176095. lajstromszámú szabadalom • Berendezés pikkelyszerűen áramló nyomdai termékek áramlásának egyenletessé tételére
5 176095 6 alvázat ez be tudja hozni. A 9. ábra olyan alvázakat ábrázol, amelyek vontatóhelyzetben vannak és a 8. ábra olyan alvázakat, amelyek egymáshoz érnek. A 2. és 4. ábrákból, valamint a 9. ábrából látható, hogy a 37 kerekek arra is szolgálnak, hogy a 19 ill. 20 csigák 21 csigameneteivel kapcsolódjanak és az ezek által a csigák által létrehozott előtolást az alvázakra átvigyék. Amint a 2. és 4. ábrákból látható, a 37 kerekek benyúlása a 21 csigamenetbe csak a 19 ill. 20 csigák meghatározott forgástartományában lehetséges. Másrészt a 19 ill. 20 csigák elejénél a menetemelkedést és vontatóhelyzetben a 13 menesztők kölcsönös távolságát úgy választjuk meg, hogy a csigák minden körbeforduláskor a következő oda vitt menesztőt át tudják venni. Mivel azonban, amint már említettük, a 21 csigamenet emelkedése csökken, az egymást követő menesztők még a csiga hatótartományában a mindenkor előttük haladó menesztőt addig közelítik meg, amíg az összekötőtagon elhelyezett 55 puffer révén egymásnak nem ütköznek (lásd 9. ábra). Ezzel a felfogással modhatjuk, hogy a 19 és 20 csigák a menesztőket hajtják és egyben felhalmozzák. Másképpen kifejezve, a 19 ill. 20 csigákon egymást követő szakaszok a körbefutási pályán torlószakaszokat képeznek. Fordítva, a körbefutó pályának a 19 ill. 20 csigák előtt fekvő szakaszai húzószakaszoknak tekinthetők. Ez a legjobban a 2., 3. és 4. ábrákból látható. Ha ugyanis az egyik csiga pl. a 4. ábra szerinti 20 csiga megfog egy menesztőt és azt előretolja, akkor több ezt követő menesztőt magával visz, úgyhogy amint az a 3. ábrából látható, a 19 csiga által létrehozott torlódást a szállítószerkezet felé megszünteti. A 19 csiga a maga részéről a 20 csiga által képzett tartalékból viszi magával a menesztőket. Magától értetődő, hogy a berendezést úgy hajtjuk meg, hogy a 19 ill. 20 csigák után képződött tartalék mindig fel legyen töltve és így gyakorlatilag sohase merüljön ki, bár a felhalmozott menesztők száma ingadozhat. A leírt berendezés működése szempontjából lényeges, hogy a pikkelyszerű áram minden egyes példányához egy menesztő tartozik, mégpedig úgy, hogy a pikkelyszerű áram és a menesztő egymáshoz vezetésekor a menesztőrúd mindenkor a hozzá tartozó nyomdai termék hátulfutó éle mögött, attól távolságban helyezkedik el. A 2. ill. a 3. ábrát ebből a szempontból nézve, látható, hogy a „torlótávolság”, azaz a menesztő legkisebb távolsága kb. a középső pikkelytávolságnak, azaz a pikkelyszerű áramban a példányok lépcsőzésének felel meg. Ideális esetben a még ismertetendő, erre vonatkozó intézkedések arra irányulnak, hogy a menesztőrudak félpikkelynyi távolságban legyenek. Ezeket a kívánalmakat a 19 csigát követő torlószakaszban valósítjuk meg. Ily módon a 19 csiga a menesztőknek olyan előtoló sebességet ad, amely a pikkelyszerű áram sebességének felel meg. A 20 csiga 21 csigamenetének nagyobb kezdeti menetemelkedése következtében az ezáltal a csiga által megfogott menesztőknek és az ezek által magukkal vitt további menesztőknek nagyobb sebességük van, mint amekkora a 19 csiga utáni torlószakaszban az előtolási sebesség. Ez azt jelenti, hogy az ebből a torlószakaszból kihordott menesztők gyorsulnak, míg menesztőrúdjaik a hozzájuk tartozó példányok hátulsó éleit először behozzák, majd ezt a példányt a vontatási sebességre gyorsítják és a felgyorsított példány távolsága az azt követőhöz képest megnő. A pikkelyszerű alakzat ezáltal megnyúlik és az új pikkelytávolság két szomszédos menesztő nagyobb távolságának, azaz a vontaiási távolságnak felel meg. Alig áll be azonban ez a helyzet, a 20 csiga 21 csigamenctének csökkenő menetemelkedése következtében az aktívvá vált menesztők sebessége csökken, miközben menesztőrúdjaik a megfelelő példányok hátullevő élétől elválnak. Az utolsót azonban éppen ebben az időpontban a 31 szállítószalag és a 32 nyomógörgő megragadja és továbbszállítja, anélkül, hogy helyzetét a pikkelyszerű áramban meg tudta volna változtatni. A 31 szállítószalag ill. 32 nyomógörgők sebességének megfelelő megválasztásával, ez minden további nélkül megvalósítható. A 31 szállítószalagra jutó pikkelyszerű áramban a pikkelyek távolsága egymáshoz képest az eredetinél kissé nagyobb és az eredeti pikkelyszerű áram egyenlőtlenségeit kiküszöböltük. Ezenkívül a 4. ábrából látható, hogy a 20 csiga nemcsak a példányok kölcsönös távolságára mértékadó, hanem a példányok helyzetét a pikkelyszerű áramban is meghatározza. Ezen azt értjük, hogy a 20 csiga hajtásával meghatározható az is, hogy a példányokat milyen frekvenciával és milyen fázisban adjuk le. Ha a 20 csigát, amint azt jelöltük, a 30 tengely segítségével, vagy más módon, pl. bedugógéppel vagy más megmunkálógéppel kapcsoljuk, akkor a példányokat ehhez a berendezéshez ennek hajtása által meghatározott frekvenciával és fázisban vezetjük hozzá. Ugyanez vonatkozik ellentétes értelemben arra az esetre, amikor a menesztők a pikkelyszerű alakzatot átveszik. Ebben az esetben a 19 csigát úgy kell hajtani, hogy frekvenciája és fázisa az érkező pikkelyszerű árammal legyen összhangban, hogy a példányok hátulsó élei a hozzájuk tartozó menesztő rúdja elé essenek le, ha ezt a fokozatot elhagyják, amely a 11 pálya 15 szakaszához képest megnövelt 14 szállítószalagnak a végét képezi. A frekvencia- és fázishelyes szinkronizálás a 24 számláló, a 25 tachogenerátor és a 26 kapcsoló segítségével az alábbi módon történik : A 19 csiga forgássebességét alapvetően a 25 tachogenerátor határozza meg. A 24 számláló a példányok fázisát állapítja meg. A számláló jelei és tachogenerátor jelei alapján a szinkronizáló 23 berendezés információt nyer arról, hogy egy adott pillanatban hol helyezkedik el az illető példány hátulsó éle (az elülső és hátulsó él közötti távolság ismert), és hogy milyen sebességgel mozog előre a csiga felé. A 26 kapcsoló segítségével, amelynek jelei a csiga forgáshelyzetére jellemzőek, a 22 hajtómotor sebességét gyorsítással vagy fékezéssel úgy lehet befolyásolni, hogy a menesztő nemcsak a helyes frekvenciával, hanem helyes fázissal jusson a pikkelyszerű áramhoz. Ha pl. negatív fázishiba áll fenn, a 22 hajtómotor pillanatnyilag gyorsul és ezután a tachogenerátor által meghatározott alapsebességgel mozog tovább. Pillanatnyi késleltetéssel fordítva, az előresietö menesztőket a helyes fázisba lehet visszavinni. Az ehhez szükséges intézkedések a szakember számára kézenfekvőek, több utat követhet, hogy a berendezés helyes üzemelését biztosítsa. Természetesen látni fogja, hogy a hajtásokat a pálya szállítóképes szakaszának elején és végénél összességében egymással összhangba kell hozni, miközben azonban rövid ideig tartó ingadozások előadódhatnak, adott esetben szükségesek lehetnek. A fent elmondottakra tekintettel a 19 csiga hajtásának más változatát is ismertetjük, amelynek azonban rajzon való ábrázolását elhagyjuk. Elképzelhető, hogy saját 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
