176378. lajstromszámú szabadalom • Hővisszaverő réteggel ellátott fámhalogéngőz lámpa
MAGYAR NfiPKOZTARSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. III. 02. (EE-255I) Közzététel napja: 1980. VIII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VII. 31. 176378 Nemzetközi osztályozás: H 01 J 61/35, H 01 J 61/52 Feltaláló: Nágel Ferenc oki. vegyész, Budapest Szabadalmas: Egyesült Izzólámpa és Villamossá« Rt., Budapest Hővisszaverő réteggel ellátott fémhalogéngőz lámpa 1 A találmány tárgya hővisszaverő réteggel ellátott fémhalogéngőz lámpa, melynek kisülőtere fényáteresztő, magas olvadáspontú anyagból, célszerűen kvarcból készül, az ebbe beépített magas olvadáspontú elektródák között a kisülési térben ívkisülés 5 alakul ki, a kisülési tér üzemi hőmérsékleten nagynyomású fémet, nemesgázt és adalékként legalább egy fémet, valamint ezzel a fémmel halogén vegyületet képző halogént tartalmaz. A találmány szerint készített lámpa magas olvadáspontú, általában 10 kvarc, kisülőcsövének egyik vagy mindkét végén előnyös tulajdonságú hővisszaverő réteg van, amely réteg tulajdonságai számos vonatkozásban előnyösen eltérnek az eddig erre a célra alkalmazott hővisszaverő rétegek tulajdonságaitól. 15 Az iparban és a közterületi világításban manapság széles körben használatos fémhalogén lámpák az US 3 248 421 sz. szabadalmi leírás alapján már 1966. óta ismeretesek. Az ilyen lámpák külső megjelenésükben hasonlítanak a hagyományos, 20 kvarc kisülőcsöves, nagynyomású higanygőzlámpákhoz. A kereskedelmi forgalomban levő üyen típusú lámpák kisüld csövében higanyon kívül egyes esetekben nátriumjodid, talliumjodid és indiumjodid van, más esetekben ritka földfémek jodidja, cé- 25 ziumjodid és talliumjodid, de számos más változat is forgalomban van. Az ilyen lámpák normál üzemelése mellett a kisülőcső két vége a leghidegebb. Ha nem alkalmazunk speciális rendszabályokat, a kisülőcső vége 30 2 hőmérsékletének emelésére, akkor bizonyos fémhálóid vegyületek gyorsan lekondenzálnak a kisülőcső két végén az elektródok mögött, ami a lámpát működésképtelenné teszi, ill. hatásosságát lerontja, mert egyes, a kisülésben fontos szerepet játszó fémhalogén vegyületek kiválnak a kisülési gázkeverékből. Ennek megakadályozása végett általában hő- és fényvisszaverő réteget alkalmaznak a kisülőcső végeire, melynek az a célja, hogy a kisülési cső vége melegebb legyen. Az erre a célra széles körben alkalmazott ún. hővisszaverő bevonat egy változatát az US 3 374 377 sz. szabadalmi leírás ismerteti, melyet 1968-ban tettek közzé. A hő visszaverő réteg eszerint a leírás szerint lényegében Zr02-ből áll. A cirkoniumoxid bevonat kielégítő hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik, nem feketedik és nem bocsát ki káros gázokat a kisülőcső és a külső bura közötti térbe. A réteg felvitele azonban nincs megfelelően megoldva. A bevonat törékeny, hajlamos a felpattogzásra, nem tapad eléggé és a lámpák szállítása, valamint kezelése közben bekövetkező ütődések hatására könnyen leválik. Ugyancsak ismeretes és elterjedt erre a célra grafitréteg alkalmazása, melynek működése főleg azon alapul, hogy a kisülés oldaláról több hőenergiát abszorbeál, mint a bevonatlan kvarc. Ez a réteg könnyen készíthető, de csak bizonyos adalékok, leginkább NaJ -TlJ-InJ adalékolás mellett nyújt kielégítő eredményt. 176378
