176177. lajstromszámú szabadalom • Fékvezérléssel kombinálható elektro-hidraulikus hajtóberendezés, főleg vasúti járművek részére
MAßVAR SZABADALMI 176177 népköztarsasag LEÍRÁS Bejelentés napja: 1977. IV. 22. (VO-181) Nemzetközi osztályozás: B 61 C 9/42 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1976. IV. 24. (P 26 18 073.4-21) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VI. 28. Megjelent: 1981. V. 30.. Feltaláló: Szabadalmas: Müllei Helmut mérnök, Heidenheim, Német Szövetségi Köztársaság Voith Getriebe KG, Heidenheim, Német Szövetségi Köztársaság Fékvezérléssel kombinálható eiektro-hidraulikus hajtdberendezés, főleg vasúti járművek részére 1 2 A találmány tárgya fékvezérléssel is kombinálható elektro-dinamikus hajtóberendezés fó'leg vasúti járművek részére változtatható fordulatszámú villanymotorral és hidrodinamikus hajtóművel. A hidrodinamikus hajtómű magában foglalja a hidro- 5 dinamikus nyomatékváltót a „váltó fokozat” biztosításához, és a váltót áthidaló tengelykapcsolót, amely előnyösen hidrodinamikus tengelykapcsoló, a „tengelykapcsoló fokozat” biztosításához, valamint a hidrodinamikus fékberendezést. A hidrodinamikus 10 hajtómű további része a fokozatok automatikus kapcsolását szolgáló kapcsolóberendezés, amely felváltva kapcsolja be és ki a váltó, illetve a tengelykapcsoló fokozatot, olyképp, hogy az alsó menetsebesség-tartományban mindig a nyomatékváltó, 15 míg a felső menetsebesség-tartományban mindig a tengelykapcsoló van bekapcsolt helyzetben. Ilyen vasúti hajtóberendezés már ismert az 1 605 818 számú NSzK-beli szabadalmi leírásból. Ennek az ismert hajtóberendezésnek előnyei a kö- 20 vetkezők. A hidrodinamikus fékezést biztosító berendezés (ott egy ellentétesen forgó nyomatékváltó) segítségével érik el, hogy a villanymotorokat nem szükséges a generátoros fékezés miatt nagyobbra méretezni, mint az a vontatási üzemmód- 25 ban szükséges. Fennáll annak a lehetősége is, hogy a generátoros fékezés teljesen elmaradjon, minek következtében különösen a fékellenállások hagyhatók el. További előnye ennek az ismert berendezésnek, hogy indításkor a hidrodinamikus nyoma- 30 tékváltó bekapcsolásának következtében csökken az indítási áramerősség és ezzel együtt tovább csökken a motortekercsek hőtermelése és kommutátoros motorok alkalmazása esetén, a kommutátorok terhelése is. Ennek megfelelően fennáll a különösen kis motorok alkalmazásának lehetősége és az, hogy a transzformátort, a kapcsolóberendezéseket és hasonlókat kisebbre méretezzék. Az elektrohidraulikus hajtóberendezéseket fent említett, már ismert előnyeik ellenére szakmai körökben fenntartásokkal fogadják és az elektromos vasúti vontatójárműveket ténylegesen ilyen hajtóberendezéssel nem szereli fel. Ahelyett, hogy az elektrohidraulikus hajtóberendezések előnyeit kihasználnák, a modern elektromos vasúti vontató járművek jelenlegi fejlődése, különösen nagyobb menetsebességeknél, más irányba halad. Lásd ehhez a „ZEV—Glasers Analen” kiadvány 1974. évi számának 232-251, illetve 363-376 számú oldalait, a „Die Bundesbahn” 1975. évi számának 687-692 számú oldalait, valamint a „Der Eisenbahningenieur” 1975. évi számának 409—411 számú oldalait. Ezek szerint az az irányzat, hogy a jelenleg túlnyomóan alkalmazott egyfázisú váltakozóáramú kommutátoros motorok és a jelenleg alkalmazásra kerülő vegyesáramú motorok helyett a jövőben kommutátomélküli háromfázisú váltakozóáramú motorokat alkalmazzanak. Ehhez a teljesítményelektronika újabb fejlődése a szükséges feltételeket megteremtette. A háromfázisú váltakozóáramú mo-176177
