot optimálisan ki tudjuk hasz­nálni. A találmány alapját azon feladat képezi, hogy a beáramlási tartomány konstrukciós kialakítása révén az áramlási ellenállásokat úgy alakítsuk ki, hogy ezáltal közelítőleg a hőátadólap teljes szélessége mentén egyenlő átáramlási sebességet érhessünk el, kielégítő stabilitással. Ezen feladatot a találmány értelmében úgy old­juk meg, hogy két, egymással szemben 180 fokkal elfordított hőátadólap beáramlási tartományában az átáramlási keresztmetszetet a hullámok megfelelő konstrukciós kialakítása révén ügy határozzuk meg, hogy a hosszú áramlási szálak tartományában vi­szonylag kisebb áramlási ellenállás, míg a rövidebb áramlási szálak tartományában viszonylag nagy áramlási ellenállás jöjjön létre. Ebből a célból a hullám alakú bepréselések a beáramlás tartomá­nyában úgy vannak kialakítva, hogy a hosszú áram­lási szálaknál nagy átáramlási keresztmetszetek, míg a rövid áramlási szálaknál kis átáramlási kereszt­­metszetek jönnek létre. Emellett az áramlási csator­nák a hosszú áramlási szálak tartományában trapéz alakú keresztmetszettel rendelkeznek. A nagy át­áramlási keresztmetszetek tartományában található támasztóbütykök a 180 fokkal elfordított hőátadó­lap hullámaira támaszkodnak fel. A beáramlási tar­tománynak ilyen kialakítása révén le lehet küzdeni azt az egyenlőtlen folyadékeloszlást, amely a bor­dás lyukasztásnak a hőcserélőfelülethez viszonyí­tott, önmagában véve kedvezőtlen geometriai elhe­lyezése következtében előáll. A szemek merevségé­nek a közeg nyomásával szembeni növelése céljából a szemekben sugár alakú besaj tolásokat alkal­mazunk. Ezáltal kielégítő feltámaszkodás biztosít­ható a csatlakozólappal, illetve a 180 fokkal elfor­dított hőátadólappal szemben. A szemnél levő su­gár alakú kiemelkedések vagy bemélyedések egy­máshoz képest 22,5 fokos szöggel el vannak tolva. A beáramlási tartománynak ilyen kialakítása révén egyenletes közegeloszlást lehet biztosítani az egész lap szélességében, s ezáltal javítható a hőkicserélés. Ennek következtében a hosszú áramlási szálak tar­tományában képződő állóörvények, amelyek a hő­vezetési tényező, s ezzel együtt a hőcserélési effek­tus romlásához vezetnek, kiküszöbölődnek. A találmányt a továbbiakban egy kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítsé­gével, amelyek közül- az 1. ábra hőátadólap vázlatos nézetét mu­tatja, szemekkel,- a 2. ábra keresztmetszetben mutat be két hőátadólapot a beáramlási tartományban, amelyek áramlási csatornákat képeznek,- a 3. ábrán egy hőátadólap látható metszetben, amely egy másik lappal áramlási csatornát alkot;- a 4. ábra vázlatosan mutat be egy hőátadó­lapot, beáramlási lyukakkal. Az 1. ábrán az 1 és 2 jelű hőátadólapot mutat­juk be, amely a 3 beáramlási tartományra, a 4 kiáramlási tartományra és a tulajdonképpeni 5 hő­cserélőfelületre tagozódik. A közeg, be-, illetve kiáramlása céljából 6 beáramlónyílások és 7 ki­áramlónyílások vannak alkalmazva. Abban az eset­ben, ha ezek a hőátadólapok nincsenek kilyu­kasztva, akkor - miként ezt a 4. ábra mutatja - az említett besajtolásokat a 8 és 9 szemek jelölik. A 8 és 9 szemeknél 10 és 11 besajtolások talál­hatók, amikor is a 10 besajtolások a 11 besajto­­lásokhoz képest 22,5 fokos szöggel eltolva helyez­kednek el. A 2. ábra két egymáson felfekvő 1 és 2 hőcse­rélő lapot mutat be, amelyeknek 12 és 13 hul­lámai oly módon alkotják a 18 átömlési kereszt­metszetet, hogy az a vele párhuzamosan elhelyez­kedő 19 átömlési keresztmetszethez viszonyítva nagy. A 12 és 13 hullámokban 16 és 17 alá­támasztóbütykök vannak elrendezve, éspedig egy­máshoz viszonyítva egy különbségértékkel eltoltan. Ezek a 180 fokkal elfordított lapnak 12 és 13 hullámaira támaszkodnak. A 3. ábrán olyan két egymásra felfekvő 1 és 2 hőátadólap látható, amelyeknek hullámai a beáram­lási tartományban úgy vannak kialakítva, hogy a 14 és 15 átáramlócsatornák trapéz-alakú kereszt­metszettel rendelkeznek. A 6 beáramlónyíláson ke­resztül folyik a közeg a 3 beáramlási tartományba. A tangenciálisan elrendezett hullámok elosztják a közeget a teljes lapszélességben, miközben a 12 és 13 hullámok, valamint a 14 és 15 áraniócsatorna megnagyobbítása révén kisebb áramlási ellenállás és vele együtt az áramlási csatornák irányában kisebb késleltetési áramlás jön létre, ami a tulajdon­képpeni 5 hőcserélőfelület egyenletes igénybevéte­léhez, illetve terheléséhez nyújt lehetőséget. Szabadalmi igénypontok: 1. Hőátadólap folyadékok, előnyösen tej melegí­tésére és hűtésére, a folyadékáramlás irányára me­rőlegesen elhelyezett egyenletes magasságú hullá­mokkal, amelyeknél két egymás melletti hőátadó­lap közötti támasztóbütykök révén célszerűen de­rékszög-keresztmetszetű áramlócsatornák találhatók, azzal jellemezve, hogy az egyik hőátadólap (1) beáramlási tartományának (3) hullámai (12) az átellenben levő, 180 fokkal elfordított másik hő­átadólap (2) kiáramlási tartományának (4) hullá­maival (13) átömlési keresztmetszetet (18) alkot­nak, aholis az átömlési keresztmetszet (18) a kö­zépső átömlési keresztmetszethez (19) viszonyítva nagyobb. 2. Az 1. igénypont szerinti hőátadó lap kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az áramlócsatornák (14, 15) a 180 fokkal elfordított hőátadólappal trapéz alakú keresztmetszettel bírnak. 3. Az 1. igénypont szerinti hőátadó lap ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy az átömlési keresztmetszet (18) tartományában a támasztó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents