176201. lajstromszámú szabadalom • Nagyszilárdságú, csökkentett feszültségi korrózióérzékenységű AlZnMgCu ötvözet és eljárás előállítására

176201 a hőntartás, másrészt a megereszt és foganatosításának módja. A hagyományos technológiával viszonylag nagy szilárdság volt el­érhető, ugyanakkor a képlékenységi értékek, igy a nyúlás is igen rosszak voltak. Ez jelentős mértékben tulajdonítható annak, hogy a megeresztés során az egyes fokozatok időtartama nem op­timálisan volt megválasztva és a munkadarabokban visszamaradó feszültségek jelentkeztek. A fenti módon a találmány szerinti ötvözetből igen jól szilárdsági tulajdonságú termékek állíthatók elő, és ugyanak­kor az ötvözetből sajtolással készített munkadarabok keplékeny­­ségi, korrózióállósági és átedzhetőségi tulajdonságai is igen jók. A találmány további részleteit kiviteli példák segítségé­vel ismertetjük. 1. példa Bányatámokat készítettünk az erre a célra hagyományosan alkalmazott ötvözetből: Zn = 5,40 % Mg = 2,95 % Cu = 0,65 % Si = 0,41 %, Mn = 0,32 % Pe = 0,37 % Ti = 0,032 % Gr = 0,18 % Be — 0,02 % Zr = 0,00 % Az ötvözetből préstuskókat készítettünk és sajtolással bányatámokat állítottunk elő. Az öntött tuskók repedésre hajla­mosak voltak. A sajtolás után a munkadarabokat 460 ÖC hőmérsék­letre hevítettük és fél órán át izzítottuk. Ezután vízben tör­ténő hűtés következett, majd a megeresztést úgy végeztük el, hogy az anyagot 8 órán át 100 °C-on majd 8 órán át 140 °C-on tartottuk. A kész munkadarabokat egyengettük, és szilárdsági P tulajdonságaikat megvizsgáltuk. Szakítószilárdságuk 57,1 kp/m , folyáshatáruk /R 0,2/ 52,1 kp/m2 , nyúlásuk /Ay' pedig 7,5 % volt. A megmunkálást követően ezek a munkadarabok vetemedtek, és a belső feszültségek következtében repedések keletkeztek. 2. példa A találmány szerint ötvözetet állítottunk elő a következő összetételben: Zn = 4,52 % Mg = 2,47 % Cu = 0,65 % Si s 0,17 % Mn = 0,22 % Pe 3 0,34 % Ti = 0,05 % Be s 0,009 % Cr s 0,12 % Zr = 0,06 % Az ötvözetből préstuskókat öntöttünk és ugyancsak bánya-

Next

/
Thumbnails
Contents