176320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony kenőanyagok sűrítésére
3 176320 4 hangsúlyozni kell, hogy a kenőzsírokkal kapcsolatban közölt általános kitanítás általában folyékony kenőanyagok sűrítésére alkalmazható. Ismeretes, hogy a fémszulfonátok, főleg az alkáli-, és alkáliföldfém-szulfonátok adalékként és sűrítő segédanyagként alkalmazhatók. így kenőzsírokhoz használt sok rozsdagátló készítmény is tartalmaz alkáliföldfém-szulfonátokat vagy alkáliföldfém alkil-szulfonátokat. Míg azonban a különböző fajta szulfonátok egyrészről megjavítják a kenőzsírok egyes meghatározott tulajdonságait, mint például a rozsdagátló képességet és a homogenitást, ugyanakkor veszélyeztethetnek más tulajdonságokat, mint például a vízzel szembeni ellenállást. Sok esetben ezek a szulfonátok erős hígulási hajlamot idéznek elő. Az eddig ismert kenőzsírokkal kapcsolatos hátrányokat kiküszöbölik a találmány szerinti kenőzsírok. Felismertük ugyanis, hogy ha a találmány szerinti kenőzsírokban használt szulfonátokat nagyobb menynyiségű bázikus vegyület, például kalcium-karbonát bevitelével „túllúgosítjuk”, a kapott szulfonátok jobb sűrítőanyagokat képeznek, mint a megfelelő neutrális szulfonátok. A jó sűrítőképesség elérése érdekében különböző kísérleteket végeztünk, a szulfonátok ,,túllúgosítási” fokának meghatározására. Ezen „túllúgosítási” fok meghatározásakor gyakorlati okokból figyelembe kell venni, hogy amíg a technikai jellemzők szempontjából általában előnyösebb a kisebbfokú túllúgosítás, addig gazdasági szempontból kedvezőbbek a bázikusabb termékek. E szempontokat mérlegelve célszerűen általában a közepesen ,,túllúgosított” terméket részesítjük előnyben. A „túllúgosítás” fokát növelve egyes jellemzők, mint például a cseppenéspont, javulnak, ugyanakkor más jellemzők, például a sűrítőképesség, elégtelenné válnak. Ami a szulfonátok előállításához használt alfa-olefinek molekulasúlyát illeti, az alacsonyabb szénatomszámú, például C12 —C14 frakciókból előállított szulfonátok a kenőfolyadék szökésének megakadályozása szempontjából nem mindig kielégítő sűrítőket alkotnak. míg a nagyobb molekulasúlyú, például a C20- C24 frakciók hígabb konzisztenciájú és kisebb penetráció értékű kenőzsírf eredményező sűrítőanyagot képeznek A túllúgositott szulfonátot legalább egy illékony szerves oldószer jelenlétében melegítjük, és — a kenőfolyadék hozzáadása előtt vagy után - az oldószert lepároljuk, mielőtt a terméket kolloid malomban vagy más alkalmas berendezésben diszpergálnánk. A találmány szerint előállítható kenőanyagok, zsírok általában igen ellenállók mechanikai igénybevétellel szemben és magas cseppenéspontúak. A találmányt bemutató következő példákban előfordulnak olyan utalások, amelyek szerint az eljárás hasonló egy korábbi példa eljárásához. Az ilyen utalás azt jelenti, hogy a külön megemlített különbség(ek)től eltekintve a két példában alkalmazott reagensek mennyisége és minősége, valamint az eljárás műveleti feltételei azonosak. A példák egy része szerint a fémszulfonátokon túlmenően egyéb fémet nem alkalmazunk. Ezek a példák összehasonlításként szerepelnek. A példák azt is mutatják, hogy a C] 5--C18 alfa-olefin frakciók, valamint a kisebb molekulasúlyú frakciók és a CiS—Ci8 tartományt meghaladó molekulasúlyú frakciók elegyei egyformán kielégítő eredményt adnak. A példákban az „ASTM” rövidítés azt jelenti, hogy a cseppenéspont az ASTM D 566—64 szabvány szerint határozzuk meg. 1. példa 200 g C15 —C1 8 alfa-olefin elegy kalcium-monoszulfonátsójára 500 g toluolt öntünk és az elegyet visszafolyatás közben 30 percig forraljuk. Ezután az elegyhez 800 g ásványolaj eredetű alapolajat adunk és a toluolt lepároljuk. A kapott terméket kolloidmalomban a kívánt konzisztencia eléréséig diszpergáljuk. A termék főbb jellemzői a következők: kezdeti penetrációérték = 25,0 mm penetrációérték 60 kettős léket után = 25,5 mm penetrációérték 100 000 kettős löket után= 29,5 mm cseppenéspont, ASTM = 23,5 °C A penetrációértéket az ASTM D—217-68 szabvány szerint mérjük. 2 példa Az 1. példában alkalmazott eljárást követjük, azzal a különbséggel, hogy a fenti Cls-Ci8 alfa-olefin elegyből előállított kalcium-alkil-monoszulfonát helyett azonos mennyiségű kalcium-alkilén-szulfonátot használunk. A termék főbb jellemzői a következők: kezdeti penetrációérték = 27,0 mm penetrációérték 60 kettős löket után = 27,5 mm penetrációérték 100 000 kettős löket után =32,0 mm cseppenéspont, ASTM = 220 °C 3. példa 20 g poralakú kalcium-oxidot 300 ml metanollal kezelünk és közben az elegyet erőteljesen keverjük. Széndioxidot hozzáadva exoterm reakció megy végbe és zselatinszerű termék képződik. Másik lombikban Ci5—C]8 alfa-olefin elegyből előállított kalcium-monoszulfonátot 600 ml toluolban diszpergálunk, visszafolyatás közben 30 percig forraljuk, lehűtjük és beadagoljuk a kezelt kalcium-oxidot tartalmazó lombikba. Az elegyet homogenizáljuk és 30 percig szén-dioxidot buborékoltatunk bele. Ezután elkezdjük az oldószerek (metanol és toluol) lepárlását és 200 g ásványolaj eredetű alapolajat adunk az elegyhez. Az oldószerek eltávolítása után a terméket kolloid-malomban megőröljük és közben lassan még 600 g ásványolajat adunk hozzá. A kész zsír tökéletesen homogénnek látszik, textúrája rövidszálú és csaknem áttetsző. Főbb jellemzői a következők: kezdeti penetrációérték = 26,5 mm penetrációérték 60 kettős löket után = 26,5 mm penetrációérték 100000 kettős löket után = 30,0 mm cseppenéspont, ASTM = 260 °C 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
