176308. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfát-műtrágyák előállítására
MAGYAR NËPKOZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 176308 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY JËÊÈk Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. IV. 8. (PO-643) C 05 B 1/02 Elsőbbsége: Lengyelország 1976. IV. 8. (P—188587) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VII. 28. Megjelent: 1981. X. 15. Feltalálók: Szabadalmas: URBANEK Andrzej, vegyészmérnök, Józefów Politechnika Warszawska, RUDNICKI Remigiusz, vegyészmérnök, Varsó Varsó, Lengyelország URBANEK Barbara, vegyészmérnök, Józefów MAJEWSKI Boguslaw, vegyészmérnök, Varsó, Lengyelország Eljárás foszfát-műtrágyák előállítására 1 A találmány tárgya eljárás foszfát-műtrágyák előállítására foszfátércekből, főleg természetes apatitokból, amelyek kalcium-foszfátot tartalmazó ásványok. Az ezekben levő foszforvegyület A5 (P04)3Z típusú, vagyis apatit-szerkezetű, vízben nem oldódik és a növényzet által egyáltalán nem hasznosítható. A foszfát-műtrágyák előállítása során az a cél, hogy a vízben nem oldódó és a növényzet számára nem hozzáférhető foszforvegyületeket a növényzet számára hozzáférhetővé, illetve vízben vagy gyenge savban oldhatóvá tegyék. A foszfát-trágyák előállítására eddig ismert módszerek egyike az úgynevezett termikus eljárás, amelynek lényege az, hogy a foszfátásványt vagy az apatitot nátrium-karbonáttal, mészkővel és szilícium-dioxiddal agglomerálják forgó kemencékben 1100-1200 °C-on. A kapott künkért ezután golyós malomban őrlik. Az így kapott termofoszfátok — amelyek például Thomas-salak vagy szupersalak márkanév alatt kerülnek forgalomba — elsősorban vízben oldhatatlan kalciumszilikofoszfátokat tartalmaznak, amelyek csak a növényzet gyökérzete által kiválasztott szerves savak hatására alakulnak át a növényzet által hasznosítható formájúvá. Ezért a termofoszfátokat rendszerint ősszel használják fel műtrágyaként, azaz juttatják ki a műtrágyázandó területre. Az egyszerű szuperfoszfátok előállítására ismert és általánosan elterjedt módszer az úgynevezett nedves eljárás, amelynek lényege az, hogy vízben nem oldódó trikalcium-foszfátot — ahogy ez előfordul természetes 2 ásványokban — kénsav 62—70 százalékos vizes oldatával kezelik. E célra először kénsavat kell előállítani (rendszerint kontakt kénsavgyártás útján), tárolni és a trikalcium-foszfát feltárásához alkalmas koncentrá- 5 cióra hígítani. Továbbá, a foszfátásványt feltárása előtt golyós malomban gondosan meg kell őrölni. Csak ezután keverhető össze a foszfátásvány megfelelő keverőben a kénsavoldattal. Az így kapott keverék ezután a feltáró kamrába kerül, ahol a kénsav jelenlé- 10 tében a vízben nem oldódó trikalcium-foszfát vízben oldódó termékké alakul, miközben melléktermékként gipsz, azaz kalcium-szulfát képződik. A megszilárdult és szárított terméket ezután aprítani és célszerűen granulálni szükséges, amikoris olyan felhasználó lásra kész műtrágyát kapnak, amelyet kora tavasszal célszerű felhasználni gyorsan növekvő növényzet műtrágyázására. E módszerrel a nyers foszfátásvány és a kénsav reakciójának eredményeképpen a nyers ásványban levő foszfor mintegy 5 százaléka vízben nem, 20 de gyenge savakban oldható bi-, tri-, tetra- és magasabb kondenzációs fokú lineáris foszfátokká és gyűrűs metafoszfátokká alakul át, míg a nyers ásványban levő foszfor több mint 90 százaléka vízben könnyen oldódó monokalcium-foszfáttá alakul. 25 A szuperfoszfát vízben oldhatatlan, de műtrágyaként ható, savakban lassan oldódó komponensei a szuperfoszfát műtrágyázás szempontjából a legértékesebb komponenseknek tekintendők, hiszen a felső talajréteget időben elnyújtva látják el foszforral. 30 E savakban oldható komponensek 90 százalékban 176308
