176301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pamut és szintetikus alapanyagú kreppelt szövetek előállítására
3 176301 4 pihentetni kell. Ez alatt az idő alatt viszont a nyomómassza még a nagyobb viszkozitás esetén is bizonyos mértékig átterjed a nyomatlan részre is, s így a pihentetés is újabb hibaforrás lehet. A kívánt krepphatást ilymódon tehát csak igen gondos munkával lehet elérni s az eredmény még ekkor sem felel meg mindig a tervezettnek. Színes minta esetén az eljárással a rapport hatást - a kreppelt részeknek a színezett részekkel való pontos egybeesését - semmiképpen sem lehet elérni. A jelen találmány célja olyan krepphatású szövet előállítása, amelynél a sima és a kreppelt szövetrészek határvonala élesen megkülönböztethető, ezek a részek nemcsak láncirányú csíkokban, hanem vetülékirányban is kialakíthatók és ezáltal rácsos, sakktábla szerű és egyéb szögletes kreppmintázatok is képezhetők, ha pedig a szövetet színezni is kívánjuk, a rapport hatást is biztosíthatjuk. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a pamut elemi szálak és így a fonalak is megfelelő koncentrációjú NaOH oldattal való kezelés hatására megduzzadnak, hosszirányban megrövidülnek, a szintetikus szálak viszont nem; ezenfelül más a színezékkel szemben tanúsított viselkedésük is. Ilyen szintetikus szálak pl. a poliészter, poliamid, polipropilén szálak stb. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárás lényege, hogy a szövetet előnyösen 100%-ban, de legalább 90%-ban pamut alapanyagú és előnyösen 100%-ban, de legalább 90%-ban szintetikus alapanyagú lánc- és vetülékfonalakból a kívánt mintázatnak megfelelően szőjük le, ezután adott esetben a pamut és szintetikus szövetrészeket szelektíven színező pl. reaktív és/vagy diszperziós színezékkel vagy ezek keverékével színezzük vagy nyomás útján színmintázzuk, végül minden esetben legalább 200 g/1 nátriumhidroxidot tartalmazó vizes oldattal kezeljük. Igen előnyös, ha a szövetet kettős szövetté szőjük. Ebben az esetben a kettős szövet (dublé vagy pelenkaszövet) fonákoldalán a pamut, színoldalán a szintetikus szálakból célszerű — megfelelő mintázattal - a szövetrészeket kialakítani; ekkor a kémiai kezelés után a színoldalon a kreppelt, a fonákoldalon sima szövetfelület nyerhető. Ez a szövet kis négyzetméterenkénti súly mellett nagy térfogatú s emellett a testközeli felületén a természetes pamutszál kedvező fiziológiai tulajdonságai jól érvényesülnek. A találmány szerinti eljárással készíthetünk színezés nélkül is kreppelt szövetet, de színezés tekintetében is többféle változat közül választhatunk. Ha pl. a szövet leszövése után csak diszperziós színezékkel színezünk, akkor ez a pamutszálakból szőtt mintázatot nem színezi, s ha ezt a szokásos módon előbb fehérítettük, akkor színes és fehér mintázatot nyerünk. Ha reaktív színezékkel színezünk, akkor ezzel ellentétesen a színezék a pamutszálakból szőtt mintázatot nem színezi s így keletkezik a fehér-színes mintázat. Ha mind diszperziós, mind pedig reaktív színezékkel vagy ezek keverékével színezünk, akkor a reaktív színezék a pamut, a diszperziós színezék a szintetikus fonalakból szőtt mintarészt színezi s keletkezik a kétféle színű mintázat. A kettős szövet szövésénél elkerülhetetlenül vegyesen, szintetikus és pamut fonalakból szőtt részeken a lánc- és vetülékfonalak keresztezésében átmeneti hatású színfolt keletkezik. A szövetet színnyomással is el lehet látni s ekkor a nyomott mintázat viselkedik kétféleképpen a kétféle alapanyagú szálakon. Végül a szövetet szőhetjük már előfestett fonalakból is s ezzel tovább növelhetjük a színmintázat változatait. A fentiek szerinti eljárásokkal a szöveten igen éles határvonalú és változatos mintázatú, ugyanakkor egyenletes hatású kreppelést lehet elérni, ha pedig a szövetet színezni is kívánjuk, akkor a színmintázat határvonalai is egybeesnek a kreppelési minta határvonalaival. A találmány szerinti felületkiképzéssel, pamut és szintetikus fonalakból szőtt szövetnek az eddig ismert vegyes alapanyagú fonalakból készített szövethez képest semmivel sem rosszabb a formatartása és nedvszívó képessége, kiváló a hőszigetelése és kopásállósága is meghaladja a tiszta pamutszövetét. Különösen figyelemre méltó a találmány szerint kialakított kettős szövet, mert ennek alsó, testközelbe kerülő szövetrétege nagyobb pamut-tartalmánál fogva különösen kellemes viseletét biztosít. Az alábbiakban találmányunkat néhány példával is megvilágítjuk. 1. példa Egyirányban csíkos szövésű, fehéi kreppelt szövet előállítása: A szövetet váltakozva 15 szál Nm 50/1 F16 jelű 100% pamut és 15 szál Nm 50/1 100%-os PES láncfonallal L = 270/10 cm beállítással, Nm 50/1 100%os PES vetülékfonallal, V = 260/10 cm beállítással, hagyományos szövőgépen szőjük. Ezt követően a szövetet kimossuk, lefőzzük, fehérítjük, megszárítjuk. Ezután 220 g/1 töménységű NaOH oldattal telítjük, majd 15 percig pihentetjük. A pamutfonalak rövidülése 20-28%-os, a PES fonalaké csak 4-7%-os, így a szövet hosszirányban a PES fonalak sávjában kreppelődik. 2. példa Sakktáblaszerű kockás mintás bikolor színezésű kreppanyag előállítása: A szövetet vízoldható íranyaggal írezett, 12 szál Nm 50/1 F16 100%-os pamut és 12 szál Nm 50/1 100%-os PES láncfonallal L = 270/10 cm beállítással és hasonló minőségű és váltakozású pamut és PES vetülékfonallal V = 260/10 cm beállítással, kétszínváltós szövőgépen szőjük. A szövetet kádsorban írtelenítjük, mossuk, öblítjük, 4 g/1 aktív klórt tartalmazó kádban fehérítjük, J-toronyban egy órán pihentetjük, öblítjük, antiklórozzuk, öblítjük, kötegbontás után szárítjuk. A szövetet ezután hideg pihentetéses módszerrel reaktív színezékkel színezzük, mossuk és szívódobban szárítjuk. Ezután 260 g/1 töménységű NaOH oldatban foulardon megmerítjük, J-toronyban pihentetjük, majd semlegesre mosva kötegbontás után a kívánt szélességre állítva szárítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
