176089. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektroeroziv felületmegmunkálásra
176089 4 és a tulajdonképpeni megmunkálás időtartama lényegesen csökken. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál az áramlási ellenállás deriváltját azon feltétel mellett mérjük, hogy az elektródákhoz vezetett impulzusok legalább fele a megmunkálandó felületről történő hasznos anyagleválasztást végzi. Ennek a tökéletesített megoldásnak az az előnye, hogy az elektroeróziós folyamat instabilitásának befolyását megszünteti az említett derivált mérési pontosságára. Az elektroerozív megmunkálásra javasolt találmány szerinti eljárás egy további foganatosítási módjánál az áramlási ellenállás deriváltját a munkadarab-szerszám rendszerben kikapcsolt előtolásnál és kisüléseket létrehozó impulzusok nélkül periodikusan mérjük, amikor mindegyik egymást követő finomabb megmunkálást biztosító üzemmódra történő átmenetnél végzett mérések közötti időintervallumok egyre hosszabbak lesznek. Ez a műszaki megoldás kiküszöböli az előtoló hajtóműnek és a kisüléseknek a derivált mérési pontosságára gyakorolt befolyását, valamint lehetővé teszi a mérési idő csökkentését. Az elektroerozív megmunkálásra javasolt találmány szerinti eljárás úgy is foganatosítható, hogy az áramlási ellenállás méréséhez az elektródákat ideiglenesen ezek mechanikus érintkezéséig közelítjük egymáshoz. Ennek a megoldásnak a következtében az elektródák közötti távolság nagysága nem befolyásolja az áramlási ellenállást, és így nő az ellenállás mérésének pontossága. A találmány szerinti eljárást foganatosító elektroerozív felületmegmunkálásra szolgáló berendezés, amelynek üzemmód átkapcsolása az elektródák közötti tér áramlási ellenállásának változása függvényében történik, és ahol az elektródák közötti távolságot egy előtolási szabályozóval tartjuk fenn, azzal jellemezhető, hogy az elektródákon átfolyó munkaáram jelenlétének megállapítására egy detektort, valamint egy áramlási ellenállásadót tartalmaz, amely egy differenciáló egységgel van összekötve, ez pedig egy összehasonlító áramkörön át az üzemmódokat átkapcsoló egységre csatlakozik. Az áramlási ellenállásadó összekötése a differenciáló egységgel az ellenállás deriváltjának képzéséhez szükséges. Az összehasonlító áramkör megállapítja azt az időpontot, amikor a keresett derivált egy meghatározott értékre csökken, és bekapcsolja az üzemmód átkapcsoló egységet. Az elektroerozív megmunkálásra szolgáló találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál ütemimpulzusgenerátor, kétutas egyenirányító, késleltetőelem és kapcsolóelem van egymással sorba kapcsolva. A kapcsolóelem egy áramdetektorral van összekötve. A diszkrét áramkörrel kialakított differenciáló egység az említett ütemimpulzusgenerátorral van összekötve. A differenciáló egység kimenete egy egyenirányítón át az összehasonlító áramkörre csatlakozik. Az összehasonlító áramkör a késleltető elemen és a kapcsolóelemen át az üzemmód átkapcsoló egységgel van összekötve. A differenciáló egység diszkrét működésmódja, mely az ütemimpulzusgenerátor és a késleltetőelem segítségével valósul meg, fokozza az elektródák közötti tér áramlási-ellenállási deriváltjának mérési pontosságát. A kapcsolóelem segítségével az áramdetektor kizárja a berendezés hibás indítását, akkor, amikor nincs áram. 3 A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja egy átkapcsoló csoporttal, az elektródákat egymás felé mozgató egységgel és egy Schmidttriggerrel is rendelkezik, amelyek az ütemimpulzusgenerátor kimenetére csatlakoznak, továbbá az említett átkapcsoló csoport az áramlási ellenállásadó kimenete és a differenciáló egység bemenete közé van kapcsolva, az elektródákat egymás felé mozgató egység kimenete az előtolásszabályozóra csatlakozik, és a Schmidt-trigger kimenete a differenciáló egységgel van összekötve. Az elektródákat egymás felé mozgató egység az impulzusgenerátorról érkező jel hatására az elektródákat addig mozgatja egymás felé, amíg azok mechanikusan érintkeznek. Ugyanennek a jelnek a hatására az átkapcsoló csoport az ellenállásadót összeköti a differenciáló egységgel, és a Schmidt-trigger biztosítja a differenciáló egység rendszeres üzemelését. Ennek eredményeként az áramlási ellenállás nagyságának mérését egymáshoz mechanikus érintkezésig közelített elektródák mellett végezzük, miáltal pontosabb lesz az üzemmód átkapcsolás időpontjának meghatározása. A továbbiakban a találmány tárgyát egy gyakorlati kiviteli példa és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra alakos felületeket tükrösítő elektroerozív másoló-üregelő-gép automatikus üzemmód átkapcsolására szolgáló berendezés tömbvázlata a találmány szerint, a 2. ábra tükrösítési idő (t) függése a nyomásveszteségtől (p) az elektródák közötti térben állandó folyadék átfolyás mellett, a 3. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló automatikus tükrösítő berendezés egy kiviteli alakjának tömbvázlata, a 4. ábra a 3. ábrán látható berendezés működésének idődiagramja, az 5. ábra a találmány szerinti berendezés kapcsolási elrendezése egy differenciáló egységgel, amely két tároló kondenzátorral rendelkezik és egy ütemimpulzus generátor alakjában kivitelezett időadóval, a 6. ábra a találmány szerinti berendezés kapcsolási elrendezése egy differenciáló egységgel, amely egy tároló kondenzátorral rendelkezik, és egy időadóként alkalmazott ütemimpulzusgenerátorral, a 7. ábra az 5. és 6. ábra szerinti berendezések áramköreinek működési idődiagramja, a 8. ábra az elektródákat egymás felé közelítő egységgel rendelkező berendezés kapcsolási elrendezése, a 9. ábra a 8. ábra szerinti elrendezés működésének idődiagramja, a 10. ábra a találmány szerinti berendezés kapcsolási elrendezése egy időadóként alkalmazott univibrátorral és egy differenciáló egységgel, amely két tároló kondenzátorral rendelkezik, all. ábra a találmány szerinti berendezés kapcsolási elrendezése, amely időadóként egy univibrátorral és egy differenciáló egységgel rendelkezik, amely egy tároló kondenzátorral van ellátva, és a 12. ábra a 10. és 11. ábrákon látható elrendezések működésének idődiagramja. A találmány szerinti eljárás lényege a P nyomásveszteségnek az elektródák közötti S tér nagyságával, az F 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
