176030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezett vizek tisztítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176030 Bejelentés napja: 1974. II. 09. (TO—952) Nemzetközi osztályozás: C 02 C 1/00, ORSZÁGOS Közzététel napja: 1980. V. 28. Megjelent: 1981. V. 30. B 01 D 29/08 TALÁLMÁNYI HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Török Gábor old. gépészmérnök 34%, dr. Sárosi Lajos oki. mérnök 16,5%, Egyesült Műszaki Tömítő-és Gróf Ferenc oki. mérnök 16,5%, Becsei Tamás technikus 16,5%, Barta Péter Gépszakmai Ipari Szövetkezet, szakmunkás 16,5%, Budapest Budapest Eljárás és berendezés szennyezett vizek tisztítására 1 A találmány eljárás és berendezés szennyezett vizek tisztítására, pl. lebegtetett vagy emulgeált szennyeződések kiválasztására, főleg olajos szenny­vizek olajtalanítására és ezáltal ivóvíz vagy ipari víz előállítására. 5 A találmány tárgyát képező eljárásnál a tisztí­tandó ún. nyers vizet szűrőbetéttel ellátott tisztító­térbe előnyösen nyomás alatt vezetjük be, a tisztí­tótérbe pelyhesítő vegyszert juttatunk, melynek se­gítségével a pl. lebegtetett vagy emulgeált szennye- 10 ződés szemcséit a pelyhek alkotta cellákkal körül­zárjuk, majd a pelyheket a szűrőbetét pórusaiba juttatjuk, az így megkötött szennyeződéseket az őket befoglaló pehely cellákkal együtt a szűrőbetét­ből célszerűen víz és levegő együttes alkalmazásával 15 eltávolítjuk, és ezáltal a szűrőbetétet pelyhek meg­kötésére újból alkalmassá tesszük, a víz tisztítását és a szűrőbetét regenerálását pedig egymással válta­kozva végezzük. A találmány tárgyát képező és az említett eljá- 20 rás foganatosítására szolgáló berendezésnél a szennyezett ún. nyers víz tisztítása tisztítótérben pelyhesítő vegyszerrel, illetve a szennyeződéseknek a pelyhek által képzett cellákba való bezárásával, majd a szennyeződést tartalmazó pelyheknek elő- 25 nyösen regenerálható szűrőbetéten való fölfogásával és ezeknek a vízből való eltávolításával történik, és ennek megfelelően a berendezés tisztító teret tar­talmazó, nyomás alá helyezhető és szűrőbetéttel ellátható zárt tartállyal rendelkezik, a tartályhoz 30 2 pedig a tisztítandó nyers víz előnyösen nyomás alatt történő bevezetésére, továbbá a pelyhesítő vegyszer és levegő bejuttatására, valamint a tisztí­tott víz eltávolítására alkalmas csatlakozó szervek tartoznak. Gyakori feladat a mérnöki gyakorlatban, hogy szennyezett vizekből, pl. természetes ún. felszíni vi­zekből ivóvizet vagy ipari vizet kell előállítani, illetve esetleg környezetvédelmi okokból ipari szennyvize­ket legalább olyan mértékig tisztítani kell, hogy azok a természetes vagy mesterséges állóvizek vagy vízfolyások élővilágát ne károsítsák. A folyadékok tisztítása elvileg három alapvető módon hajtható végre: kémiai módszerekkel, fizikai módszerekkel vagy ezek kombinációjával. Elsősor­ban gazdasági megfontolások miatt, ha egy mód van rá, igyekeznek mindig fizikai víztisztítási mód­szerekhez folyamodni. Ezek közös sajátossága, hogy a tisztítandó vizet ülepítik és/vagy derítik, majd megszűrik, és végül adott esetben valamilyen további utókezelésnek vetik alá. A korszerű víztisztítások nagy részénél igyekez­nek az ülepítés és a derítés műveletét elhagyni és helyette a tisztítandó vizet oly módon vezetik át közvetlenül egy vagy több szűrőrétegen, hogy köz­ben folyamatosan vagy szakaszosan pehelyképző anyagot és esetleg további, a pelyhesedést elősegítő anyagokat adagolnak hozzá. A pelyhesítő anyago­kat vegyszerek formájában juttatják be a kezelőtér­be, ahol a tisztítás során a létrejövő pelyhek a 176030

Next

/
Thumbnails
Contents