176093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-alkoxi-2,6-dinitro-4-szubszituált anilinek előállítására és az azokat hatóanyagként tartalmazó herbicid készítmények

15

176093

15

ni, mint a fentiekben már leírt, melegházban történő alkalmazás esetében. A gyakorlatban úgy járunk el, hogy a találmány szerinti készítményt a szakember számára ismert módon a kezelendő földterületen elporlasztjuk, kiszórjuk, vagy ha por formájú, akkor ezzel beporozzuk azt, hektáronként 1,12—36 kg, ha szükséges, valamivel több, például 56 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségű készítménnyel.

A találmány szerinti készítmények gyomirtó aktivitását az alábbiakban leírt tesztekkel állapítottuk meg.

1. teszt

Az alkalmazott talaj összetétele a következő volt: egy rész homok és egy rész összezúzott termőtalajréteg.

A galvanizált fém-lapokból álló edények, melyekben az ültetést végeztük, a következő méretűek voltak : 31,5 cm hosszú, 21,5 cm széles, 8 cm mély és a fenék-lap lyukakkal és rovátkákkal volt ellátva, vízgyűjtés céljából.

Az edényeket teletöltöttük az elkészített talajjal, a felületét elsimítottuk és lenyomkodtuk, és ezt két-háromszor megismételtük. A magokat az edény hosszanti irányára merőleges sorokban ültettük el, egy fajtát soronként.

A hajnalka és kukorica nagyméretű magjait úgy ültettük a sorokba, hogy kézzel körülbelül 1 cm mélyre nyomtuk 25 a földbe. A többi kisméretű magot az edényben levő talaj felületére (sorokban) szórtuk, és azután minden magot befedtünk 0,5—1,0 cm vastag átszitált talajréteggel. Az elültetett fajok (azonosításuk a későbbiekben történik) és a fajonként elültetett magok száma a követ- 30

kező volt :

A — kukorica (Zea mays) 4

B — ujjas muhar (Digitaria sanguinalis) 350

C — disznóparéj (Amaranthus retroflexus) 350

D — ecsetpázsit (Setaria italica) 200 35

E — Pelyhes selyemperje

(Abutilon theoplirasti) 100

F — hajnalka (Ipomoea purpurea) 25

G — zinnia (Zinnia elegáns) 20

Az ültetés utáni első öntözővízzel minden edénybe 40 2,5 g oldható műtrágyát adtunk. Azokat az edényeket, melyeknél kikelés utáni (postemergens) kezelést kívántunk alkalmazni, az ültetést 10—13 nappal a kezelés előtt végeztük, és ültetés után a kezelés napjáig ezeket az edényeket egy inkubátor szobába helyeztük. Minden 45 nap a fény intenzitásától függően 12—18 órán keresztül fényt biztosítottunk számukra, és a helyiség hőmérsékletét 23,5—26,8 C°-on tartottuk. Amennyiben kikelés előtti (preemergens) kezelést kívántunk alkalmazni, akkor ugyanazon a napon ültettük el a növényeket, amikor a kezelést végeztük. Kezelés után minden edényt bevit- 5 tünk a melegházba.

Ennél a vizsgálatnál a hektáronként felhasznált készítmény 8,96 kg hatóanyagot tartalmazott. Az egy hektárnyi földterület kezeléséhez szükséges készítmény előállítása a következőképpen történt: a vizsgált ható- 10 anyag 120 mg-ját feloldottuk 2,5 ml aceton-etilalkohol 1: 1 arányú keverékében, amely kis mennyiségű Toximul R és S-et tartalmazott. Az így nyert oldatot ezután ionmentes vízzel 25 ml-re felhígítottuk. A Toximul R és a Toximul S szulfonát nem-ionos felületaktív szer keve- 15 rékek, melyeket a Stepan Chemical Company (Northfield, Illinois) állít elő.

Az alkalmazott gyomirtó készítményeket módosított, levegő-nyomással működő DeVilbiss porlasztó segítségével juttattuk az edényekbe. A preemergens tesztek- 20 nél a gyomirtó készítményt az edényben levő talaj felületére permeteztük, a magok elültetése után. A postemergens teszteknél a magok elültetése után 10—13. napon a már kikelt növények leveleire permeteztük a gyomirtó készítményt. Edényenként 12,5 ml készítménnyel végeztük a kezelést, és ez megfelel a fent említett hektáronkénti 8,96 kg hatóanyagmennyiségnek.

Kezelés után minden edényt visszavittünk a melegházba, és 12—13 nap múlva kiértékeltük az egyes növényfajtáknál elért gyomirtó hatást. Az elért hatást 1, 2, 3, 4 vagy 5-ös számokkal jelöltük, melyek jelentése a következő:

1 nincs károsodás,

2 csekély mértékű károsodás,

3 közepes mértékű károsodás,

4 erős károsodás,

5 pusztulás.

Az 1. táblázatban a különböző készítmények alkalmazásával elért eredményeket (gyomirtó hatást) tüntettük fel. A táblázat első oszlopában levő számok a hatóanyagként felhasznált vegyületeket jelzik, mely számok megegyeznek ezeknek a vegyületeknek előállítását leíró példák számával; a második oszlopban feltüntettük az alkalmazott hatóanyag mennyiségét kg/hektár-ban; a 3—9. oszlopban az egyes növénypalánták károsodását tüntettük fel. A vizsgált növényeket jelző betűk jelentését a fentiekben már leírtuk.

1. táblázat

Hatóanyag

Alkalmazott

mennyiség

kg/ha

Növények károsodása

Preemergens

Postemergens

A

B

c

D

E

F

G

A

B

c

D

E

F

G

2

8,96

1

4

4

4

i

í

1

2

5

5

5

4

3

3

3

8,96

1

5

5

4

í

í

1

2

5

4

5

3

3

—

5

8,96

í

2

2

3

í

í

1

1

3

2

2

2

2

2

6

8,96

í

4

4

3

3

2

1

3

4

4

4

3

3

3

7

8,96

4

4

3

4

3

3

2

3

4

4

3

4

3

3

8 !

8,96

4

5

4

5

3

3

2

2

4

4

4

3

3

2

10 ;

8,96

1

2

2

2

1

1

1

1

2

2

1

2

1

1

11 !

8,96

2

3

2

3

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

i3 ;

8,96

1

2

3

3

1

1

—

1

3

2

2

1

2

1

14 j

8,96

1

2

1

2

1

1

1

2

2

1

1

1

1

1

8