176013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés televíziós képek feliratozásánál kontúrjelek előállítására
7 176013 8 hely egymás alatti bitjei vannak jelen, melyek értéke a 4. ábrán is látható módon 0,0,0. Ez a három „0” rendre a j—1, j és j +1-edik sorok p + 1-edik helyére vonatkozik. Egy képponttal korábban a 28 első VAGY-kapu három bemenetén a 5 p-edik hely j—1, és j + 1-edik sorára vonatkozó 0,1,1 bitek voltak, ezért a 28 első VAGY-kapu kimenete ekkor 1-es állapotban volt. Ezzel összhangban amikor a vizsgált 20 elemi képtartomány a 36 felirat kimeneten jelenik meg, akkor ez az 10 „l”-es érték már a 28 első VAGY-kapu kimenetéről tovább lépett a 29 első képpont késleltető áramkör kimenetére. A 30 kimeneti vonal logikai állapota tehát most „l”-es. Valóban, ez jogos is, mert a „p”-edik helyen egymás alatt két sötét 15 tartomány van. A vizsgálat időpontját két óraütemmel megelőző időpontban a 28 első VAGY-kapu bemenetéin a p-l-edik helynek megfelelő bitek jelennek meg a j—1, j és j +-1-edik sorokból, amelyek értéke rend- 20 re 1,0,0. A 28 első VAGY-kapu kimenetén ekkor is logikai „l”-es szint van. A fentiekből következik, hogy a vizsgálat időpontjában a 33 második VAGY-kapu egyes bemenetéin a 28 első VAGY-kapu kimeneti jelének 25 pillanatnyi, (0) egy óraütemmel korábbi (0) és két óraütemmel korábbi (1) értékei vannak jelen. A 33 második VAGY-kapu 34 kimenetének logikai állapota a kétszeresen alkalmazott logikai összeadás miatt azt mondja meg, hogy a 36 felirat kimé- Î0 neten pillanatnyilag megjelenő 20 elemi képtartományt körülvevő nyolc szomszédos tartomány és a kilencedikként értelmezendő 20 elemi képtartomány közül van-e legalább egy tartomány „l”-es állapotban. A példakénti esetben a 34 ki- 35 menet logikai értéke „1”. Ez joggal van így, mert a vizsgált kilenc tartomány közül három valóban „l”-es állapotban van. A 34 kimenet jele lényegében a 36 felirat kimenethez tartozó kulcsjelet adja meg. 40 Ha nem a kulcsjelre, hanem csak a kontúijelre van szükség, akkor a 34 kimenet jelét a 36 felirat kimenet jelével a 37 kizáró VAGY-kapu révén logikai kizáró vagy kapcsolatba hozzuk, és ekkor 38 kontúijel kimeneten a 36 felirat kimenethez 45 tartozó kontúijelet vehetjük le. A kontúijelre külön abban az esetben van szükség, ha a 38 kontúijel kimenet mögé kapcsolt inverter közbeiktatása után ezt ÉS-kapuval egyesítjük a 36 felirat kimenettel, és az így összekapcsolt jeleket úsztat- 50 juk rá a háttérképre. Az inverterre azért van szükség, mert a felirat és a kontúr „l”-es állapotai a képernyőn ellentétes feketedést kell, hogy jelentsenek. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a találmány 55 révén a 36 felirat kimeneten megjelenő képpontokhoz tartozó kontúijelet úgy állítjuk elő, hogy logikai összeadásokkal meghatározzuk a vizsgált képpontot körülvevő nyolc szomszédos képpont tartalmának logikai összegét, amelynek „l”-es ér- 60 téke azt jelenti, hogy a vizsgált pont kontúrpont, melyen a felirattal ellentétes feketeségű video jelet kell létrehozni. A vázölt működés igazolására az alábbiakban bemutatjuk, hogy a 3. ábrán vázolt „Q” betű 65 „j”-edik sorában az egyes képpontokhoz milyen kontúijelet állítunk elő a 38 kontúijel kimeneten. Amikor a „j”-edik sor 010000010 jelsorozata megjelenik a 36 felirat kimeneten akkor a 28 VAGY-kapu három bemenetén a három egymás alatti televíziós sor bitjei jelennek meg, de a 35 harmadik képpont késleltető áramkör jelenléte miatt egy képponttal balra eltolódva: ,j”-edik sor a 36 felirat kimenetén 0 22 jelkimenet („j ♦ 1 ”-edik sor egy képponttal eltolva): 1 25 vonal (, j”-edik sor egy képponttal eltolva): 1 27 kimenet (,j— T’-edik sor egy képponttal eltolva): 0 28 VAGY-kapu kimenetén 1 30 kimeneti vonalon (egy képpont késleltetés): 0 32 vonalon (két képpont késleltetés): 0 33 második VAGY-kapu kimenetén 1 38 kontúijel kimeneten 1 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 0 1 1 1110 1111 0 110 110 1 Ha egymás alá újuk a 36 felirat kimeneten és a 38 kontúijel kimeneten megjelenő biteket, azaz: 36 felirat kimenet bitjei: 010000010 38 kontúijel kimenet bitjei: 10 110 1 10 1 akkor a 3. ábrán ellenőrizhetjük, hogy a kontúrjelek valóban helyes időpontban keletkeztek. A ,j”-edik sorban ugyanis kontúrjelre csak a Q-betű két szárnak megfelelő helyen, valamint ezek között középen a „p—3” képpontnál nincs szükség. A fenti műveleteknél amikor a kétszeres képpont késleltetést végeztük, akkor balról mindig egy-egy 0 bit belépését feltételeztük. Ez a feltételezés jogos, mert az egyes betűhelyek között vízszintes irányban néhány képpont szélességű köz van, amelyhez nyilván 0-ás bitek tartoznak. A találmány szerinti eljárást az eddigiekben betűsoros feliratozás kapcsán ismertettük. A vázolt működés szempontjából azonban közömbös, hogy a 22 jelkimenetről érkező bitsorozat szabályos feliratra, vagy valamilyen egyéb ábrára (például grafikon) vonatkozik. A találmány szerinti megoldás lényegét éppen az képezi, hogy a felirat ismerete nélkül is a megjelenítendő digitális információból 4
