176208. lajstromszámú szabadalom • Vilamoscsatlakozó és érintkező
9 I/OZUö 10 anyagát képező fém egyszerűen alakítható különféle kiképzésű üregek falához való illeszkedésnek megfelelően. Az érintkező hüvelyrésze hatásos Kontaktust biztosít a bevezetendő csapos érintkezővel, míg a 30 vagy 130 lábrészhez hatásosan csatlakoztathatók más villamos elemek. Az üreg falain, valamint az érintkező a tágabb és szűkebb szakaszok határán kialakított rézsútos felületek (1. és 7. ábra) lehetővé teszik az érintkező oly módon való kialakítását, hogy a fémnek egy nagyobb és egy kisebb rész között való megmunkálása során mindkét rész szabályos és egyforma (például téglalap keresztmetszetű) alakja könnyebben tartható fenn. Az üreg és az érintkező komplementer alakja, miáltal az érintkező lényegében az üreg teljes hosszában illeszkedik az üreg falához, lehetévő teszi, hogy az érintkezőt rendkívül vékony anyagból készítsük anélkül, hogy az alakját vagy kellő szilárdságát elveszítené. A találmány szerinti csatlakozó szerkezetének és jellegének jobb megvilágítása érdekében példaképpen közöljük egy konkrét kivitel méretadatait. Egy konkrét kivitelnél az érintkező keresztirányú mérete mintegy 2 mm, hossza mintegy 7,5— —10 mm, míg az anyagvastagság kb. 0,2 mm. A 13—14. ábrák a találmány szerinti érintkező egy további módosított formáját szemléltetik. A 13. ábra szerinti 140 csatlakozónak az 1. ábra szerinti 20 csatlakozóhoz hasonlóan szigetelő anyagból készült 142 teste van. A 142 testen hosszirányban 144 üreg halad át, amelynek elülső tágabb 156 szakasza és hátulsó szűkebb 158 szakasza van. A 156 szakasz az elülső 152 oldal felé, a 158 szakasz a hátulsó 154 oldal felé nyitott. A 158 szakasszal egy vonalban 159 horony van kialakítva, amely lehetővé teszi a 146 érintkezőnek az elülső 152 oldal felől való bevezetését. Mint látható, a 146 érintkező egy darabból kialakított alkatrész, amely legalább részben a 144 üregben van elrendezve, és elülső belépő 172 oldala van csapos 148 érintkező befogadására. A 146 érintkező elülső részét lényegében cső alakú, vékony fémlemezből készült 180 hüvelyrész képezi, amelyhez képest keresztirányban el van tolva a hátulsó részt képező kisebb keresztmetszetű 182 lábrész. A 182 lábrész célszerűen mintegy kétszer vastagabb anyagból van, mint a 180 hüvelyrész, hogy huzaltekercseléses csatlakozás számára erős, robusztus lábat képezzen. A befogadott csapos 148 érintkezővel való villamos együttműködés céljából a 180 hüvelyrész két egymással szemközti 183, 184 oldalfalán, a belépő 172 oldaltól a hátulsó oldal irányában elrendezett és keresztirányban eltolt 174, 175 nyelvekkel van ellátva. A 174, 175 nyelvek befelé nyúlva konvex 185, 186 felületeket képeznek a csapos 148 érintkezőhöz való illeszkedés és kontaktusadás céljából. Mint látható, a 186 felület hosszirányban el van tolva a 185 felülettől és az elülső oldal felől, a belépő 172 oldal közelében helyezkedik el, hogy a csapos 148 érintkező számára jó csúszófelületet biztosítson. A 174, 175 nyelvek 192, 193 szárrészei a konvex 185, 186 felületektől kifelé haladóan vannak kialakítva, és hajlított tartóként viselkednek, amikor a csapos 148 érintkező felfekszik a befelé álló 185, 186 felületeken. A 192, 193 szárrészek előnyösen azonos hosszúságúak, hogy azonos erőt fejtsenek ki. így csökkenthetők azok a problémák, amelyek abból erednek, hogy az érintkező maradó alakváltozást szenvedhet, ha az egyik szárrész sokkal rövidebb, mint a másik, illetve hogy az egyenlőtlen eltérítő erők miatt nem magfelelő a központosítás. Előnyös továbbá, ha a 180 hüvelyrész hosszirányban nyújtott kialakítású (hogy a szárrészek is hosszúkásak legyenek), és szorosan van beillesztve a 144 üreg tágabb 156 szakaszába. A 185, 186 felületeknek a 192, 193 szárrészekkel ellentétes oldalukon 194, 195 végdarabjaik vannak. A 194 végdarab tölcsérszerűen vezeti be a csapos 148 érintkezőt a 174, 175 nyelvek közé. A 193 szárrész a 186 felülettel szemközti szakaszon a hátulsó oldal irányában befelé van hajlítva, hogy a csapos 148 érintkezőt középső 197 helyzetbe irányítsa. A 148 érintkező bevezetésének további megkönnyítése érdekében a 183, 184 oldalfalak összetartó 191 peremekkel vannak ellátva az elülső 187 végnél a belépő 172 oldalon. A 180 hüvely - rész hátulsó 188 végén 190 vállal van ellátva, amely korlátozza a 146 érintkező mozgását a 144 üregben. A 14. ábra azt a fémlemezből sajtolt 164 nyersdarabot szemlélteti, amelyből a 146 érintkezőkészül, éspedig a 166 főrész' 178 vonalai mentén végzett hajtogatással. A 174, 175 nyelveket 176 kivágások segítségével alakítjuk ki, majd a 13. ábra szerinti alakra hajlítjuk ezeket. A 168 lábdarab két ellentétes oldalán egy-egy pár oldalirányú 196 kiszögellés van kialakítva, amelyek között hosszirányban ívelt konkáv 198 bemetszés van. Ezek az érintkező rögzítését segítik elő. A 146 érintkezőt az elülső oldal felől helyezzük be a 144 üregbe oly módon, hogy a 189 lemet - széssel ellátott 182 lábrészt bevezetjük a 159 horonyba, amely egy vonalban van az üreg hátulsó szűkebb 158 szakaszával, és mindaddig hátrafelé nyomjuk, amíg a hátulsó 154 oldalból ki nem áll. A végleges pozicionálás úgy történik, hogy a 182 lábrészt tovább húzzuk hátrafelé és a 142 testben plasztikus deformációt előidézve anyagot kényszerítünk a 198 bemetszésekbe, miáltal a 146 érintkezőt az előírt helyzetben rögzítjük. Az így nyert 13. ábra szerinti szerkezet az elülső érintkező 186 felületet a belépő 172 oldal közelében pozícionálja. így a csapos 148 érintkező hosszú szakaszon csúszik anélkül, hogy olyan nagy erő kellene a bevezetéséhez, mint a szokásos megoldásoknál, amikor mindkét kontaktusfelület egyszerre illeszkedik a csapos 148 érintkezőhöz. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos csatlakozó elülső oldallal és hátulsó oldallal rendelkező testtel, amelynek átmenő ürege, az üregnek pedig az elülső oldal felé nyitott tágabb szakasza és a hátulsó oldal felé nyitott szűkebb szakasza van, az üreg falán legalább egy oldalon meredek váll van kialakítva az üreg tágabb és szűkebb szakasza között, az üregben érintkező 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
