176189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás DL és D-2- amino- 1- butanol előállítására
176.189 16. 15 2. táblázat; Pélő a száma Hőmérséklet 0° 1-Hutén mól ácetonibril: 1-búbén: klór mólarány klór bevezetési sebessége ml/perc Reakcióidő óra iíyers 2-amino-1-bubanol-hiaroklorid hozama, % 22. 0 1,0 1:1:1 400 1,0 51,6 ■ 23. 0 0,5 2:1:1 200 1,0 43,6 24. 0 0,5 4:1:1 200 1,0 52,5 25. 0 0,5 6:líl 200 1,0 61,0 26. 0 o,5 b : 1 : j. 200 1,0 67,0 Az 1. és 2. táblázat adatainak összevetéséből megállapíthatjuk, hogy az N-(l-(klórmetil)-propil)acetimidoil-klorid lényegében kvantitatív hozammal hidrolizálható N-(l-(klórmetil)-propil)-acetamiddá, és ez utóbbi vegyület hidrolízisével lényegében kvantitatív hozammá állítható elő DL-2-amino-l-butanol. A reakció összhozamát célszerűen a szilárd DL-2-amino-1-butanol-hidroklorid mennyiségének mérésével határozzuk meg, ekkor ugyanis elkerülhetjük az illékony komponensek mennyiségének mérésekor adódó hibákat. A 2. táblázatban megadott hozam adatok a képződött kis mennyiségű DL-Í-amino-2-butanolhidroklorid mennyiségét is megukban foglalják. A 2. táblázat adataiból megállapíthatjuk, hogy a DL-2-amino-l-butanol-hidrokloridot már akkor is viszonylag jó (31%-os) hozammá kapjuk, ha az acetomtril/klór mólarányt 1-re álítjuk be. Ha az acetonitril/klór mólarányt 1-ről 2-re növeljük, a hozam 12%-kal nő (azaz a terméket 43%-os hozammá kapjuk). 20 25 30 Az acetonitril/klór mólarány további növelésével to- 35 vább fokozhatjuk a hozamot; a 3-tól 5-ig terjedő acetonitril/klór mólarány -tartományban a mólarány 1 egységgel történő növelése körülbelül 6%-os hozamnövekedést eredményez. Az acetonitril/klór mólarány további növelésével már kevésbé hatásos mértékben 40 fokozhatjuk a hozamot; a 6-tól 8-ig terjedő mólarány - -tartományban a mólarány 1 egységgel történő növelése csak körülbelül 3%-os hozamnövekedést eredményez. A reaktorméretek és az acetonitril visszavezetése szempontjából viszont nem kedvező az acetonitril mennyiségének növelése. Váamennyi szempontot figyelembe véve a körülbelül 4:1-nek megfelelő acetonitril/klór mólarányt tekinthetjük optimálisnak. . A „B” és „C” kísérletsorozatban a gázáakú reagenseket fél órán át vezetjük az acetonitrilbe. A klórgáz bevezetésének sebességét 400 ml/perc értékre állítjuk be. Az elegy hőmérsékletét kezdetben 0 C°-on tartjuk, és a reakció előrehádtává az elegyet legföljebb 35 C°-ra hagyjuk melegedni. A „B” kísérletsorozatban (27—33. példa) az 1-butént előzetesen adjuk az acetonitrilbe, és a klórgázt az 1-butén acetonitrillel készített oldatába vezeztjük, azaz nagy kezdeti 1-butén-koncentrációt tartunk fenn. A „C” kísérletsorozatban (34—38. példa) a klórgázt és az 1-butént egyszerre vezetjük az acetonitrilbe, azaz kis kezdeti 1-butén koncentrációt tartunk fenn. A „B” & „C” kísérletsorozat eredményeit a 3. táblázatban közöljük. Megjegyzések a 3. táblázathoz: (a) Kivételt képez a 34. példa; ebben az esetben 2 mól klórt és 2 mól 1-butént vezetünk 2 mól acetonitrilbe (reakcióidő: 2 óra). (b) A hozamot a buténre vonatkoztatva adjuk meg. A közölt %-os értékek nem tartalmazzák az 1,2-di- Hór-bután kidesztillálásakor bekövetkező, körülbelül 3—5 %-os N-(l-(klónnetil)-propil)- acetimidoil-klorid-veszteséget. 3. táblázat-( 1-/flennet1X/-px‘opil) -a c e o iiaiu o il-kl or id előállítása 0.5 mól 1-butén. 0.9 mól klór^3^ éa változó . aeg-ur.'iüéi-iu acetonitril reakciójával humor- jjoetoni e- l-(l-/klormetil/-propil)sékxeb ril/klor -uoetimiaoil-klJriü hozam C° mólarány mól (b) 27. 0-35 1,1 2b. O-pO 1,5 29-0-25 2 • 0-23 4 31. 0-25 4 5-2. Ó 'JU* 0-15 ö ÿQ • 0-25 1 Ü—24 2 0-27 4 V/ • 0-22 o 38. 0-21 b 0, lo4 32,3 0 , lo2 32,0 0,192 5S,0 0,225 45,3 0,241 47,6 0,291 57,6 ü,2o9 54,3 0,74 35,6 0,222 45,9 U,24o 47,1 ü,2ol 54,0 0,337 OD,0 1,2-áiklor-butón mól 0,350 0,340 0,31u 0,250 0,2?0 0, IbO 1,26 0,270 0,270 0,240 0,130 IÍ-(i-/klórmetil/-pro- Eegenepil)-acebimiuoil-klo- rált aria + 1,2-áiklór-bután cetonit(mol) ril, % kapóbb számított 0,514 0,502 0,502 0,473 0,5 0,5 0,5 0,5 90 92 0,561 0,5 94 0,459 0,5 99 2,00 2,0 102 0,492 0,5 99 0,51b o,5 99 0,521 0,5 9 7 0,4-67 0,5 99 + 8<
