176325. lajstromszámú szabadalom • Közműhálózat
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1975. XI. 10. (SE - 1800) 176325 Nemzetközi osztályozás: E 03 B 7/02 E 03 B 1/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: ] 980. VII. 28. Megjelent: 1981. VI. 1. STE1NDL Ernő oki. gépész- és villamosmérnök, Pécs, Magyarország Közműhálózat 1 A találmány közműhálózat főleg települést kiszolgáló közművek, így villamoshálózat, úthálózat, vízellátó rendszer, csatornarendszer, gázhálózati rendszer, postai kábelhálózat stb. A közműhálózat nyomvonalrendszerével helyi adottságokhoz, fogyasztási igényekhez, topográfiai tényezőkhöz alkalmazkodik, és magasabb, valamint alacsonyabb rendű hálózati egységekből van fölépítve. A közműhálózatok létesítésekor, illetve azok beruházási programjainak és tervdokumentációinak elkészítése során vagy meglevő városszerkezeti adottságokból indulnak ki, vagy - újonnan telepítendő lakótelepek és városrészek esetében - a már meglevő építészeti és városrendezési érvekhez igazodnak. Ez más szóval annyit jelent, hogy 3 közműhálózatok megtervezése és kialakítása során sohasem ezek leggazdaságosabb kialakítása a meghatározó tényező, hanem kényszerűségből már meglevő adottságokhoz kell alkalmazkodni. Különösen szembetűnő, hogy az újonnan telepített, elvileg „korszerű” városszerkezetek esetében az utak és ehhez igazodva az épületek, valamint a közműhálózat nyomvonalai jobbára „ortogonális raszter” szerint helyezkednek el, tehát a háztömbök vagy azok csoportjai derékszögű négyszögeket - téglalapokat vagy négyzeteket - alkotnak. Ezeknél kisebb számú, de aránylag sok példa található a „centrális-radiális” telepítésre is, amelynél a háztömbök vagy ezek csoportjai körcikkek, körcikk-szeletek, illetve körgyűrű-szeletek formájában helyezkednek el. E hagyományosnak mondható település-tervezési elvek azonban nem teszik lehetővé, hogy a közműhálózatok, - amelyek pedig a település beruházási-költségeinek jelentős hányadát teszik ki - önmagukban 5. akár műszakilag, akár gazdasági szempontból optimális felépítésűek és vonalvezetésűek legyenek. Közös sajátossága a hagyományos közműhálózatoknak az, hogy annak különböző részei - így az ivóvíz, a szennyvíz, a gáz, a villamos és a postai veze- 10 tékek, valamint adott esetben a hőtávvezetékek - nemcsak hogy külön nyomvonalak mentén helyezkednek el, hanem ezek egymástól időben is függetlenítetten készülnek. Az említett körülmény rendkívül gazdaságtalan, 15 mert igen sok többletmunka elvégzését teszi szükségessé. Szembeötlő többek között az, hogy az ilyen összehangolatlan közműtelepítés miatt ugyanazt az útszakaszt többször kell fölbontani, a forgalmat több ízben elterelni és ez már az építés szakaszában is a lé- 20 tesítési költségek indokolatlan megnövekedését eredményezi. A hagyományos telepítési módszerek ezen fogyatékossága még inkább megmutatkozik az üzemeltetés folyamán. Sokszor gondot okoz már pusztán a 25 hibahelynek a megtalálása és föltárása is, és ugyancsak sok földmunkát, útelzárást és költségtöbbletet okoz maga a helyreállítási munka. A fentiekhez járul ezen kívül az is. hogy mind az új közmüvek telepítésénél, mind pedig a meglevő 30 közművek hibáinak elhárításánál igen nagy a többi 176325
