176366. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként(1-fenil-2-triazol-etil)-éter-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
9 176366 10 Magról nevelt, 4-6 levelet hordozó almacsemetéket a fenti permedével csuromvizesre permetezünk, majd 24 órán keresztül 20 °C-os, 70% relatív páratartalmú üvegházban száradni hagyjuk. Ezt követően a növényeket az almavarasodás kórokozójának (Fusicladium denderiticum Fuck.) vizes konídium-szuszpenziójával megfertőzzük és 18-20°C hőmérsékletű, 100% relatív páratartalmú helyiségben inkubáljuk. Utána a növényeket visszahelyezzük üvegházba. A fertőzés után 15 nappal meghatározzuk a károsodási fokot százalékban. 0% azt jelenti, hogy a növény ép maradt, míg 100% a teljes károsodást jelenti. A hatóanyagokat, hatóanyag-koncentrációkat és a kapott eredményeket az alábbi C) táblázatban adjuk meg. C) Táblázat A hatóanyag képletszáma a károsodás mértéke %-ban, 0,00062súly% hatóanyag-koncentráció mellett (VI) (ismert) 59 (XI) 0 (VII) 22 (VIII) 35 (IX) 2 (X) 9 (XII) 5 (XIII) 2 a károsodás mértéke 0,00025 súly% hatóanyag-koncentráció mellett (XIV) 15 (XVII) 34 (XXIII) 40 (XXI) 48 D) példa Vetőmagcsávázás árpalevélcsíkosság .negelőzésére (Magon keresztül fertőző mikózis) Az alábbi táblázatban feltüntetett hatóanyag-koncentráció eléréséhez szükséges mennyiségű hatóanyagot 1 :1 súlyarányú talkum-Kieselgur elegyhez adjuk, és az elegyet finom porrá őröljük. Természetes úton Drechslern graminea-val (régebben: Helminthosporium) fertőzött vetőmagárpát zárt üvegedényben a fenti csávázószerrel gondosan összerázzuk. A vetőmagvakat nedves itatóspapírral kibélelt Petricsészékbe helyezzük és 10 napon át hűtőszekrényben 4 °C hőmérsékleten tároljuk. Ezalatt az idő alatt megindul az árpa és adott esetben a gombaspórák kicsírázási folyamata. Az előcsíráztatott árpát 2 x 50 szem mennyiségben 2 cm mélyen „Fruhstorfer”-féle szabványos talajba vetjük, majd naponta 16 óra hosszat fényhatásnak kitéve üvegházban tartjuk őket. 3—4 héten belül a levélcsíkoltság tipikus tünetei fejlődnek ki. Ez idő letelte után meghatározzuk a beteg növények számát és az összes kikelt növény számához viszonyítva százalékban fejezzük ki. Minél hatékonyabb a hatóanyag, annál kevesebb növény betegedett meg. A hatóanyagokat, hatóanyag-koncentrációt, a csávázószer felhasznált mennyiségét és a megbetegedett növények arányát az alábbi D) táblázatban adjuk meg. D) Táblázat Koncentrá- Levélcsí-A hatóanyag ció a csávázó- Felhasznált kosságú szerben, mennyiség növények súly% % kezeletlen-60,6 (XXIV) (ismert) 30 2 50,0 (VII) 30 2 0,0 (XXV) 30 2 5,0 E) példa Árpalisztharmat (Erysiphe graminis var. hordei által okozott gabonahajtás betegség) elleni szisztémikus hatás kimutatása A hatóanyagokat száraz, por alakú csávázószer alakjában alkalmazzuk. A csávázószereket úgy állítjuk elő, hogy az E) táblázatban megadott koncentráció eléréséhez szükséges mennyiségű hatóanyagot 1 : 1 súlyarányú talkum-Kieselgur elegyhez adjuk és az elegy et finom porrá őröljük. Az árpavetőmagot zárt üvegedényben a fenti csávázószerrel összerázzuk, majd 3x12 szem mennyiségben virágcserepekbe Fruhstorfer-féle szabványos talaj és kvarchomok 1 : 1 térfogatarányban készült keverékébe 2 cm mélyen vetjük. Kicsírázás és kikelés üvegházban, kedvező körülmények között megy végbe. Vetés után 7 nappal az első levelüket hordozó árpanövényeket az Erysiphe graminis var. hordei gomba friss spóráival megfertőzzük, majd naponta 16 óra hosszat fényhatásnak kitéve 21—22 °C-os, 80—90% relatív páratartalmú üvegházban tartjuk. 6 napon belül a leveleken a lisztharmat tipikus foltjai fejlődnek ki. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
