175997. lajstromszámú szabadalom • Vonatkozási elektród

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG i SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175997 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1978. VI. 05. (RA—681) G 01 N 27/30 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. IV. 28. Megjelent: 1981. IV. 30. ‘ U» ' ■ , . !» Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Havas Jenó' oki. vegyész 54%, Kecskés Lajos oki. vegyészmérnök 20%, RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Takács Ferenc oki. vegyésztechnikus 20%, Peredi Tamás elektrotechnikus 6%, Szövetkezet, Budapest Budapest Vonatkozási elektród 1 A találmány alkandiolokat és adalékanyagokat, valamint elektrolitokat tartalmazó vonatkozási elektród, amely alkalmas elektroanalitikai mérések megvalósítására előnyösen 0 °C-nál kisebb hőmér­sékletű folyadékokban, biológiai mintákban. 5 Ismeretes (Pungor E., Tóth K., Fehér Zs.: Indi­kátorelektród mint a kémiai ipari automatizálás alapja. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1973.), hogy a másod- és harmadfajú elektródokat mérőcellák pl. potenciometriás mérőcellák állandó potenciálú vo- 10 natkozási elektródjaként, vagy ionszelektív memb­rán elektródok belső vonatkozási elektródjaként használják az elektroanalitikában. Az ismert vonatkozási elektródok közös tulaj­donsága, hogy elektrolit oldat számára átjárható 15 réteggel pl. kerámia réteggel, vagy ionszelektív érzé­kelőelemmel pl. lantán-fluorid kristály lappal, üveg membránnal lezárt végű elektródtestben elhelyez­kedő fémmel pl. ezüsttel, higannyal és a fém nehezen oldódó sójával pl. ezüst-kloriddal, higany- 20 (I)kloriddal, elektrolitok pl. kálium-klorid, anorga­nikus foszfátok vizes oldata érintkezik. Az ismert állandó potenciálú vonatkozási elekt­ródok fő fogyatékossága, hogy a -1 .. .-10 °C-nál kisebb hőmérséklet-értékek tartományában meg- 25 fagynak, és így mérőképtelenné válnak. Még rosszabb a helyzet a belső vonatkozási elektródok esetében, amelyeknél az elektrolit ddat koncent­rációját az érzékelőelem károsodását pl. oldódását elkerülendő nem lehet növelni. Ezek a vonatkozási 30 2 elektródok már 0°C alatt néhány fokkal megfagy­nak és így az alkalmazásukkal kialakított mérő­elektródok is használhatatlanná válnak. A vonat­kozási elektródok megfagyása nem kizárólag funk­cióképtelenséget okoz, hanem rendszerint irrever­zibilis változásokat idéz elő. A fagyás következ­tében ugyanis az elektródtest elreped, eltörik vagy a tömítő, szigetelő szerkezetek meghibásodnak és az elektród véglegesen használhatatlanná válik, Az elektródok fagyásérzékenysége tehát nemcsak azt jelenti, hogy az alacsony hőmérsékletek tarto­mányában alkalmatlanok a tervezett mérések kivi­telezésére, hanem azt is, hogy pl. hideg éghajlati körülmények között történő szállításuk, tárolásuk során végérvényesen károsodnak. A használat során jelentkező további hátrány, hogy az elektrolit oldat mikroorganizmusokkal szennyeződik és ennek következtében gomba, bak­térium tenyészetek alakulnak ki, amelyek egyrészt életfunkciójuk folytán megváltoztatják az oldat összetételét, másrészt kirakodnak az érzékelő elemre, az elektród falára, a szűrőre és megváltoz­tatják annak rendeltetésszerű működését. Az ismert elektródok további fogyatékossága, hogy adott esetben — például biológiai folyadé­kokban történő méréseknél — a mintákban levő fehérjék elzárják, vagy szemipermeábilissá teszik az állandó potenciálú vonatkozási elektródok szűrőjét, amely jelenség zavaró jelek pl. membránpotenciái létrejöttét eredményezi. 175997

Next

/
Thumbnails
Contents