176066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-bisz(amino-acilamino)- és 2-amino-6-(amino-acilamino)-benzo[1,2 d,5,4-d']bisztiazolok előállítására

11

176066

12

7. példa

2,6-bisz(Dietilamino-aceti)amino)-4-klór-8-ciano-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol-dihidroklorid

8 g 2,6-bisz(klór-acetilamino)-4-klór-8-ciano-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol cs 10 g dietilamin keverékét 100 ml dioxánban a 6. példa szerint rcagáltatjuk. A hozam 3,8 g (az elméletinek 35%-a) cím szerinti vegyület, amelynek olvadáspontja 260—265°.

A kiindulási vegyületet a következőképpen állítjuk elő:

2,6 g 2,6-diamino-4-klór-8-ciano-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol és 30 ml dimetilformamid szuszpenziójához keverés közben 10°-on 4 ml klóracetilkloridot adunk. A keveréket 4 órán át 80°-on tartjuk, majd lehűtjük, és a kivált csapadékot dimetilformamidból átkristályosítjuk. Az így kapott 2,6-bisz(klór-acetilamino-4-klór-8-ciano-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol olvadáspontja >330°. A hozam 2,3 g (az elméletinek 58%-a).

A 2,6-diamino-4-klór-8-ciano-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazolt (op. : 350°) úgy állítjuk elő, hogy 2-klór-5-ciano-m-fenilén-diamint (lásd 2 025 896 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat és káliumtiocianátot ecetsav és metanol keverékében bróm ecetsavas oldatával reagáltatunk.

Hasonló módon állítjuk elő a következő vegyületeket :

2.6- bisz(dietiIamino-acetilamino)-4,8-diklór-benzo[l,2- -d;5,4-d']bisztiazol, op.: 278—280°;

2.6- bisz(dietilamino-acetilamino)-4-metil-8-klór-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazoI, op.: 245—247°;

2.6- bisz(dietilamino-acetilamino)-4-nitro-benzo[l,2-d;

5.4- d']bisztiazol, op. : 276—278°;

2.6- bisz(dietilamino-acetilamino)-4-bróm-benzo[l,2-d;

5.4- d']bisztiazol, op.: 192—194°;

2.6- bisz(dietiIamino-acetilamino)4-klór-benzo[l,2-d;

5.4- d']bisztiazol, op.: 212—215°;

2.6- bisz(dietiIamino-acetilamino)-8-metoxi-benzo(l,2- -d;5,4-d']bisztiazol, op.: 176—178°;

2.6- bisz(dietiIamino-acetilamino)-4-metoxi-benzo[ 1,2- -d;5,4-d']bisztiazol, op. : 175—177°;

2.6- bisz(dietilamino-acetilamino)-8-bróm-benzo[l,2-d;

5.4- d']bisztiazol, op.: 196—198°;

2.6- bisz(dietilamino-acetilamino)-4-klór-8-metoxi-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol, op.: 172—174°;

2.6- bisz(dietilamino-acetilamino)-8-etoxikarbonil-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol, op.: 215—217°;

2.6- bisz(dietilamino-acetilamino)-4-metil-8-etoxikarbonil-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol, op.: 256—257°;

2.6- bisz(dietilamino-acetilamino)-4-klór-8-fenil-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol, op.: 247—249°;

2.6- bisz(dietiIamino-acetiIamino)-4-klór-8-etoxikarbonil-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol, op.: 268—270°;

2.6- bisz(dietilamino-acetiIamino)-4-bróm-8-klór-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol, op.: 265—267°;

2.6- bisz(dietilamino-acetiIamino)-4-amino-benzo[l,2-d;

5.4- d']bisztiazoI, op.: 160—162°;

2.6- bisz(dictilamino-acetiIamino)-4-klór-8-bróm-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol, op.: 278—280°.

8. példa

2,6-bisz(Dietilamino-acetilamino)-benzo[l,2-d;5,4--d'jbisztiazol

a) 1,1 g 2,6-diamino-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol-és

1,6 g N,N-dietil-glicin-etilészter 5 ml dimetilszulfoxiddal készített oldatához 0,5 g nátriumhidridet adunk. A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, majd vizet adunk hozzá, és a keveréket kloroformmal extraháljuk. A kloroformos extraktumot szárítjuk, és bepároljuk, a maradékot 30 g szilikagélt tartalmazó oszlopon kloroformmal eluálva kromatografáljuk. A második frakcióból 0,5 g (az elméletinek 23%-a) cím szerinti vegyületet kapunk, amelynek olvadáspontja 224—225°.

b) 222 mg 2,6-diamino-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol és 600 mg N,N-dietil-gIicin-fenilészter 5 ml dimetilformamiddal készített oldatát 1 órán át keverés közben visszafolyatással melegítjük. Az 1. és 2. példákban leírtak szerint dolgozzuk fel a reakciókeveréket, így 200 mg (az elméletinek 44,5%-a) 2,6-bisz(dietilamino-acetilamino)-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazolt, olvadáspontja 223— 225° és 150 mg (az elméletinek 57%-a) 2-amino-6-(dietilamino-acetilamino)-benzo[l,2-d ;5,4-d']bisztiazolt, olvadáspontja 204—205°, kapunk.

9. példa

2,6-bisz(Dietilamino-acetilamino)-benzo[l ,2-d ;5,4- -d'jbisztiazol

555 mg 2,6-diamino-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazol és 655 mg N,N-dietil-glicin 20 ml metilénkloriddal készített szuszpenziójához 1,0 g etil-3-(3-dietilamino-propil)-karbodiimidet adunk, és az elegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. A keverékhez vizet adunk, és a képződött csapadékot kiszűrjük. A metilénkloridos fázist elkülönítjük, szárítjuk, koncentráljuk, és 10 g száraz szilikagél oszlopon kloroformmal eluálva átengedjük. A cím szerinti vegyületet az első frakciókból kapjuk, és ezt a terméket éteres sósavval kezelve a dihidrokloridjává alakítjuk. A hozam 48 mg (az elméletinek 3,6%-a). A termék olvadáspontja ^270° (bomlással).

10. példa

2,6-bisz(Dietilamino-acetilamino)-4-metil-benzo[l,2--d ;5,4-d']bisztiazol

11,5 g 2,6-bisz(klór-acetilamino)-4-metil-benzo[l,2- -d;5,4-d']bisztiazolhoz 80 ml dioxánban 20 g dietilamint adunk, és a keveréket 3 órán át forraljuk. Ezután a keveréket vákuumban szárazra pároljuk, és a 12 g maradékot 300 g száraz szilikagélt tartalmazó oszlopon benzol és kloroform (1: 1) keverékével eluálva kromatografáljuk. Először a cím szerinti vegyületet kapjuk, a hozam

9,0 g (az elméletinek 66%-a). A termék olvadáspontja 191—192° alkoholból átkristályosítva. Ezt a terméket kloroformban oldva és feleslegben éteres sósavval kezelve kapjuk a dihidrokloridot, amelynek olvadáspontja 225° (bomlással).

A kiindulási vegyületet a következőképpen állítjuk elő:

6 g 2,6-diamino-4-metil-benzo[l,2-d;5,4-d']bisztiazolt és 50 ml dimetilformamidban oldva 5°-on 10 ml klóracetilkloriddal kezelünk. A reakciókeveréket 2 órán át vízfürdőn melegítjük, lehűtve kikristályosodik a 2,6- -bisz(klór-acetilamino)-4-inetil-benzo(l,2-d;5,4-d'Jbisz-5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

6