176357. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági eszköz a talajon fekvő, learatott termékek felszedésére
3 176357 4 A találmány szerinti berendezést tehát úgy valósítottuk meg, hogy a lengőtengely a dob forgómozgásának forgásirányával szemben ferdén, hátrafelé és lefelé, oly módon hajlik, hogy a lengőtengely eközben metszi a tüskék vége által leírt kört, illetve a kör közvetlen közelében halad el. Hamármost a találmány szerinti berendezésben a tüske - körülforgása következtében - a talajt érinti, akkor a kerület irányában ható súrlódó erőnek egy olyan komponense van, amely a tüskét a lengőtengely körül felfelé, tehát a centrifugális erő ellenében igyekszik kilendíteni. A lengőtengelynek említett ferde helyzetét akként választottuk meg, hogy a talajra ható remanens nyomóerő elenyészően kicsivé válik. A lengőtengelyt célszerűen a dob forgómozgásának irányával szemben hasonlóképpen hátrafelé és kifelé irányítjuk. A tüskét magát így lényegében radiálisán kifelé irányítottuk, ez viszont a kerület irányában ható nyomás következtében a tüske felfelé történő irányítását kedvezően befolyásolja. Minden további nélkül megtehetjük azt is, hogy a tüskét a forgómozgás irányával szemben kissé előre behajlítjuk, ez az intézkedés pedig a talajon fekvő, learatott mezőgazdasági termék megkímélése szempontjából vált ki jó hatást. A találmányt egy másik kiviteli példának megfelelően úgy is ki lehet alakítani, hogy a tüskét egy kétkarú emelő egyik végéhez rögzítjük, mely emelőnek billenési pontját a dob futófelületéhez ferdén álló és a dobbal összeszerelt lengőtengely képezi, míg az emelő másik karja ütközőfelületet, illetve adott esetben ellensúlyt képez. Hamármost a tüske a forgó dob kerülete irányában kerül erőhatás alá, akkor az emeltyű a centrifugális erő hatásának ellenében fordul el, úgy hogy a tüske, rugóerejének növelése nélkül egy bizonyos szögben el fog fordulni. A tüske ebben az esetben egy közbenső pontra támaszkodhat, mely pont arra is szolgál, hogy a tüskét kilendülő mozgása esetén felfelé lendítse, összekapcsolható a tüske továbbá egy lengőtengelyen keresztül a kétkarú emelővel, s a fentebb említett, felfekvő tüskedarab a rotor szilárd részét képezheti, mely felett a tüske vége kiáll. A tüskének kilendítés általi szabaddátételét megjavíthatjuk azzal is, hogy a tüske belső végét csavarmenetszerűen meghajlítjuk, úgy hogy a kiálló tüskedarab egy első, a csavarmenetes résztől tangenciálisan kifelé és a dob forgómozgásának irányával ellenkezően, ferdén, hátrafelé, egészen a tüske rögzítési pontján keresztülmenő rádiusz előtt kinyúló részből és egy második, gyakorlatilag radiális irányban kifelé álló részből tevődik össze. A csavarmenetszerűen kiképzett résztől egyenesen, sugárirányban kifelé álló tüskével összehasonlítva a találmány szerinti, begörbített tüske befelé azonos szögsebességgel mozog alátámasztási pontja körül, lényegesen hosszabb úton, illetve megfordítva: a begörbített tüske csak kis szögelfordulással kell hogy ugyanazt a távolságot befelé megtegye, úgyhogy a begörbített tüskét gyorsabban lehet szabaddá tenni, illetve ehhez kisebb terhelőerő is elegendő. A találmányt a példakénti kiviteli alakokat szemléltető rajzok révén közelebbről is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra egy ismert tüskének sematikus rajza, a találmány egyik példaképpeni kivitelének megfelelően, az ábrán a tüske üzemközbeni kilengő mozgáshelyzetét is láthatjuk. A 2. ábra egy másik, ugyancsak a találmány szerinti kiviteli példa nézete, ahol a tüskét vezető bütyök is fel van tüntetve, míg maga a tüske régebbi, de korábban nem publikált javaslat szerint van rögzítve. A 3. ábra a 2. ábra szerinti kiviteli alaknak egy másik irányból vett nézetét mutatja. A 4. ábra sematikus ábrázolásban mutat egy olyan kiviteli példát, ahol a tüskék egy alkalmas lengő tengely en vannak rögzítve. Az 5. ábra egy további kiviteli alak felülnézete, amelyben a tüskék egy kétkarú emelőre vannak rögzítve. A 6. ábra az 5. ábrán bemutatott kiviteli alak oldalnézetét mutatja. A találmány szerinti mezőgazdasági gép általános kivitele ismert típus és legalább egy, célszerűen kettő, egymás mellett elrendezett, egymáshoz képest ellenkező értelemben forgó dobot tartalmaz, amelyet mezőgazdasági vontató - traktor — húz. A dobot, vagy dobokat a traktor főtengelyével mechanikusan kapcsolt hajtótengely segítségével hozzuk forgómozgásba. A dobok megközelítően vízszintes síkban forognak. Ez a sík a berendezés elülső oldaláról nézve a talajjal kis szöget zár be. Az 1. ábrán láthatjuk a rotorként szereplő 1 tartócsövet, mely kör alakban van meghajlítva és a dob körül van elrendezve. Ezen az 1 tartócsövön vannak egyenlő távolságban a cső kerületén a gyakorlatilag radiális irányban kiálló 2 tüskék elrendezve. A tüskék előnyösen az ismert rugóacél-huzalból vannak készítve és belső végük csavarvonal alakjában van behajlítva. A csavarvonal vége az 1 tartócsőre van felerősítve. Amikor a gép a mezőn halad, akkor a dob és a rajta levő tartócső az „A” betűvel jelzett irányban forog, s ugyanakkor az egyenesvonalú haladó mozgás következtében ez a mozgás módosul, mégpedig a forgás síkjához képest kis szögben. A berendezés elülső részén a tüskék tehát gyakorlatilag 90°-nál kisebb szögben nyúlnak a földön heverő, learatott szálastermény felé, ami lehet például széna, s azt hátradobják, célszerűen a két, egymáshoz képest ellenkező értelemben forgó dob közé. Ennél a műveletnél a tüskék az említett 90°-nál kisebb szögnek megfelelően érintik a talajt és így rögzítési pontjuk körül egy bizonyos szögelfordulást végeznek, mivel a learatott mezőgazdasági termény megfogásakor és a föld felszínének érintésekor erős ellenállásba ütköznek. Az 1. ábrán látható ilyen terhelésnek és szögelfordulásnak kitett 2 tüske elfordult helyzetét a 2’ hivatkozási számmal jelöltük. A találmány egy példaképpeni kiviteli alakja szerint a 2 tüske helyett, mely egyenes kialakítású, lehet egy másfajta, változtatott kiviteli 3 tüskét is alkalmazni, melynek a csavarvonal irányában meghajlított résztől kiálló darabja két szakaszból áll, éspedig egy 4 tőrészből, amely a tüske 5 csavar5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
