176366. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként(1-fenil-2-triazol-etil)-éter-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

5 176366 6 reagáltatjuk, amikor is alkálifém-halogenid lehasa­­dása mellett az (I) általános képletű vegyidet kép­ződik. A találmány szerinti eljárással előállítható ható­anyagok erős gombaölő és baktériumölő hatást mutatnak. A gombák és baktériumok pusztításához szükséges koncentrációban a kultúrnövényeket nem károsítják. Ezért a vegyületek, mint növényvédő­­szer-hatóanyagok alkalmasak gombák és baktériu­mok pusztítására. A növényvédelemben gombaölő anyagokat a Plasmodiophoramycetes, Oomycetes, Chrytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basisiomycetes, Deuteromycetes pusztítására alkal­maznak. Az (I) általános képletű hatóanyagoknak széles hatásspektruma van, és egyaránt alkalmazhatók a föld feletti növényrészeket és föld alatti növény­részeket károsító gombák, valamint a magokon keresztül fertőző kórokozók pusztítására. Az (I) általános képletű vegyületek különösen jó hatást mutatnak a föld feletti növényrészeket ká­rosító gombák, így Erysíphe-fajták, Podosphaera-faj­­ták, Venturi-fajták. például az almalisztharmat kór­okozója (Podosphaera leucotricha) és az almavara­­sodás kórokozója (Fusicladium dendriticum) ellen. A hatóanyagok továbbá gabonabetegségek, így gabonalisztharmat és gabonarozsda ellen igen haté­konyak. Említésre méltó még a hatóanyagok részben szisztémikus hatása, amelynek révén a hatóanyag a talajon, majd a gyökéren keresztül a növény föld feletti részeibe jut és így a növényt gombásodás ellen védi. A növényvédelemben az (I) általános képletű vegyületeket vetőmagcsávázásra és föld feletti nö­vényrészek kezelésére alkalmazhatjuk. A ható­anyagok melegvérűekre kifejtett toxicitása csak ala­csony. Szagtalanságuk és jó elviselhetőségük folytán kezelésük nem kellemetlen. Vetőmagcsávázószerként alkalmazva a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek védő­hatásukat mind a vetőmag felületi fertőtlenítése útján (például az árpa levélcsíkossága esetében), mind szisztémikusan a vetőmagba behatolva (pél­dául a búza és árpa kőüszögös megbetegedései esetében) fejtik ki. Ezenkívül a hajtás gomba okozta fertőzése (például lisztharmat esetében) el­len szisztémikus védőhatás érvényesül. A találmány szerinti eljárással előállítható ható­anyagokat a szokásos készítményekké, így olda­tokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasz­tákká és szemcsékké alakíthatjuk. A készítménye­ket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat hordozó­­anyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomáj alatt levő cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozó anyagokkal összekeverjük és adott esetben felületaktív anyagokat, így emulgeátorokat és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző anyagokat is adhatunk az elegyhez. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk fel, szerves segédoldószert is ad­hatunk az elegyhez. Folyékony oldószerként főleg az alábbiak jönnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, benzol, toluol vagy alkilnaftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klórbenzol, klóretilén vagy metilénklorid, alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók, továbbá alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint azok észterei és éterei, ketonok, így aceton, metil-etil-keton vagy ciklohexanon, erősen polár oldószerek, így dimetil­­-formamid, dimetil-szulfoxid és víz. Folyékony gázokon itt olyan anyagok értendők, amelyek szobahőmérsékleten és légköri nyomáson gázhal­­mazállapotúak, például aeroszól-hajtógázok, mint amilyenek a diklór-difluor-metán és a trildór-fluor­­-metán. Szilárd hordozóanyagként természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit, diatomaföld, és szintetikus kőlisztek, így nagydiszperzitású kova­savak, alumínium-oxid és szilikátok kerülnek alkal­mazásra. Emulgeálószerként nemionos és anionos emulgeálószereket, így polioxietilén-zsíralkohol­­-étert, például alkil-aril-poliglikolétert, vagy polioxi­­etilén-zsírsav-észtereket, alkil-szulfonátokat, alkil­­-szulfátokat, diszpergálószerként pedig például lignint, szulfitszennylúgot vagy metil-cellulózt alkal­mazhatunk. A találmány szerinti készítmények az (I) általá­nos képletű hatóanyagokon kívül még egyéb, is­mert hatóanyagokat, így fungicid, inszekticid, akaricid, nematocid, herbicid hatású anyagokat, madárriasztó anyagokat, a növényi növekedést szabályozó anyagokat, tápanyagokat és a talajszer­kezetet javító anyagokat is tartalmazhatnak. A találmány szerinti készítmények általában 0,1-95 súly%, előnyösen 0.5-90 súly% ható­anyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítmények alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos, módon történik, azaz például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, szórással, száraz, nedves és áztatós csávázással inkrusztálással. Levélfungicidként alkalmazás esetében a ható­anyagkoncentrációt a felhasználásra kész készít­ményben szélesebb határokon belül változtathatjuk. A permedé általában 0,1 és 0, .0001 súly%, előnyö­sen 0,05 és 0,0001 súly% közötti hatóanyagmeny­­nyiséget tartalmaz, Vetőmagcsávázószerkénti alkalmazás esetében 1 kg vetőmagra általában 0,001—50 g hatóanyagot, előnyösen 0,01-10 g hatóanyagot számítunk. Az új vegyületek sokoldalú alkalmazhatósága az alábbi példákból kitűnik. A) példa Uromyces-teszt (babrozsda elleni védőhatás vizsgálata) Oldószer: 4,7 súlyrész aceton Emulgeátor: 0,3 súlyrész alkil-aiű-poliglikoléter Víz: 95 súlyrész 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents