175995. lajstromszámú szabadalom • Cigarettaszipka
3 175995 4 valamivel nagyobb átmérőjű csatornát alkotó tér van. E tér a betét vége és a profilos kialakítású tartóhüvely szélkiképzése révén jön létre. A szűrés céljára szolgáló betét másik, tehát a szopóka felé eső vége vastagítva van. Ez arra szolgál, hogy a szipkaház és a betét közötti térben csökkentett sebességgel áramló és itt a szennyeződéseket lerakó füst a vastagított betétszakasz és a szipkaház fala között felgyorsuljon, majd a dugó végén keresztirányban kialakott furaton turbulens áramlással jusson el a szopóka közepén húzódó csatornát összekötő expanziós térbe, ahol a szennyező anyagok további kicsapódása jön létre. Annak ellenére, hogy ez a cigarettaszipka rendkívül széles körben elterjedt, több hátránnyal rendelkezik. Mint fentebb már említettük, a szipkaház belsejében levő betét és a szipkaház fala közötti expanziós térben csapódnak ki a füstben levő szennyező anyagok, amelyek részben a szipkaház falára, részben a betétre rakódnak. A füst szennyező és káros tartalmának csak egy része válik ki ilyen módon, mert az áramlás jellege ezen a szakaszon lamináris, jóllehet a káros anyagok kiválasztásának jelentős mértékben ezen a szakaszon kell lezajlania. További hátránya a szipkának abban van, hogy a lerakodott szennyeződésnek kitisztítása végett a szipkaházat és a tartóhüvelyt egymástól szét kell választani, és a betétet le kell tisztítani. Ez egyrészt nem esztétikus, másrészt nem lehet eltávolítani a szipkaház falára lerakodott kátrányt és nikotint. A szipka továbbfejlesztése során a betétet műanyagból, cserélhető módon készítik, ezáltal elmarad ugyan a kellemetlen tisztítás, de továbbra is fennáll a szipkaház falára lerakódó szennyeződés eltávolításának problémája. Ismert továbbá a hazánkban halasztott vizsgálatra bejelentett, majd 1973. június 28-án H—1287 sz. alatt publikált szűrőbetét, amely azonban csak befogó fejjel ellátott szipkahüvelyhez, vagy pipához alkalmas. Ez a szűrőbetét hengeres alakú, s azon gyűrűs bordák vannak kiképezve. A bordák között levő és azok vastagsági méreténél nagyobb átmérőjű gyűrűs csatornák ki vannak mélyítve és ülepítőzsákot képező sugárirányú furattal vannak ellátva. A szűrőbetét lényeges jellemzője továbbá az, hogy az ülepítőzsákokat képező sugárirányú furatok egymással 180 °-os szöget zárnak be. Ennek a szűrőbetétnek igen nagy hátránya, hogy a sugárirányú furatoknak ütköző füst a saját mozgási energiája felemésztésével változtat irányt, így az ülepítőzsákokban a füstben levő káros anyagoknak csak egy része ülepedik le. Mindezen hátrányok kiküszöbölése érdekében bejelentő oly módosított kivitelű szipkát javasol, amelynek alkalmazása révén egyrészt a füstben levő és az egészségre káros anyagokat hatásosabban lehet kiszűrni, másrészt megoldható a szipkaház falának tisztítása is. Feltatálók ezt oly módon valósítják meg, hogy a tartóhüvelyhez csatlakozó és a szipkaházon belül levő betét hengeres szakaszán gyűrű alakú bordákat alakítottak ki, amelyek egymás .között kiválasztó tereket fognak közre. A füst továbbáramlását a gyűrű alakú bordák egymáshoz képest 120 °-ban elforgatott szakaszán alkalmazott levágással létesített átömlőnyílások révén biztosítjuk. A füst ennélfogva csavarvonalú pályán áramlik a dugó hengeres magja és a gyűrű alakú bordák között. A legalább két, célszerűen azonban három gyűrű alakú bordával elválasztott terekben a szennyező, káros anyag kiválása hatásosabban történik, mivel a füstáram e kényszerpályán perdülettel halad tovább. A gyűrű alakú bordák kerületén, azok középvonalában pedig elkeskenyedő végű, a bordák palástfelületéből kiugró lehúzógyűrűk vannak kimunkálva, amelyek a bordákkal együtt egy darabot alkotnak. A profilos kialakítású szűrődugó készülhet hagyományos módon fémből, készülhet cserélhető műanyagból is, a dugó kihúzásakor a lehúzógyűrűk a szipkaház falát teljesen letisztítják. A szennyezett műanyag szűrődugót ezután el lehet dobni. A találmány jobb megértése végett a leíráshoz rajzokat mellékeltünk. A rajzokon az 1. ábra a szipkát oldalnézetben, félmetszetben mutatja be, a 2. ábra a szipkaházon belül levő szűrődugót ábrázolja, ugyancsak félmetszetben, a 3. ábrán a 2. ábrán jelölt A—A, B—B, C—C metszővonalak szerinti metszeteket látjuk, a 4. ábra a tartóhüvelyt félmetszetben mutatja, és az 5. ábra vonalas ábrán a füst áramlásának útját ábrázolja. Az önmagában ismert 3 szipkaházhoz csatlakozik a nagyjában T-alakú 1 tartóhüvely. A 3 szipkaházon belül van elhelyezve a 2 szűrődugó. A 2 szűrődugónak az 1 tartóhüvely felé eső 4 kimélyített végén levő 5 perem körkeresztmetszetű gyűrű alakban van kiképezve, amely az 1 tartóhüvely végén levő 6 horonyba pattintható. A 3 szipkaházba helyezett 2 szűrődugó és az 1 tartóhüvely összekapcsolásával, egyetlen mozdulattal a szipkát felhasználásra alkalmas módon lehet összeállítani. A 2 szűrődugónak a tartóhüvely felé eső végénél a szűrődugó belsejének irányában 7 szívócsatorna van kialakítva, amely a tartóhüvely szintén centrális helyzetű 8 szívócsatomájával azonos helyzetű és összeszereléskor folyamatos csatornát alkotnak. A 2 szűrődugó ugyanezen oldalon levő vége a 3 szipkaház falához pontosan illeszkedik, majd lejtős irányban folytatódik a 2 szűrődugó hengeres szakaszáig (lásd a 2. ábrát), amelynek átmérője kisebb, mint a 3 szipkaház belső fala által meghatározott henger alakú tér átmérője. A 2 szűrődugónak a henger alakú szakaszán legalább kettő, célszerűen három gyűrű alakú 9’, 9”, 9’” borda van kimunkálva, a bordák palástján, középen hegyesszögű profilban végződő 10 lehúzógyűrűk vannak kimunkálva, amelyek néhány tized milliméterrel nagyobb átmérőjűek, mint a gyűrű alakú bordák. A szűrődugó lejtős szakaszán, a szívócsatomára merőlegesen további 11 furat van kialakítva, amely a 2 szűrődugó és a 3 szipkaház fala közötti térbe torkollik. A 2 szűrődugón levő körkeresztmetszetű 9’, 9”, 9”’ bordák kerülete egymáshoz képest 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
