176042. lajstromszámú szabadalom • Terhelésfüggő vezérlésű kétkörös fékberendezés gépjárművek részére

3 176042 4 va van vezérelve a hátsó tengely fékkörének szabályo­zott nyomásával, vagy az első tengely fékkörének sza­bályozatlan nyomásával olymódon,hogy a hátsó tengely fékkörében meglevő nyomás esetén ennek szabályozott nyomása, míg nyomásmentes hátsó tengely fékkör ese­tén az első tengely fékkörében levő nyomás a hatásos, azaz a hátsó kerekek fékjeinek kiesése esetén az első kerékfékek teljesen hatásosak. A 3 904 253 számú US PS amerikai szabadalmi leírás a hátsó tengely fékkörére ható olyan terhelésfüggő sza­bályozóberendezést ismertet, amelynek a nyomásadója tandem főfékhengerrel van megoldva. Ennél a szabályo­zórendszernél azonban az első tengely fékköre nincs együttszabályozva, hanem csupán az első tengely fék­körének kiesése esetén oldódik fel részben vagy egészben a hátsó tengely fékkörében a fékei ő szabályozó hatás azért, hogy a teljes vagy legalábbis magasabb fék­nyomás beállításával a hátsó tengely fékkörében a hátsó kerék fékeinél nagyobb fékhatás legyen elérhető. A találmány feladata elérni, hogy azok a nagy költsé­gek, amelyeket az első tengelyhez tartozó különálló szabályozószelep jelent, csökkenjenek, továbbá, hogy a korábban felsorolt hátrányok megszűnjenek. A találmány révén a feladatot azáltal lehet megoldani, hogy az első tengely kerékfékhengereihez tartozó du­gattyúnak, amely dugattyú a második fékkörhöz tartozó dugattyú, az első fékkörhöz — amely tulajdonképpen a jármű hátsó tengelyéhez tartozó kerékfékhengereket szolgálja — tartozó kamrát részben határoló felületét ki­egészítő, a fékerőszabályozóval vezérelt nyomású to­vábbi kamrát határoló felülete van. Ez a járulékos felület egy lépcsős dugattyú körgyűrű­alakú felületrésze lehet. Egy célszerű kiviteli alakot képez az a megoldás, amelynél a már említett második dugattyú — amely tehát az első kerekek fékhengereihez tartozik — két egymással együttműködő dugattyúból áll, amelyek együttesét relédugattyúnak szokás nevezni. Ezzel a kettősdugattyúval határolt kamrát célszerű megosztani. Erre a célra alkalmas egy a dugattyúval koncentrikus gyűrű. További célszerűség, ha a most említett gyűrű és a második dugattyú közé egy közgyűrűt iktatnak. Az említett gyűrű és közgyűrű cserélésével a második dugattyú hatásos felülete változtatható és így különböző fékerőt biztosító szerkezetek állíthatók elő az említett elemek egyszerű cseréje révén. A találmány szerinti fékberendezés egyaránt alkal­mazható légfékek esetében és hidraulikus fékeknél, természetesen az alapvető elvi elrendezést tekintve. A találmány szerinti fékberendezést a rajzmelléklete­ken bemutatott példakénti kiviteli alakok kapcsán is­mertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti, pneumatikus tandem fékszeleppel ellátott fékberendezés egy példakénti ki­vitelialakjának működési vázlata. A 2. ábra a találmány szerinti, hidraulikus tandem főfékhengerrel ellátott fékberendezés egy példakénti kiviteli alakjának működési vázlata. A 3. ábra a találmányra jellemző kialakítású pneu­matikus tandem fékszelep vonalas rajza. A 4. ábra a találmányra jellemző kialakítású hidrau­likus tandem főfékhenger vonalas rajza. Amint az 1. ábrán látható, a sűrített levegőt tartalma­zó 1 és 2 légtartályoktól a 3 és 4 légvezetékek vezetnek a motorkocsi kétkörös 7 fékszelep 5 és 6 csatlakozói­hoz. A 7 fékszelep I fékköre a 8a csatlakozó és a 9 lég­vezeték révén kapcsolatban van a 10 csatlakozóval ellá­tott, terhelésfüggő automatikus 11 fékerőszabályozóval, amelynek a 12 csatlakozója a 13 hátsó kerékfékhenge­rekkel áll összeköttetésben a 14 légvezetéken keresztül. A 11 fékerőszabályozó 12 csatlakozója ezen kívül a 15 légvezetéken keresztül össze van kötve a találmánynak megfelelően kialakított 7 fékszelep 8b csatlakozójával. A 7 fékszelep II fékköre a 16 csatlakozó és a 17 lég­vezeték révén közvetlen összeköttetésben van a 18 első kerékfékhengerekkel. A 2. ábrának megfelelő fékberendezés esetében olyan pneumatikusan működtetett hidraulikus berendezésről feszítő henger vagy az ismert pneumatikus tandem erő­sítő egy hidraulikus tandem főfékhengert működtet. Mivel a találmány csupán a berendezés hidraulikus ré­szére vonatkozik, itt a pneimatikus rész leírásától el­tekintünk. A tandem 107 főfékhenger I fékköre a 108a csatlako­zójával a 109 csővezetéken keresztül az automatikus, terhelésfüggő hidraulikus 111 fékerőszabályozó 110 csatlakozójával van összeköttetésben, míg a 112 csat­lakozó a 113 hátsó kerékfékhengerekkel van kapcsolat­ban a 114 csővezetéken keresztül. Alii fékerőszabá­lyozó 112 csatlakozója ezen kívül a 115 csővezetéken keresztül a találmány szerint kialakított tandem 107 főfékhenger 108b csatlakozójával van összekötve. A tandem 107 főfékhenger II fékköre a 116 csatlakozó segítségével van a 117 csővezetéken keresztül közvetlenül kapcsolatban a 118 első kerékfékhengerekkel. Az 1. és a 2. ábrával kapcsolatban adott leírás csak a találmány szerinti berendezés kapcsolási elrendezését ismerteti. Mielőtt most ezeknek a berendezéseknek a működését leírnánk, először az szükséges a jobb érthető­ség kedvéért, hogy a 3. és 4. ábra alapján a kétkörös, motorkocsi 7 fékszelep és a tandem 107 főfékhenger, valamint ezek találmány szerinti szerelvényeinek fel­építését közelebbről megismerjük. A 3. ábra szemléltetett tandem felépítésű kétkörös fékszelepnél a vezérlőkar állításával egy lépcsős dugattyú és egy második dugattyú segítségével két, egy-egy fék­körhöz tartozó beeresztő és kieresztő szelepet működte­tünk. Ez a fékszelep lényegében mechanikusan működtet­hető, az I fékkörbe iktatott szelepből és az I fékkörben fellépő féknyomással vezérelt, a II fékkörbe iktatott olyan további szelepből áll, amely az I fékkör kiesése esetén követőkapcsolat segítségével működtethető me­chanikusan. Ez utóbbi az 1 151 745 számú DE OS nyilvánosságrahozatali iratból ismert. A most következő leírás a fékszelep felépítését mutatja be a találmány szerinti berendezésben betöltött szerepé­hez szükséges szerelvényeivel. A 31 szelepházban, amelynek a belseje egy felső részre (I fékkör) és egy alsó részre II fékkör tagolódik, mindkét részben szelepek találhatók a megfelelő beeresztő és ki­eresztő nyílások között a sűrített közeg átfolyásának szabályozásához. A 31 szelepház felső része a 32 be­­eresztőkamrára és a találmány szerinti megoldásnak megfelelően a féklevegő 33a és 33b kamráira tagolódik. A 33a kamra olyan 34a szelepüléssel van elválasztva a 32 beeresztő kamrától, amely a nem működő féknél a kombinált 35 átbocsátó elemmel van lezárva. Ezt az átbocsátó elemet a 36 tartógyűrű tartja annak a 37 hüvelynek a felső végén, amely a 38 tömítésben eltolha-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents