176397. lajstromszámú szabadalom • Gáztalanító kolonna
3 176397 4- minden egyes fenékrészen 2—4 lefutóakna halad keresztül,- minden egyes fenékrész felett 1-8 odavezető akna torkollik be,- minden egyes fenékrész felett 2-4 odavezető akna torkollik be,- a fenékrészen kialakított, át nem eresztő felület az odavezető akna felületének felel meg, vagy annak kétszerese,- az át nem eresztő felület az odavezető akna keresztmetszeti felületének 1,4-1,6-szorosa,- a lefutóakna felső vége és a hozzá tartozó fenék közötti távolság 80—400 mm,- a lefutóakna felső vége és a hozzá tartozó fenék közötti távolság 100-150 mm,- az odavezető akna alsó vége és az alatta levő fenék közötti távolság 10-100 mm,- az odavezető akna alsó vége és az alatta levő fenék közötti távolság 25-40 mm,- a fenékrészben kialakított lyukak átmérője 2-3 mm,- a fenékben levő lyukak átmérője és a fenék vastagsága közötti arány 0,5-2,5,- a fent említett arány 1-2,- a fenékrészen több tengelycsonkcsapszeg halad keresztül, mikoris a tengelycsonkcsapszegeket két szomszédos fenékrész között mindenkor egy-egy hüvely veszi koncentrikusan körül,- a fenékrészek a kolonnaköpeny felső falára köröskörül rögzített ékelt tartókra fekszenek fel. A találmány szerinti gáztalanító kolonna előnyösen alkalmazható arra, hogy diszperziókban, előnyösen vizes diszperziókban jelenlévő polimerekből, pl. polyvinylchloridból monomereket távolítsunk el. A diszperzióban levő polimertartalom 1-60 súly%, előnyösen 20-40 súly% lehet. A találmány szerinti gáztalanító kolonnával általában biztosítható, hogy a folyadék-szilárdanyag- 40 keverék intenzív gázosítás útján homogén keverék állapotában maradjon. A kolonna azon helyein, ahol erre nincs lehetőség, biztosítani kell a diszperzió minimális sebességét, így pl. a lefutóaknákban, az odavezetőaknákban, valamint a fenék 45 és az odavezetőakna közötti áramlási tartományon belül a sebességnek 0,01-0,2 m/sec-nak, előnyösen 0,05—0,15 m/sec-nak kell lenni. Ellentétben a technika mai állása szerinti desztü- 50 lációs kolonnákkal, amelyeknél magas gázterhelésekre törekednek, és így a fenékrészek szabad keresztmetszethányada 8—15% körül van, a találmány szerinti gáztalanító kolonnáknál a fenékrészek szabad keresztmetszetű hányada kevesebb, 55 mint 8%, előnyösen kevesebb, mint 6%, és így a lehető legalacsonyabb gázterhelés érhető el. Hogy az ilyen csekélymértékű szabad keresztmetszethányadokat realizálni lehessen és annak érdekében, hogy egyidejűleg fenn lehessen tartani a diszperzió &o homogén keverék állapotát, a fenéken levő lyukak átmérője, kisebb mint 5 mm és viszonylag nagy lyukosztásokra van szükség. A gáztalanító kolonna feneke a találmány szerinti kivitelnél a lefolyócső körül egészen a kólón- M naköpenyig teljesen perforálva van, csupán a folyadékfeladás környezetében van a fenékrészen egy felület, amely legalább akkora, mint az odavezetőakna keresztmetszete és amely nem áteresztő. Ez 5 azáltal biztosítható, hogy ézen fenékrész nincs perforálva, vagy pedig a fenék ezen részét egy lemezzel fedjük le. Azáltal, hogy a lefolyás környezetében egyenletes perforációt alakítunk ki, és a lefolyóakna excentrikusán van elrendezve, egyenlő jO diszperzióval való feltöltés biztosítható, ugyanakkor csökkennek a holtterek, amelyek a szilárdanyagfelhalmozódást idézhetik elő. A találmány szerinti gáztalanító kolonna 15% és 100% közötti leterheléseknél, tehát széles hatásos 15 terhelési tartományon belül, nagy hatásfokkal dolgozik. Ezen túlmenően a gáztalanító kolonna 35 m3 diszperzióterhelés/m2 fenékfelület/óra terheléssel üzemeltethető, míg a diszperzió olyan nagyságú szilárdanyagrészeket tartalmazhat, amelyeknek 20 nagysága . az odavezetőakna alsó éle és a fenék közötti távolságnak felel meg. A találmány szerinti gáztalanító kolonna magassága 5-20-szor, előnyösen 7,5-15-ször nagyobb, mint a kolonna átmérője. 25 A találmány szerinti gáztalanító kolonnánál a tartózkodási időtartam az ún. bukógátmagasság - azaz a lefolyóakna éle és a fenék közötti távolság - változtatásával egyszerű módon a kívánt értékre állítható be. A jelen kiviteli alaknál 30 80—400 mm, előnyösen 80—250 mm, általában 100-150 mm-es bukógátmagasságokat alkalmaznak. A találmány szerinti gáztalanító kolonna 10-30, előnyösen 15-25 fenékkel alakítható ki, amelyek- 35 nek egymástól való távolsága 200—600 mm, előnyösen 250—350 mm. A tényleges gázsebesség a találmány szerinti gáztalanító kolonnánál 0,17-1,5 m/sec, előnyösen 0,35-0,9 m/sec. Javasolt a gáztalanító kolonnát a találmány értelmében nyomásállóan kialakítani, hogy abban 0,5 bar-ig terjedő vákuum és 5 bar-ig terjedő nyomás legyen fenntartható. Továbbá előnyösen a kolonna úgy alakítható ki, hogy a lefolyó illetve odavezető akna átmérője mintegy 13-23%-a legyen a kolonna átmérőjének és a lefolyó illetve odavezetőakna keresztmetszetének aránya a kolonna átmérőjéhez képest 4—15%, előnyösen 5-10%. A találmány szerinti gáztalanító kolonna egy előnyös kiviteli alakját a csatolt rajzmellékletben ismertetjük ahol az 1. ábra a találmány szerinti gáztalanító kolonna hosszmetszetét, a 2. ábra a feneket az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszetben, a 3. ábra a fenék egy másik kialakítását, a 4. ábra a gáztalanító kolonna egy másik előnyös kiviteli alakjának hosszmetszetét mutatja be. ' Az 1 kolonnaköpenyen belül helyezkednek el egymás felett a perforált 2 fenekek, előnyösen 2 mm-es lyukátmérővel, mikoris minden fenék és 2
