176091. lajstromszámú szabadalom • Szerkezeti elrendezés csővezetékek fektetésére
3 176091 4 mek jelenléte miatt ugyanis a cső környezetében csökken a talaj alakváltozóképessége, tehát megnő a merevsége. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti szerkezeti elrendezés csővezetékek fektetésére, különösen laza, vagy részben kötött talajok esetében a talajfelszín alatt elhelyezett csővezetékek ágyazást viszonyainak kedvezőbbé tételére —• ahol a csővezeték a talajban fölülről kinyitott munkaárokba van befektetve, a kiásott vagy odaszállított talaj a lefektetett csővezeték köré és fölé előnyösen tömörítéssel vissza van töltve, a visszatöltött talajrész képezi a csővezeték közvetlen környezetét, az ágyazási viszonyok megjavítása pedig a csővezetéket közvetlenül körülvevő ezen talajkörnyezet alakváltozási képességének csökkentésével történik — azon alapul, hogy a csővezeték nyomvonala mentén, a csővezetéket körülvevő talajkörnyezetben, folyamatosan vagy szakaszosan, és előnyösen a csővezetékkel való érintkezéstől mentesen erősítő betételemek vannak elhelyezve. A találmány szerinti szerkezeti elrendezés további ismérve lehet, hogy a betételemek alaprajzilag a csővezeték nyomvonalának egyik vagy mindkét oldala mentén vannak. A betételemek egy vagy több rétegben, egymás mellett vagy egymás fölött helyezkedhetnek el. A betételemek akár sík lapok, akár összetett keresztmetszetű idomok lehetnek. A betételemek és a csővezeték palástfelülete közötti legkisebb távolság célszerűen meghaladja a csővezeték vastagságának méretét, előnyösen a falvastagságnak legalább a kétszerese. A találmány szerinti szerkezeti elrendezés az eddig alkalmazott módszerekhez viszonyítva a talajfelszín alatti csővezetékek ágyazását merőben új alapokra helyezi, és ezáltal a korábbiaknál sokkal hatékonyabban javítja az ágyazási feltételeket. Ez abban nyilvánul meg, hogy a betételemek felületén és annak közelében megnövekszik az ágyazó talaj belső súrlódása, ami annyit jelent, hogy csökken a talajszemcsék egymáshoz viszonyított elmozduló képessége. A szerkezeti elrendezés műszaki előnye elsősorban egyszerű kivitelezhetőségében, ellenőrizhetőségében és könnyűszerrel való gépesíthetőségében rejlik. A betételemek jelenléte nem igényli sem az építési pontosság fokozását, sem az átlagosnál gondosabb talajtömörítésre nincs szükség. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az I. ábra a találmány szerinti szerkezeti elrendezés leggyakoribb alkalmazási területét, csővezetéknek talajban való beágyazását mutatja, a 2. ábra függőleges betételem elhelyezést, a 3. ábra többszörözött betételhelyezést, a 4. ábra sajátságos keresztmetszetű betételem alkalmazását tünteti föl. Az 1. ábrán látszik, hogy az 1 csővezeték 2 nyomvonala mentén a 3 talajkörnyezetben jobbról és balról az 1 csővezeték mellett el van helyezve egy-egy lapszerü keskeny 4 betételem. A 4 betételemek vízszintesen helyezkednek el, és nem érnek hozzá az I csővezeték palástfelületéhez. Elvileg elképzelhető az is, hogy a 4 betételem hozzáérjen az 1 csővezetékhez, kísérleteink szerint azonban kedvezőbb, ha bizonyos távolságra van tőle. A 2. ábrán azt az esetet mutatjuk be, amikor az 1 csővezeték mellé függőleges helyzetbe állítva helyeztünk el jobbról és balról egy-egy 4 betételemet. A 4 betételemek mérete megegyezett az 1. ábrán föltüntetett 4 betételemekével. Megállapítottuk, hogy az éleiken álló függőleges pallójellegű betételemek kevésbé hatékonyak, mint az ugyanolyan alakú és nagyságú, de vízszintesen elhelyezett 4 betételemek. A 3. ábrán azt a megoldást tüntettük föl, amikor a 4 betételemek számát megkettőztük. Ez esetben jelentős mértékben javítani lehetett az ágyazási viszonyokat az 1. ábrán föltüntetett esethez viszonyítva. Meg kell azonban jegyezni, hogy a 4 betételemek számát nem érdemes minden határon túl növelni, mert a hatékonyság lineárisan nem fokozható. A 4. ábrán föltüntetett 4 betételemek közepesen hatékonynak bizonyultak annak ellenére, hogy sajátságos keresztmetszeti alakjaik folytán a talaj belső súrlódásának ugrásszerű növekedésére lehetett volna számítani. Egyértelműen bebizonyosodott ezzel szemben, hogy a hatékonyságot növeli az, ha a betételem durva felületű, de mindenképpen olyan, hogy a felületén mérhető súrlódási ellenállás nagyobb vagy legalábbis megegyező a környező talajéval. Általában azt lehetett megállapítani, hogy a talaj belső súrlódása a 4 betételemek jelenléte következtében általában 15—40%-kal megnövelhető a csővezeték környezetében. Szabadalmi igénypontok 1. Szerkezeti ehendezés csővezetékek fektetésére, különösen laza vagy részben kötött talajok esetében a talajfelszín alatt elhelyezett csővezetékek ágyazási viszonyainak kedvezőbbé tételére, ahol a csővezeték a talajban fölülről kinyitott munkaárokba van befektetve, a kiásott vagy odaszállított talaj a lefektetett csővezeték köré és fölé — előnyösen tömörítéssel — vissza van töltve, a visszatöltött talajrész képezi a csővezeték közvetlen környezetét, az ágyazási viszonyok megjavítása pedig a csővezetéket közvetlenül körülvevő ezen talajkörnyezet alakváltozási képességének csökkentésével történik, azzal jellemezve, hogy a csővezeték (1) nyomvonala (2) mentén a csővezetéket (1) körülvevő talajkörnyezetben (3) folyamatosan vagy szakaszosan, és előnyösen a csővezetékkel (1) való érintkezéstől mentesen erősítő betételemek (4) vannak elhelyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezeti elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a betételemek (4) alaprajzilag a csővezeték (1) nyomvonalának (2) egyik v^tgy mindkét oldala mentén vannak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
