176186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágyák, nüvényvédőszerek illetve talajszerkezet javító anyagok szuszpenziójának előállítására és berendezés annak talajba juttatására
állítanak elő. JEà azt jelenti, hogy a természetben előforduló, sáMfd alapanyagot műtrágyagyárakban feldolgozzák, műtrágya-oldatokat készítenek, majd ezekből az oldatokból - adott esetben egyéb kémiai anyagok adagolása mellett — szuszpendálószer segítségével szuszpenziót készítenek. A gyártás több fázist foglal magában, azonkívül az egyes oldatokat tárolni, szállítani kell, amelynek során tartályok, szállítóeszközök alkalmazása szükséges, időközben korrozióveszély is felléphet és ezek a tényezők tovább növelik a gyártás költségeit. A folyékony állapotban levő kémiai anyagoknak a talajra és a növényekbe juttatása hagyományos módon a permetezéssel történhet. A permetezést növényvédelmi célokból már régóta használják, újabban azonban lombtrágyázás céljaira is alkalmazzák. A lombtrágyázáshoz használt anyag a hatóanyagot kémiai értelemben vett oldat formájában tartalmazza. A lombtrágyázás hátránya, hogy a növényzetet természetellenes életmódra kényszeríti. A növény biológiai mechanizmusában ugyanis a levélzet feladata a fotoszintézis. Ha a levélzetet arra kényszerítjük, hogy a gyökérzet funkciójának egy részét átvegye, ez a levélzetet túlságosan megterheli, annak ellenére, hogy a lombtrágyázás átmeneti szakaszokban a növény fejlődését elősegíti. Lombtrágyázással a hatóanyagoknak csak kevés fajtája vihető be a növénybe. A permetezés hátránya, hogy csak kedvező időjárási viszonyok között - esőmentes és szélmentes időben - alkalmazható, a permetezett kémiai anyagoknak csupán egy része jut a levélre, a többi nem használódik tel, a környezetet azonban károsítja, továbbá a permetezés az apró vadakra, rovarokra, bogarakra nagyon káros. Történtek próbálkozások olyan megoldásokkal is, amelyek során a kémiai anyagokat csepegtetéssel, szivárogtatással juttatják a növény gyökeréhez. Ennél a megoldásnál a növénysor mentén a talajszint fölött vagy alatt elhelyezett csővezetékből, nyílásokon keresztül bocsátják a hatóanyagot tartalmazó folyadékot a növény környezetébe. így például az 1 179 539. számú Nagy-Britannia-i szabadalmi leírás olyan berendezésekre vonatkozik, amely a folyékony műtrágyát, mint például folyékony ammóniát furattal ellátott, a talajba nyúló kés vagy fog segítségével juttatja a gyökérzethez. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy csak olyan növényeknél alkalmazható, amelyeknek tápanyagokat fölvevő gyökérzónája éveken keresztül alig változik, így például gyümölcsösökben és szőlőkben. Hibája az is, hogy mezőgazdasági kultúráknál akadályozza a talajművelést, a változó gyökérzónákhoz nem tud mélységben és szélességben igazodni. Lejtős, dombos terepviszonyok esetén alig, vagy egyáltalán nem alkalmazható, a talaj a lyukakat gyakran eltörni, stb. További ismert megoldás szerint nagyméretű tűhöz haasorúó szerszámot nyomnak a talajba. A szerszám illetve ezek sora például forgó hengeres test kerülete és hossza mentén lehet elhelyezve, azonban felerősíthető egy, a talajjal párhuzamos vontatott tartóra is, amely a szerszámokat időközönként benyomja a talajba, illetve ebből kiemeli. Például az 1 910 936 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzétételi irat ismertet olyan berendezést, amely a folyadékot periodikusan injektálja a talajba, az 1 557 915 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzétételi irat pedig olyan megoldásra vonatkozik, amelynél különböző nyíláskeresztmetszettel rendelkező csöveket tartalmazó elemek segítségével osztják el a folyadékot. Az ilyen típusú megoldások hibája, hogy pontszerű foltokban nedvesítik a talajnak a felszín alatti részeit, amelyekkel a szerszám hegye érintkezik. Innen a vegyi anyag ozmózis, szivárgás útján gömbszerűen terjed tovább. Ha a növénysorban levő növények távolsága különbözik a vegyi anya-' got a talajba juttató gép, vagy berendezés által készített lyukak távolságától, sok lesz az olyan növény, amelynek gyökérzónájába nem jut vegyi anyag. Ennél a megoldásnál a vegyi anyag hasznosításának aránya akkor sem kielégítő, ha a növények és lyukak egymástól mért távolsága pontosan azonos, ami azonban a gyakorlatban semmiképpen nem biztosítható, mert a vegyi anyag gömbszerü alakban való elszivárgása miatt a felhasznált menynyiségnek csak töredéke jut el a növényekhez, túlnyomó része kihasználatlanul távozik olyan terek felé, ahol nincs növény, illetve gyökérzóna. E hiba kiküszöbölésére próbálkoztak olyan berendezéssel, amely kúpos csúccsal ellátott befecskendező szerszámmal rendelkezik. Ezt húzzák el a növénysor gyökérzete mellett és a kúp csúcsán levő nyíláson keresztül fecskendezik be a vegyi anyagot. A szerszám kúpos felülete egyrészt tömöríti az általa érintett földszakaszt, másrészt a kifecskendezett vegyi anyagot e földszakaszba nyomja. Ennek a berendezésnek is hibája, hogy a beadagolt vegyi anyagnak csak egy részét juttatja el a növényhez. Ismert olyan berendezés is, amelynél a vegyi anyagot a talajba juttató szerszám vége a talaj belsejében egy szint feletti réteget először fölemel, a fölemelt talajréteg alá vegyi anyagot bebocsát, majd a fölemelt talajréteget eredeti helyére visszaengedi. így a vegyi anyag egy széles, kis rétegvastagságú csíkban marad a földben. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a vegyi anyag többnyire csak lefelé illetve kismértékben fölfelé szivároghat. A gyökérzet fölött vagy alatt, így csak nagyon ritka esetben lehet vegyi anyagot elhelyezni, a gyökérzet sérülése nélkül. Ismert olyan berendezés is, amely a föld felszíne alá nyúló szerszámokkal csatornát vág, e csatorna aljára vegyi anyagot permetez és a csatornát vágó szerszám mögött haladó további vágó, hátrafelé ívelten csökkenő szélességű szerszámmal az eredeti csatorna oldalfalait rádönti a csatorna alján levő vegyi anyagra, majd tömörít. Ennek a megoldásnak célja, hogy a talajba vitt vegyi anyagot huzamosabb időn keresztül az előírt helyem, tartsák. Hibája azonban, hogy a vegyi anyag kihasználása itt is kicsi, mert ha a szivárgás megindul, annak iránya nem teljes mértékben befolyásolható. A találmány szerinti, szuszpenzió előállítására vonatkozó eljárás célkitűzése, hogy az alapol-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
