176126. lajstromszámú szabadalom • Endodentikus paszta
5 176126 6 Nekrobiózis (a fogbél elhalása) esetén a kezelés első szakaszában elvégezzük a gyökértömést. Ha gennyes Váladék van, akkor a tömés előtt meg kell várni ennek eltávozását. A találmányt az alábbi példával világítjuk meg közelebbről, az oltalmi kör korlátozása nélkül. Példa Az alábbi táblázatokban közöljük azokat az eredményeket, amelyeket a találmány szerinti pasztával végzett klinikai kísérleti endodentikus kezelések során kaptunk. Az 1. táblázat egy olyan vizsgálatra vonatkozik, amelyben 1171 beteget kezeltünk. Közülük 571-nek fertőzött volt a foga periapikális fókusz nélkül, 600- nak pedig nem volt fertőzött foga. A 2. táblázatban bemutatott kísérletet 549 betegen végeztük, akiknek fertőzött foguk volt diffúz fókuszszál. A 3. táblázat olyan vizsgálatok eredményeit tartalmazza, melyeket 280 betegen végeztünk, akiknek fertőzött foguk volt körülhatárolt fókusszal. A 4. táblázat tartalmazza az 1—3. táblázatban bemutatott eredmények elemzését. Azokban az esetekben, amikor ugyanannál a fogtípusnál egymás fölött két szám van a táblázatokban, az első szám a felső a másik szám az alsó állkapocsban elhelyezkedő kezelt fogak száma. Sikeresnek tekintettük a kezelést akkor, ha az alábbi feltételek teljesültek : a) a fájdalom megszűnt, b) a mozgó fogak megszilárdultak, c) a fertőzött terület a röntgenkép szerint csökkent, egyidejűleg csont-retrabekuláció (csont-regenerálódás) volt megfigyelhető, továbbá d) a kóros szalagszerű tér csökkent. Az 1—4. táblázatban bemutatott eredmények azt mutatják, hogy a találmány jelentősen tökéletesíti az eddigi technikát. Ezek az eredmények véleményünk szerint annak köszönhetők, hogy a találmány szerinti paszta rendkívül lassan köt és hosszan tartó fertőtlenítő hatással rendelkezik. Emellett a találmány szerinti paszta előnyös számos egyéb szempontból is. így például könnyen bevihető a fogba, lehetővé teszi a foggyökércsúcs tömését és a foggyökércsatornák elzárását, jól tapad a csatornák falához, fizikai és kémiai változás nélkül megmarad a csatornákban, röntgenképen jól látható, nem veszélyezteti a foggyökércsúcs környékét és szükség esetén könnyen eltávolítható. A találmány szerinti paszta jelentős időmegtakarítást tesz lehetővé. Használata esetén ugyanis egyetlen alkalommal rendbe lehet hozni a fogat, míg a szokásos módszerekkel ugyanez csak több alkalommal érhető el. (Ezért gyakran előfordul, hogy a fog eltávolítását javasolják gyökértömés helyett.) Ugyancsak előnyös, hogy a találmány szerinti pasztával való kezelés után két héttel a fog koronája protézissel vagy anélkül helyreállítható. Klinikai vizsgálatainkhoz olyan pasztát használtunk, amelyet közvetlenül a felhasználás előtt készítettünk el egy súlyrész alábbi összetételű folyékony kompozíció: para-klór-fenol-kámfor 20 s% eugenol 80 s%; továbbá 2,5 súlyrész alábbi összetételű poralakú kompozíció cink-oxid 75 s% dijód-timol 21 s% kristályos mentol 2,5 s% ezüstpor 1,5 s% összekeverésével. Az alapanyag összetétele annyiban tér el az előbb megadottaktól, hogy a porított kristályos mentol nem az első, hanem a második kompozícióban van. A fog töméséhez használt paszta összetételét azonban ez természetesen nem változtatja meg. A kristályos mentolt ugyanis a második keverékbe is bekeverhetjük; feltéve, hogy a további műveletek során elkerülhető a helyi felmelegedés. A kristályos mentolt igen finom, néhány mikron szemcsenagyságú por alakjában kell felhasználni. A kielégítően bensőséges keveredés biztosítása végett ezt a port együtt őröljük a többi poralakú komponenssel. Ha azonban a mentol felmelegedik, akár csak helyi felmelegedés révén is, akkor átkristályosodik, és szemcséi durvábbak lesznek. Az előbb említett nehézség elkerülése végett tehát célszerű a porított kristályos mentolt a kizárólag folyadékokból álló, para-klór-fenol-kámfort és eugenolt tartalmazó első keverékhez hozzáadni. Ekkor a felmelegedés kockázata nélkül biztosíthatjuk a kellő homogenitást. A kis mennyiségű porított mentol nem változtatja meg a keverék halmazállapotát. Mindezek alapján gyakorlati alkalmazás szempontjából az alábbi két kompozíciót találtuk legcélszerűbbnek: első (folyékony) keverék : para-klór-fenol-kámfor 19 s% eugenol 76,3 s% porított kristályos mentol 4,7 s%; második (poralakú) keverék : cink-oxid 76,5 s% dijód-timol 22,5 s% ezüstpor 1 s%. Felhasználáskor egy súlyrész folyékony kompozíciót alaposan összekeverünk 2,3 súlyrész poralakú kompozícióval. Itt azért említünk 2,3 súlyrészt, a példában megadott 2,5 súlyrésszel szemben, mert a klinikai kísérletek során figyelembe vettük azt az összetétel-változást is, amely a kristályos mentolnak a második keverékből az első keverékbe való átviteléből adódott. A fentiekből egyúttal az is következik, hogy a példában megadott összetétel a találmány körén belül változtatható. I. táblázat A fog fajtája Kezelt esetek Sikeres kezelés ízületi gyulladás nincs J enyhe j súlyos Tökéletlen vagy sikertelen kezelés Metszőfog 162 162 140 22 0 0 80 80 69 10 1 0 Szemfog 78 78 64 12 2 0 56 56 55 1 o 0 Előzápfog 180 180 117 40 23 0 136 136 121 15 0 0 Zápfog 211 211 148 23 40 0 268 268 157 62 49 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
