176186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágyák, nüvényvédőszerek illetve talajszerkezet javító anyagok szuszpenziójának előállítására és berendezés annak talajba juttatására
7 r$só c Stabi- Lebegőképesség% Hatóanyag lizáló szer 2 óra 5 nap után után N34 +P>8 +K60 SzB i 43,0 41,0 N3*4 +P£B + K60 SzM S7,0 40,0 N34 +p45 +K60 SzB 65,0 40,0 N34 + P45 + K60 SzM 67,0 41,0 N46 + P‘s + K60 SzB 70,0 66,0 N46 + Pp8 + K60 SzM 67,0 59,0 _ N46 +P45 + K60 SzB 56,0 50,0 N46 +P45 + K60 SzM 69,0 68,0 Nf + P18 + Nf+ K60 SzB • 99,0 98,0 Nf+ PIS + Nf+K60 SzM 97,0 81,0 Nf + Pp8 + Nf + K60 SzB 97,0 78,0 Nf + P*8 + Nf 4- K60 SzM 97,0 80,0 Nf+ p4S +Nf+ K60 SzB 97,0 74.0 Nf + P45 +Nf+ K60 SzM 98,0 78,0 A találmány szerinti eljárást a mezőgazdasági üzem központjában, vagy — az átlagosnál nagyobb vagy különböző helyeken levő egységekből álló mezőgazdasági üzem esetén — alközpontokban hajtjuk végre. Az előállított szuszpenziót tartályos kocsi tartályába ömlesztve szállítjuk a felhasználási helyre. Szállítás közben esetleg keringtető szivattyúval tartjuk fenn a szuszpenziót. A felhasználás helyén a szállítókocsi tartályából traktor vagy hasonló tartályába ömlesztjük át, amelyből megfelelő folyadékelosztón és csővezetékeken át, a találmány szerinti csoroszlyán keresztül a talaj megfelelő helyére juttatjuk. A vegyi anyagot a folyadékelosztóból azonos mennyiségben és nyomáson, valamint egyező sebességgel szuszpenzió és oldat részáramok alakjában a találmány szerinti csoroszlyába és ezen keresztül a talajfelszín alatt kialakított barázdába vezetjük. Az említett barázdát úgy képezzük ki, hogy három oldala — amely gyakorlatilag 270°-os kerületi ívhossznak felel meg — tömör falként van kialakítva, amelyen nem tud folyadék átáramolni vagy átszivárogni, a növény felé levő negyedik oldala azonban laza szerkezetű, tehát ezen a folyadék gyorsan és könnyen átszivárog a növény gyökerei felé. A kellő összetételű és a felhasználási helyre szállított szuszpenziót a talajba juttató berendezés legfontosabb részét a folyadékelosztó kiömlő csonkjaival rugalmas csövön keresztül összeköttetésben l;vő, a traktor vagy más vontató haladási irányára merőlegesen és a talajjal párhuzamosan felerősített 1 gerendelyen egymástól meghatározott távolságokban, a növény soroknak egyik vagy mindkét oldalán levő 2 csoroszlyák sora képezi. A 2 csoroszlyák 3 U-bilincs révén, csavarozással erősíthetők az 1 gerendelyre úgy, hogy az 1 gerendely hosszirányában eltolhatok és a tetszőleges helyen rögzíthetők. A 2 csoroszlya függőleges irányú állítása a 3 U-büincshez tartozó 4 tartóban levő 5 csavar és a 2 csoroszlya fölső részében levő 6 horony révén végezhető. Az 5 csavar a 6 horonyban eltolható, illetve az 5 csavar 6 horonyban levő helyzete változtatható és a 2 csoroszlya beállított magassági helyzete az 5 csavar meghúzása révén rögzíthető. A talajba való behatolást és a talajban a barázda készítését a 2 csoroszlya 7 élprofilja biztosítja, amely ék keresztmetszetű (4. ábra). Az ék keresztmetszetet határoló lapok egyike a 2 csoroszlya 8 geometriai középvonalával a szöget, a másik határoló lap pedig ß szöget zár be. a 2 csoroszlya alján. E két szög fölfelé haladva változik, nő, mivel a 2 csoroszlya 7 élprofilja felülről lefelé konvexen ívelt. A két határoló lap 8 geometriai középvonallal bezárt szöge a 2 csoroszlyánák azon az oldalán nagyobb, amely a sorköz felé van. A 4. ábrán az a szög nagyobb ß szögnél, ezért az a szöghöz •tartozó határoló lap a sorköz felé, a ß szöghöz tartozó határoló lap pedig a növénysor felé van. A 2 csoroszlya üzem közben a 9 nyíl irányában halad, és e haladási irány egybeesik a 2 csoroszlya 8 geometriai középvonallal meghatározott függőleges szimmetria síkjával. Haladás közben a nagyobb a szöghöz tartozó határoló lap a sorköz felé levő talajrészt a 2 csoroszlya szimmetria síkjára merőlegesen, vízszintes irányban ms távolságra mozdítja el (4. ábra), tömöríti és a talaj révén kifejtett mechanikai ellenállás, súrlódás következtében lesímíria. A talajrésznek ilyen.'tömörítése és lesímítása következtében e talajrészben a talaj pórustérfogata csökken és a talajfelszín alatti barázda felületén a szabaddá vált pórusok bezárulnak. Ennek eredményeként a talaj folyadékáteresztő képessége hosszabb-rövidebb időre teljesen megszűnik, aminek időtartama a talaj szerves és szervetlen összetételétől függ. Kötött agyagos talajok esetén a folyadékáteresztő képesség gyakorlatilag nullára csökken. Az a hajlású határoló lap tömörítő és simító hatása a helyéről kimozdított talajrészben a szemcsék egymáshoz viszonyított elmozdulását váltja ki. E relatív elmozdulások a talaj korábbi hajszálcsöveit szétroncsolják, így a kapilláris áramlások átmenetileg csaknem teljesen megszűnnek és ezzel egyidejűleg a széttöredezett és elzáródott kapillárisokban a nyomás megnő. A talajnak ezek a megmozgatott részei a helyükön maradt talajrészekhez viszonyítva nagyobb nyomásgradienst mutatnak, ami azt eredményezi, hogy a talaj nedvességétől, illetve ennek egy részétől meg akar szabadulni azért, hogy nyomás szempontjából izotróp egyensúlyi állapot jöjjön létre. Az a szöghöz tartozó határoló lap révén létrehozott talajrész-mozgás és az ennek következtében létrejövő, ismertetett tömörítés, kapilláris roncsolás, pórustérfogat csökkenés és szabad pórusok lezárása így a környezethez viszonyítva nagyobb nyomású 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
