176382. lajstromszámú szabadalom • Automatikus szabályozóberendezés főleg faipari szárítókhoz
3 176382 4 ben mérni, és akkor váltani át más hőmérsékletre, illetve At hőmérsékletkülönbség értékre, ha a nedvességtartalom a menetrendben meghatározottat elérte. A kiegyenlítés a teljes szárítási folyamat befejezése. Időtartama a faanyag vastagságától, a kiegyenlítés alatti hőmérséklet és relatív páratartalom a szárítási végnedvességtől függ. Fentiekről részletesebben Dr. Imre László Szárítási Kézikönyv című, 1974-ben megjelent munkájának 791 —799. oldalai adnak tájékoztatást. Egy szárítási ciklus időbeli lefutását az 1. ábra mutatja be. A szárítási folyamatnak a szárítási menetrend szerinti szabályozásához, jellemző értékként, mérni kell a fanedvességet, valamint a szárítókamra Jevegőjének hőmérsékletét és relatív páratartalmát, illetőleg az ezzel összefüggő At hőmérsékletkülönbség értéket. Amennyiben valamely mért érték eltér a szárítási menetrendben rögzített értéktől, a folyamatba be kell avatkozni, szabályozást kell végrehajtani. A szabályozás legegyszerűbb formája a kézi szabályozás, amikor a ténylegesen mért és az előírt érték közötti különbséget kézzel, például egy szelep nyitásával vagy zárásával korrigáljuk. A kézi szabályozás hátránya nyilvánvaló: viszonylag rövid időközökben ellenőrizni kell a szárítási folyamatot és szükség esetén be kell avatkozni. Ha a szabályozóberendezés egy vagy több jellemzőt tart előírt állandó értéken, akkor értéktartó szabályozásról beszélünk. Az ilyen, úgynevezett félautomatikus berendezések a szárítókamrában uralkodó szárítási hőmérsékletet és relatív páratartalmat tartják állandó értéken. A szárítási folyamat előrehaladtával a faanyag nedvességtartalma csökken, ennek megfelelően más szárítási hőmérsékletet és más At hőmérsékletkülönbség értéket kell beállítani. Mivel ez a korrekció csak emberi beavatkozással hajtható végre, a félautomatikus berendezéseknél nem nélkülözhető a szakképzett szárítókezelő, és felügyelet nélküli éjszakai vagy ünnepnapi szárítás sem lehetséges. A teljesen automatikus szabályozóberendezéseknél semmiféle emberi beavatkozásra nincs szükség a szárítás során, azaz a faanyag a kívánt menetrendnek megfelelően, automatikusan szabályozott folyamat keretében veszti el nedvességét. Ez a körülmény igen gazdaságossá teszi a szárítást és biztosítja a berendezés kapacitásának maximális kihasználhatóságát. A teljesen automatikus szabályozás lehet programozott szabályozás, és lehet követő szabályozás. Előbbinél a szárítási hőmérsékletet és a relatív páratartalmat két külön szerv szabályozza, előre megadott időprogram alapján. A szárítási folyamat kifogástalan lefutása a program helyességétől függ. Hátránya az eljárásnak, hogy a szárítás során a pillanatnyi fanedvességet nem mérik, így a programozott szabályozás bizonyos mértékig független a tényleges száradási folyamattól. A követő szabályozásnál a klímát a szárítás szempontjából döntő fanedvességi értékektől függően szabályozzák. Mivel folyamatosan mérik a fanedvességet, maga a faanyag határozza meg a szárítási folyamat alakulását. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a száradás optimálisan megy végbe. Mind az időprogramozott szabályozás, mind pedig a követő szabályozás területén többféle berendezést fejlesztettek ki. Ezek általában mind hasonló elven működnek és a szabályozás feladatát jó eredménnyel megoldják. Bonyolultságuk és esetenként a szükségesnél magasabb szintre fejlesztett részegységeik miatt azonban az ismert berendezések nagyon költségesek. Ez a körülmény adott ösztönzést a találmány szerinti egyszerűbb, a lényeget illetően viszont a szabályozás követelményeit mindenben kielégítő, előnyös tulajdonságú új elemeket tartalmazó berendezés kifejlesztésére. A találmány szerinti szabályozóberendezés azon a felismerésen alapul, hogy a mátrix rendszerű kapcsolási mód jól használható a megfelelő szárítási hőmérsékletek és At hőmérséklétkülönbség értékek, valamint szárítási szakaszok kiválasztására, továbbá, hogy a szabályozás biztonságát nagymértékben fokozza, ha a At hőmérsékletkülönbség értékek szabályozási eltéréseinek abszolút értékével fordítottan arányos gyakoriságú, állandó időtartamú jeleket alkalmazunk a beavatkozás vezérlésére. A találmány automatikus szabályozóberendezés főleg faipari szárítókhoz, szabályozóból, program-adóból és tápegységből összeállított kivitelben, ahol a szabályozó a szárítókamrához a száraz és nedves hőmérséklet villamos jelét szolgáltató bemenetekkel, a fűtést, a szellőzést és a nedvesítést biztosító egységekhez és ezeket működtető kimenetekkel, a program-adó a szárítókamrához legalább egy, a fanedvesség analóg villamos jelét szolgáltató bemenettel, a program-adó a szabályozóhoz átváltó kapcsolón keresztül, az automatikusan kiválasztott hőmérsékletek és hőmérsékletkülönbségek villamos jelét szolgáltató két átmenettel, és közvetve vagy közvetlenül valamennyi áramköri elem a stabilizált egyenfeszültséget szolgáltató tápegységhez csatlakozik, a szabályozó a szárítókamra ellenálláshőmérői által érzékelt szárítási hőmérsékletnek, illetve a száraz és nedves hőmérsékletből képzett hőmérsékletkülönbségnek megfelelő ellenőrzőjelet szolgáltató átalakítókkal, ugyanezen hőmérsékletnek és hőmérsékletkülönbségnek megfelelő alapjelet nem automatikus üzemmód esetén kézi beállítással előállító potenciométerekkel, az ellenőrzőjeleket és az alapjeleket összehasonlító különbségképzőkkel, a szárítási hőmérséklet ellenőrzőjelét és alapjelét összehasonlító különbségképzőhöz csatlakozó, a szárítási hőmérsékletek szabályozási eltérésétől függően működésbe lépő fűtéskapcsoló mágnesszeleppel, a program-adó a fanedvesség analóg villamos jelét szolgáltató átalakítóval, a szárítási végnedvességet, illetve a felmelegítés és a kiegyenlítés időtartamát beállító szervekkel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy szabályozójának a száraz-és nedves hőmérsékletből képzett hőmérsékletkülönbségek szabályozási eltéréseinek abszolút értékével fordítottan arányos gyakoriságú, állandó időtartamú jelet szolgáltató szervei, célszerűen integrátorai, és ezekhez kapcsolódó reléi, program-adójának pedig mátrix kapcsolás segítségével programozható kiválasztó egységei, valamint ezekhez és egymáshoz is 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6S 2
