176271. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramló gáz-poranyag keverékből por leválasztására, illetve visszanyerésére
3 176271 4 elektródán kialakult rétegvastagság egyenletessé tételére, annak tisztítására, továbbá a feszültség-szabályozásra is számos eljárás ismeretes. Az elektrosztatikus porleválasztók nagy előnye, hogy kis szemcsenagyság-tartományban is jó hatásfokúak. Hátrányuk, hogy a berendezések mérete nagy, továbbá az üzemeltetéshez számos segédberendezés szükséges, ami a költségeket növeli. Hátrányt jelent az is, hogy a bizonytalan áramlási és tisztítási rendszerek behatárolják az eljárás alkalmazási területét. Valamennyi ismert porleválasztó, illetve visszanyerő berendezés közös hátránya, hogy a porok szemcseméreteinek alsó tartományában kis leválasztási hatásfokkal és viszonylag magas környezetszennyezéssel üzemelnek. A találmány célja az ismert porleválasztó, illetve porvisszanyerő berendezések fent felsorolt hátrányait kiküszöbölni, a porleválasztás hatásfokát a porszemcseméretek alsó tartományában megnövelni és ezáltal csökkenteni a környezet szennyezését, illetve növelni a porvisszanyerést. A találmány tehát berendezés por leválasztására áramló gáz-poranyag keverékéből, amelynek gáz-por bevezető csonkkal, valamint porgyűjtő térrel és gázkivezetéssel ellátott porleválasztószerve van. A találmány lényege abban van, hogy a por-gázáramot legalább két részre elágaztató, áganként egy-egy ellentétes polaritású nagyfeszültségű áramforráshoz kapcsolt feltöltő elemmel ellátott feltöltő kamrával és a feltöltő kamra után kiképzett, a gázáramokat egyesítő zónával ellátott gáz-por-bevezetése van. A találmány nagy előnye, hogy vele a legfinomabb porszemcsék is leválaszthatók, mert a kamrában ellentétes feltöltésű porszemcsék, mint nagy szemcsehalmazok bármely ismert porleválasztóval könnyűszerrel kiválaszthatók, illetve visszanyerhetők. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra por-gázáram találmány szerinti elágaztatása feltöltőkamrákban való ellentétes polaritással történő feltöltése és újra egyesítésének elvi vázlata, a 2. ábra a töltőkamrában elrendezett tűionizátor és rácselektróda elvi vázlata, a 3. ábra a feltöltésnek csőelektródával és tűelektródával való megoldásának elvi vázlata, a 4. ábra a feltöltés rácselektródával való megoldásának elvi vázlata, az 5. ábra a találmány szerinti berendezés elvi elrendezése metszetben, a 6. ábra egy másik kiviteli példa elvi vázlata, a 7. ábra egy további kiviteli példa elvi elrendezése. A találmány szerinti berendezés lényege az 1. ábrából ismerhető meg. A poranyagot tartalmazó gázáram 1 bevezetőnyíláson keresztül a találmány tárgyát képező agglomeráló szerkezetbe lép be. Az agglomeráló szerkezet 2 kiömlőnyílással csatlakozik a porleválasztó berendezéshez. Az 1 bevezetőnyílást követő 3 anyagelvezetőcső két ágra bomlik és egy-egy 4a, illetve 4b feltöltőkamrába vezet. Mind a 4a, mind a 4b feltöltőkamra belsejében 5 tűionizátorból és 6 rácselektródából álló elektromos feltöltőberendezés van elrendezve, amelyek ellentétes polaritással nagyfeszültségű elektrosztatikus 7 áramforráshoz vannak kapcsolva. A 4a feltöltőkamrában elhelyezett 5 tűionizátor a 7 áramforrás pozitív pólusára, míg a 6 rácselektróda a 7 áramforrás negatív pólusára van kapcsolva. A 4b feltöltőkamrában az 5 tűionizátor a 7 áramforrás negatív pólusára, míg a 6 rácselektróda a 7 áramforrás pozitív pólusához van csatlakoztatva. Ebből következően a 4a kamrában áramló porrészecskék pozitív töltést, míg a 4b feltöltőkamrában átáramló porszemcsék negatív villamos töltést kapnak. A 4a, illetve 4b feltöltőkamrák után a 2 kiömlőnyüás előtt a két gázáram 8 anyagelvezetőcsőben egyesül. Üzemelés során az 1 szájnyíláson át a 3 anyagelvezetőcsőbe áramló poros levegő két ágra bomolva a 4a, illetve 4b feltöltőkamrába áramlik. A 4a feltöltőkamrába bevezetett gázáramban levő por szemcsék az 5 tűelektródából és 6 rácselektródából álló elektródarendszer hatására elektrosztatikus pozitív polaritásra feltöltődnek, ugyanekkor a 4b feltöltőkamrában pedig pozitív töltést kapnak. Az 5 tűionizátorok és 6 rácselektródák távolságának változtatásával az optimális elektromos erőtér beállítható. Természetesen 5 tűionizátor és 6 rácselektróda helyett más elektródák, például csőelektróda is kiképezhető. A 4a, illetve 4b feltöltőkamra hossza a mindenkori áramlási viszonyok függvényében a maximális feltöltődés mértékének megfelelően van beállítva. A 4a, illetve 4b feltöltőkamrában ellentétes polaritásra feltöltött porszemek az anyagelvezetőcső közös 8 terébe kerülnek, ahol az ellentétes töltések egymással gyakorolt vonzó hatására a különböző polaritásra feltöltött porszemcsék egymáshoz tapadva több szemcséből álló agglomerátumot, azáz nagy méretű szemcsehalmazokat képeznek és a gázárammal az ábrán nem ábrázolt porleválasztó, illetve visszanyerő berendezésbe jutnak, ahol nagy méretük, illetve tömegük miatt a gázáramból könnyen és teljesen leválaszthatók. A 2., 3. és 4. ábrákon a különböző elektródaelrendezések kiviteli példáit ábrázoltuk. A 2. ábrán a 4 feltöltőkamrában elrendezett. 5 tűionizátor állíthatóan van a 6 rácselektródához képest elhelyezve. A 3. ábrán az ellentétes polaritással való feltöltést 6a csőelektródával és az 5 tűionizátorral valósítjuk meg. A 4. ábrán a feltöltést 6b és 6c rácselektródák biztosítják. Az 5. ábrán ábrázolt kiviteli példánál az 1. ábrán ábrázolt agglomerációs berendezés 2 kiömlőcsonkja 10 porleválasztó 9 belépőcsonkjához van csatlakoztatva. Ennél a kiviteli példánál a már fentiekben leírt módon szétválasztott gázáramsugárban ellentétesen feltöltött porszemcsék közös 8 térben való agglomerálás után lépnek be a 10 porleválasztó berendezésbe, ahol a nagy szemcséjű poranyag leválik és a pormentes gázáram all csonkon keresztül távozik. A leválasztott por a 10 porleválasztó berendezés 12 teréből 13 csonkon keresztül távolítható el. Ennél a találmány szerinti kiviteli példánál tehát a porral szennyezett gázáram teljes mennyisége áramlik át az agglomeráló berendezésen, ahol 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
