176305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabil tetraciklin-készítmények előállítására

3 176305 4 A 3 674 859 számú Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírás olyan vizes doxiciklin-oldatok előállítását adja meg, amelyekben 1-15% doxiciklin, és kb. 5%-tól 40%-ig teijedő mennyiségű, 10,000 és 60,000 közötti átlagos molekulasúlyú polivinil-pir­­rolidon van, és a készítmény pH-ja 5 és 8 közé esik. A J. Pharm. Sei. közleménye [46, 458 (1957)] le­írja, hogy vizes oldatban az oxitetracikiin stabil komplexet képez az N-metil-pirrolidonnal. A köl­csönhatás mértékét az oldat pH-ja és az oldhatósági viszonyok szabják meg. A 2 980 584 számú Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírásban az oxitetracikiin fémkomp­lexeinek vizes, parenterális adagolás céljaira készített, 25—80% ecetsav- vagy tejsav-amid-származékot, mint például N,N-dimetil-acetamidot vagy N-(ß-hidroxi­­etil)-laktamidot tartalmazó oldatainak előállításáról olvashatunk. A leírás 10—100 mg/ml-es töménységű oldatokat említ. A 2 990 331 számú Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírás az oxitetraciklin-hidrokloridot és a tetraciklin-hidrokloridot kb. 50 mg/ml-nyi meny­­nyiségben tartalmazó, parenterális adagolás céljára készített oldatok előállításáról ír, amely oldatok pH- ja 5 és 7 között van, és magnézium-ionokat, valamely alkálifém-hidrogén-szulfitot és valamely karbonsav­ami dot, mint például tejsav-hidroxi-etil-amidot is tar­talmaznak. A 3 062 717 számú Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírás ismerteti az ecetsav- vagy tej­­sav-amid valamely származékát, mint például N,N- dimetil-acetamidot vagy N-(/3-hidroxi-etil)-tejsav-ami­­dot 35% és 80% közötti mennyiségben tartalmazó, 7 és 9,5 közötti pH-értékű, vizes, parenterális adago­lás céljára készített tetraciklin-kalcium-komplex-olda­­tok előállítását. 10 mg/ml és 100 mg/ml közötti tö­ménységű oldatokat említenek. A 3 557 280 számú Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírás az 1-20% oxitetraciklint, vala­mely magnézium-vegyületet és 7,5—25% polivinil­­pirrolidont tartalmazó 8,0 és 9,5 közötti pH-jú vizes oldatok készítését úja le. A 825 656 számú belga szabadalmi leírásban olyan vizes oxitetraciklin-oldatok előállításáról olvashatunk, amelyekben 4-11% oxitetracikiin, 20—50% polieti­­lén-glikol, mint például polietilén-glikol 400, vala­mely magnézium-vegyület és 0,10-0,35%-nyi meny­­nyiségű valamely puffer, mint például trisz-(hidroxi­­metil)-amino-metán van, és az oldat pH-ja: 8—9. A 2 258 187 számú francia szabadalmi leírás is­merteti olyan vizes oxitetraciklin-oldatok előállítását, amelyek 50 mg/ml oxitetraciklint, 5—7,4% polivi­­nil-pirrolidont és legfeljebb 24,9%-nyi mennyiségben valamely 1-6 szénatomszámú savamidot, mint példá­ul dimetil-acetamidot tartalmaznak és pH-juk 8-9,5. A jelen találmány tárgya eljárás olyan stabil, an­­tibiotikus hatású gyógyszerkészítmények előállítására, amelyek valamely tetraciklin-típusú antibiotikum, te­hát oxitetracikiin, doxiciklin, tetraciklin vagy klór­­tetraciklin, illetve ezek gyógyászatiig elfogadható savaddiciós sói kelátkötésben levő komplexének vizes 2-pirrolidonos oldatát és szükség esetén polivinil­­pirrolidont is tartalmaznak. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitele­zési változata szerint a stabil, antibiotikus hatású ké­szítmények előállítására úgy járunk el, hogy vizes 2- pirrolidon-oldatban feloldunk egy tetraciklin-típusú antibiotikumot, valamely gyógyászatiig elfogadható alkáliföldfém-vegyületet és szükség esetén polivinil­­pirrolidont, majd amennyiben ez kívánatos, az oldó­dás elősegítése céljából beállítjuk az elegy pH-ját. A 2-pirrolidon, a 2-pirrolidinon, 2-oxo-pirrolidin, a-pirrolidon és 2-oxo-pirrolidon neveken is ismert. Orális LD5 o -értéke patkányon 800 mg/kg, intraperi­­toneális injekcióban adva egéren pedig 3800 mg/kg. Használatával a minimálisra csökkenthetjük az ada­golni kívánt dózis térfogatát és a készítmény kis visz­kozitása miatt befecskendezni is könnyű azt. Tetszőleges adalékanyagként 5,000 és 100,000 közötti molekulasúlyú (K—12-től 30-ig) polivinil­­pirrolidon is lehet a készítményben, kb. 1-7 súly %­­nyi mennyiségben. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítményhez előnyösen 10,000 és 17,000 közötti átlagos molekulasúlyú (K-érték = 17) polivinil-pirrolidont használunk. Ez részt mint társ-oldásközvetítő van jelen a készítményben, és megjavíthatja a szövetek gyógyszertűrőképességét. 0,01 súly %-tól 1,0 súly %-ig terjedő mennyiségű antioxidáns, mint például nátrium- vagy magnézium­­formaldehid-szulfoxilát vagy monotio-glicerin hozzá­adásával még tovább növelhetjük ezeknek a gyógyá­szati célra készített oldatoknak a stabilitását. Az oxitetraciklint 200 mg/ml-nél nagyobb tömény­ségben tartalmazó, helyi vagy parenterális adagolásra alkalmas készítmények előállítására irányuló korábbi törekvések nem jártak sikerrel, habár az ilyen oldatok különösen fontosak az állatgyógyászati célokra ké­szített, parenterális készítmények esetében, ahol nagy dózisokra van szükség. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitele­zési változata szerint stabil, nagy gyógyhatású oxitet­­raciklin-oldatokat nyerhetünk oly módon, hogy olyan új gyógyszerkészítményeket állítunk elő, amelyekben az oxitetraciklinnek vagy ennek valamely gyógyászati­­lag elfogadható savaddiciós sójának 1—40 súly %-os vizes oldata, a hatóanyag mennyiségére számított 0,8-1,3 mólnyí mennyiségű és a fenti oldatban old­ható, gyógyászatilag elfogadható magnézium-vegyület és kb. 10-50 súly %-nyi mennyiségű 2-pirrolidon van, és a teljes oldat pH-ja 7,5 és 9,5 között van. Az oxitetracikiin egy tetraciklin-típusú, széles kör­ben alkalmazott antibiotikum. Részletes leírását a 2 516 080 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban találhatjuk meg. A találmány sze­rinti eljárással előállított oldatokban az oxitetracikiin szabad bázisnak vagy ennek valamely gyógyászatilag elfogadható savaddiciós sójának a tényleges tömény­sége 1 súly % és 40 súly % között van. Előnyösen a szabad bázist használjuk, amelynek előnyös tömény­sége 10 súly % és 30 súly % között van. Az oxitetra­cikiin alkalmas savaddiciós sói lehetnek például a kö­vetkező, gyógyászatilag elfogadható sók: hidroklorid, hidrobromid, szulfát, nitrát, aszkorbát, citrát, glüko­­nát, laktát, izonikotinát, gentizinát, pantotenát, szalicilát, glükuronát, formiát vagy glutamát. Előnyö­sen azonban az oxitetraciklin-hidrokloridot használ­juk. A magnézium-ionok oldatban magnézium-oxitetra­­ciklin kelátokat képeznek az oxitetraciklinnel. Egy kényelmes és előnyös magnézium-ionforrás a magné­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents