176286. lajstromszámú szabadalom • Tok mágnesszalag kazetta számára

3 176286 4 3 030 601 számú (valamennyi Ackeret) USA sza­badalmakban van leírva. A tokok ezen kiviteli alakjainál azonban az első oldal nyitott, tehát a szalagkazetták tárolása nem történik pormentesen. Végül a 3 904 259 számú (Hoffmann) USA sza­badalom olyan tokot javasol, amelynek egyik kes­kenyebb oldala fedélként van kialakítva. Ennél a toknál betarthatók a szabványos méretek, és a kazetta egy kézzel történő kivétele is lehetséges. Hátrányos azonban, hogy egyrészt a fedél nyitása után a kazettát egy rugó teljesen-kilöki a tokból, másrészt pedig zárt helyzetben a tokban elhelyez­kedő kazetta szalagtekercseit nem lehet rögzíteni. A találmány szerint azt a feladatot kívánjuk megoldani, hogy olyan a bevezetőben említett típu­sú tokot hozunk létre, amelynek külső méretei megfelelnek a szabványoknak. Ezenkívül a toknak lehetővé kell tennie, hogy a szalagkazettát négy különböző helyzetben lehessen elhelyezni. A tok belsejében a szalagkazettáknak minden oldalról por­mentesen zárhatónak és a szalagtekercseknek elfor­dulás ellen rögzíthetőnek kell lenni. A feladatot továbbá úgy kívánjuk megoldani, hogy a tok keze­lése a szalagkazetta kivételekor illetve behelyezése­kor egy kézzel is elvégezhető legyen. Az elhelyezés folyamán ne legyen szükség arra az előnytelen lépésre, hogy a szalagkazettát a fiók egy kiálló részére kell helyezni. Másrészt a kazetta kivételekor a rögzítőszerkezet kioldása után a kazetta ne essen ki a házból, hanem csak annyira jöjjön ki, hogy kézzel könnyen kiemelhetővé váljék. Végül legyen a tok mindkét felülete címkézhető, és a tok olcsó tömegcikként gyártható. A kitűzött feladatot a találmány szerint a beve­zetőben említett típusú tok számára úgy oldjuk meg, hogy a tok egy betolható négyoldalú keretet tartalmaz, amely keret a ház keskeny oldalai men­tén, azzal párhuzamosan helyezkedik el, a ház alját szabadon hagyja, és az aljon felfekvő szalagkazettát legalább részben körülveszi, továbbá a keret mozgá­sát vezető eszközök úgy vannak kialakítva, hogy nyitott helyzetben legalább a tokból kinyúló keret­rész a ház aljához képest ferde helyzetben van, és részben szabaddá teszi a házból kinyúló szalagka­zettát. A találmányt a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzo­kon az 1. ábra a kazettatok keretének vázlatos felülné­zeti rajza, ahol a ház metszetben van ábrázolva, a 2. ábra . a keretnek az 1. ábra A—A vonala mentén vett metszete, a 3. ábra az 1. ábrán látható tartály metszete zárt helyzetben az 1. ábra A-A vonala mentén, a 4. ábra a 3. ábrával megegyező metszet a tok nyitott helyzetében, és az 5. ábra a tok egy kiviteli alakjának perspektivi­kus rajza kitöréssel a tok nyitott helyzetében, amely kiviteli alak lényegében megegyezik az 1—4. ábrákon látható kiviteli alakkal. A zenei kazetták elhelyezésére szolgáló szalagka­zetta tok 1—5. ábrákon látható kiviteli alakja lé­nyegében három részből van felépítve: az 1 házból, a 2 keretből és a 3 nyomórugóból. Az 1. és 3. ábrán pont-vonallal tüntettük fel a kereskedelmi forgalomban levő szabványos 4 kazetta körvonalait. A tok valamennyi része, a 3 nyomórugón kívül, előnyösen melegen alakítható műanyagból, például polisztirolból áll. A tok derékszögű, lapos 1 házának külső mére­tei például 1,7 x 7 x 10,9 cm-esek és így a forga­lomban levő szabványos tokokkal megegyező mére­tűek. Ennek megfelelően a tok valamennyi már meglevő állványban elhelyezhető és valamennyi ol­dala felcímkézhető. A toknak az 1—4. ábrák sze­rinti kiviteli alakjánál az 1 ház egy pár hosszabb keskeny 6, 7 oldallapból, a 8 hátlapból, a 9 fedőlapból és az 1 ház alsó síklapjából áll, amelyet a továbbiakban 10 aljnak nevezünk. Ez a megjelölés illetve a szokásos helyzetet ábrázoló 1—4. ábrák nem jelentik azt, hogy a tok más helyzetben nem működőképes. A tok ugyanígy használható például a 8 hátlapjára állítva, illetve merőleges kéztartással. A 9 fedőlapjukkal és 10 aljukkal összeépített to­kok tetszőleges térbeli helyzetet vehetnek fel. Ugyanez érvényes a kézben tartott egyes tokokra is. Az 1 ház homlokoldala, amely a 8 hátlappal átellenesen helyezkedik el, nyitott, és a 2 keret számára a 11 bemenetet képezi. A kitűzött feladat sikeres megoldása lényegében a 2 keret különleges kialakításán és annak az 1 házban történő vezetésén alapszik. A 2 keret négy részből van kialakítva, és két párhuzamos 21, 22 oldalrésszel, a 23 hátsó fallal és a 24 elülső fallal rendelkezik, amelyek együttesen alkotják a derék­szögű keretet. Méreteit tekintve a 2 keret a kazet­ta körvonalaihoz illeszkedik, úgy hogy a kazetta keskeny oldalai a négy keretoldalon fekszenek fel, amint az az 1. ábrán látható. A következőkben zárt helyzetként jelölt betolt helyzetben a 2 keret 21, 22 oldalrészei az 1 ház keskeny, 6, 7 oldallap­jain fekszenek fel. Az 1 ház 8 hátlapja és a keret 23 hátsó fala egymással párhuzamosan helyezked­nek el. A közöttük levő 25 térben a 3 nyomórugó van elhelyezve. Zárt helyzetben a keret 24 elülső fala lezárja az 1 ház 11 bemenetét. A 2 keret lényeges előnye a szokásos fiókokkal szemben az, hogy kevés helyet foglal el az 1 házban. A 4 kazetta az 1 ház 10 alján illetve ennek hosszanti 12 bordáin fekszik fel, melyek helyzetét az 1. ábrán jeleztük, és amelyek megtámasztják a 4 kazetta sík részét. A 2 keret tehát nem támasztja alá a 4 kazettát, hanem szabadonhagyja az 1 ház 10 alját. Az ismertetett kiviteli példa szerinti tok alkal­mas a 4 kazetta behelyezésére illetve kivételére mind a négy lehetséges hosszanti helyzetben. Az 1. és 3. ábrán a tok zárt helyzetben látható, amely­ben a 4 kazetta por- és rázkódásmentesen van elhelyezve, és a szalagtekercsek az elfordulás ellen biztosítva vannak. A 4. és 5. ábra a tok nyitott helyzetét ábrázolja, amelyben a keret elülső része az 1 ház 11 bemenetéből kinyúlik, és az 1 ház 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents