176114. lajstromszámú szabadalom • Különféle folyadékok továbbítására szolgáló készülék főleg szinező-, bevon- impregnáló-, szigetelő-, ragasztóanyagoknak, lakkoknak, műanyagoknak és más folyékony, kenhető haszonfolyadékoknak valamely felületre való felhordására

7 176114 8 zék- vagy ragasztóanyagfelhordó készülékkel, sörcsap­pal vagy más szerkezettel köthető össze. A 40 csőcsonk külső vége a 38 dugóval lezárható, ha a készülék a hasz­nálandó folyadékkal telve van. A folyadék betöltésekor a 40 csőcsonkba a 39 tölcsér illeszthető be, ahogy a 4. áb­rán jobboldalt látható. A 37 szűrőnek még egy további fontos szerepe van. Nevezetesen, amikor a haszonfolya­dék már közel kifogyott, a 37 szűrő akadályozza meg, hogy a nyomóközeg a I6a membránt a 36 töltő-ürítő nyílása benyomja. A találmány szerint a 15a és 15b folyadéktartályok és a 6 csaptelep az 1 állványon olyan viszonylagos ma­gasságban vannak elrendezve, hogy a 40 csőcsonk felső 40b pereme és a 31 csatlakozóelem a 42 szintvonalban legyenek úgy, hogy a 40 csőcsonk alsó 40a pereme a 42 szintvonal alatt legyen, ha az átbillenthető 15b folyadéktartály a 36 töltő-ürítő nyílása felfelé irányul. Ezt a viszonylatot a felső 31 csatlakozóelem és a 39 töl­csér között a szaggatott 42 vonallal a 4. ábra jól szem­lélteti. Ezzel az elrendezéssel el lehet érni, hogy a 34 alsó tartályrészbe levegő ne hatoljon be. A találmány szerinti berendezés alkalmazása során a megtöltött 15a, illetve 15b folyadéktartályt az 1 állvá­nyon rögzítjük úgy, hogy a 36 töltő-kiömlő nyílás lefelé irányuljon. A vízvezetéki víz, mint nyomóközeg hatásá­nak kitéve és a 28 váltócsapnak a megfelelő állásába állításával a haszonfolyadékot a 44 kiömlőcsapon át a színező- vagy ragasztóanyag felhordó készülékbe, vagy a felhasználó helyre lehet nyomni. Amikor a haszon­folyadék elfogyott, a 15a, 15b folyadéktartályt 180°-kal elfordítva a 4. ábra jobboldalán ábrázolt helyzetbe hoz­zuk, miután a nyomóközegbe vezetést a 27 zárócsappal leállítottuk, vagy a 28 váltócsappal úgy állítottuk be, hogy a vízhozzávezetést a szóbanforgó folyadéktar­tályba megszakítottuk. Ezután kinyitjuk a 32 ürítő­csapot és megkezdjük az új folyadékfeltöltést. A hasz­nálandó folyadéknak a betöltése során a nyomóközeg — a víz — a 35 felső térrészből kiszorul. Ez a víz a 33 bevezetőnyíláson a 13b nyomóközegvezetéken a 31 csatlakozó elemen és a 32 ürítőcsapon át egy nem ábrázolt gyűjtőmedencébe vagy egyenesen egy leön­tőbe kerül. Mivel a 6 csaptelep és különösen ennek a 31 csatlakozóeleme és 32 ürítőcsapja magasabban van, mint a fellibbentett 34 alsó térrész 40 csőcsonkja, a használandó folyadék betöltése ellenében folytonos ellennyomást nyerünk úgy, hogy ezáltal a 34 alsó tér­részben a légbefúvást kiküszöbölhetjük. Miután a 34 alsó térrészt a kívánt folyadékkal teljesen megtöl­töttük, a 39 tölcsért eltávolítjuk és a 38 dugót ismét becsavarjuk, majd a tartály 180°-os elfordításával ismét alaphelyzetébe hozzuk. Az elrendezést, amelynél a 34 alsó tartályrész 40 csőcsonkja valamivel mélyebben van, mint a 32 ürítőcsap, az új folyadék feltöltésénél, azt is biztosítja, hogy a kiszorított vízmennyiség ugyan­annyi legyen, mint a bevezetett friss haszonfolyadék. Ez azt is jelenti, hogy a haszonfolyadék felszíne állan­dóan a töltő-kiömlőnyílás szájával egy szinten van úgy, hogy az ember függetlenül a 34 alsó tartályrészbe be­vezetett folyadékmennyiségétől, biztos lehet, hogy a folyadékrendszerben nincs légbuborék. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy bármely kívánt mennyiségű haszon­­folyadékot töltsünk be, vagyis nem szükséges, hogy a 34 alsó térrészt mindig teljesen feltöltsük. Mint már említettük, a haszonfolyadék 36 töltő­kiömlőnyílását összekapcsolhatjuk a felhordókészülék­kel, amely, ha festésről van szó, egy különleges típusú festőhenger lehet. Ennél a típusnál a fogantyú csőből áll, amely azon a részén, amelyet festőhengerhüvely borít, furatokkal, lyukakkal van ellátva, amelyen ke­resztül a festék kinyomódik, hogy aztán ezeken a nyílá­sokon át a festöhenger keféjébe jusson. A festőhenger fogantyújában lehet egy szelep, amely a felhordókészü­lékbe áramlást szabályozza. A példánkban bemutatott készülékben kétkomponensű lakkal dolgoztunk, de lehet vele két különböző színezőanyagot is használni. A készülékkel jelentős időmegtakarítást lehet elérni részben azáltal, hogy a hengert nem szükséges a szí­nezőanyagba bemártani részben pedig azért, mert az egyébként megkívánt védőborítást el lehet hagyni. Minőségi javítást azáltal érünk el, hogy a hengerben állandó mennyiségű színezőanyagot tarthatunk azáltal, hogy a használati nyomást részben a fojtószeleppel, részben a fogantyúban levő szabályozószeleppel besza­bályozhatjuk. Másik előnye a találmánynak, hogy a színezőanyag nem kerül érintkezésbe a levegővel azelőtt, hogy a festő­hengerbe érkezik. Ez csökkenti a szükséges tisztító­munkát, mivel a fogantyút és a hengerkefét csak a napi munka befejezése után kell megtisztítani. Vizsgálataink kimutatták, hogy a színezőanyag, ami két hónapon át volt a folyadéktartályban, minden további nélkül fel­használható volt, ha új hengert szereltünk fel, és a ké­szüléket hozzákapcsoltuk. Ebből következik, hogy a színezőanyagfelhasználást jelentősen csökkenteni le­het. Oldószeres, vagy egészségre ártalmas haszonfolyadék használata esetén a készülék előnyei nyilvánvalóak, mivel a folyadék mindaddig zárt rendszerben marad, amíg felhordásra nem kerül. Kétkomponensű termékekkel való munkához a készü­lék használata esetén mindegyik komponenst a saját folyadéktartályába töltjük. Mivel a nyomás mindkét tartályban egyforma, a beáramlást csak a komponen­sek viszkozitása befolyásolja, feltéve, hogy a folyadék­szállító vezetékek mérete is egyforma. Egy esetleges viszkozitáskülönböze tét egyszerűen egyenlíthetünk ki, ha az áramlás hozamát fojtószeleppel beszabályozzuk. Hasonló módon állíthatunk be különböző keverési arányokat is. A két komponenst különálló vezetékeken (tömlőkön) vezethetjük a felhordás helyére, ahol a két komponenst célszerűen egy statikus keverő keverheti el. A keverőt közvetlenül a felhordókészülék elé kap­csoljuk be. Kísérleteink azt is kimutatták, hogy nagyon kis át­mérőjű, hosszú vezetékeket lehet alkalmazni. A készü­lék ezért szűk munkatérben és nehezen hozzáférhető helyeken is különösen alkalmas a festői munkára, így például tartályok vagy hajótestek festésére. Az 5. ábra a találmány szerinti olyan példaképpeni készülék távlati képe, amely munkakész állapotban van, és amely kétkerekű 1 állványra van építve, és amelynek egy gömbölyű 15 tartályos legegyszerűbb kiviteli alakja van. A gömbölyű 15a folyadéktartálynak az állványra való rögzítésére szolgál a 4 függesztő­­reteszelő elem, a 45 billenőtengely és a be- és kihelyez­hető 48 reteszelőcsapok, valamint a 46 kivágás, mint a vízszintesen fekvő 45 billenő tengely részére szolgáló ágy. A 15a folyadéktartály felső és alsó része a 49 záró­elemmel (szuronyzárral vannak összeszorítva a lágy, hajlékony 16a membrán közöttük levő peremével 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents