175994. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás finomszemcsés termékek hőkezelésére

5 175994 6 Kb. a 8 zónának a 9 zónába való átmeneténél torkollik be a 6 gázvezetékbe az utolsó előtti 4 ciklonfokozat ciklonjának 11 termékvezetéke. A legalsó 3 ciklonfokozat 3a, 3b ciklonjainak 12, 12b termékvezetékei a 6 gázvezeték 7 zónájának alsó környezetébe torkollnak. A 11 termékvezetéknek a 6 gázvezetékbe való betorkollása alatt helyezkedik el a 13 elosztószerv, amely állítható elosztólemezként van kialakítva. A 13 elosztószerv az irányváltoztatott gázáramhoz ké­pest a vezetékkeresztmetszet külső felében helyez­kedik el. Valamivel mélyebben, mint ahogy a 13 elosztó­szerv van elrendezve és az irányváltott gázáramhoz képest ugyancsak a vezetékkeresztmetszet külső fe­lében helyezkedik el a két 14 égő, ami által lényegében a 6 gázvezeték teljes keresztmetsze­tében elnyúló égőzóna jön létre. Valamivel maga­sabban, mint a 13 elosztószerv és a vezetékkereszt­metszetnek mintegy középső részén egy 15 pótégő helyezhető el. A leírtakból beláthatóan a 11 termékvezeték a 6 gázvezeték azon falában torkollik be, amely az irányát megváltoztatott gázáramlatot az áramlás külső oldala felől határolja. A 6 gázvezeték a harmadik 9 zónában megköze­lítőleg négyzetes keresztmetszetű, mikor is ezen egyenesen haladó harmadik 9 zóna hossza a belső keresztmetszet-élhossz 2,5—4,5-szerese, előnyösen 3—3,5-szerese. A 6 gázvezeték hossza — a 14 égőtől az alsó 3 ciklonfokozat 3a, 3b ciklonjaiba való belépésig — mintegy 25—35 m. A 6 gázvezetékben a gázsebesség 12—20 m/sec, előnyösen 15—17 m/sec. A 6 gázvezetékben a ter­mékkoncentráció célszerűen 200^150 g/m3, elő­nyösen 250—300 g/m3. A találmány szerinti berendezés tehát a 6 gáz­vezetéknek a számunkra érdekes szakaszában a következőképpen működik: A 2 forgókemencéből kikerülő füstgázok a 6 gázvezetéken a 16 nyíllal jelölt áramlási vonalak irányában haladnak át. Világosan látható, hogy az elemi részek az áramlat irányváltoztatásának követ­keztében a 6 gázvezeték második 8 zónájában, á vezetékkeresztmetszet külső felében mennyire szo­rosabban tömörülnek egymáshoz, mint a kereszt­­metszet belső felében. A gázáramlat bizonyos mér­tékben a gázvezetéknek az áramlást külső oldaláról határoló falára fekszik fel. A ciklonfokozatban leválasztott, előmelegített termék a 11 termékvezetéken keresztül lép be a 6 gázvezetékbe. A 13 elosztószerv biztosítja a be­vezetett termékáram gyors és nagymértékű szétosz­­latását. Az ily módon elosztó termék azonnal be­kerül a legintenzívebb gázáramlatba, a 17 termék­felhő a gázáram felfelé ragadja, mikor is ez a 14 égő (és esetleg a 15 pótégő) által képzett égőzónán először áthalad. Ugyanakkor a termék tetemes ré­sze a gázvezeték egyenesen haladó 9 zónájában ismét kihull (a 18 pozíciószámmal jelölt helyen), mivel a gázáram a bekövetkezett irányváltoztatás után ismét megközelítőleg egyenletesen ósdik meg az egész vezetékkeresztmetszetben, ami által az átlagos gázsebesség lecsökken. A gázáramból kiváló termék ekkor az áramlásszegény keresztmetszetben mozog, túlnyomórészt a 6 gázvezetéknek az 1. ábra szerinti jobb oldali fala mentén lefelé, és a 20 helyen ismét bekerül a 7 zónában a gázáramlatba. A termék ezzel az új gázárammal együtt újból áthalad az égőzónán és végül eljut — amennyiben az említett kalcinálóhurkon nem haladna többször át — a 3a és 3b ciklonokba, ahonnan ezután a 12a és 12b termékvezetékeken át a forgó kemen­cébe kerül. A fent leírtakból egyértelműen kitűnik, hogy a gázáramnak a forgókemence és a ciklonmelegítők közötti gázvezeték alsó részén történő irányváltoz­tatásával, az előmelegített termék bevezetésének módjával, valamint az égőzónának a gázvezetékben történő elrendezésével biztositható, hogy a termék az előkalcináló zónában rendkívül hosszú ideig tar­tózkodjék. Ezáltal a nyersanyagnak a forgókemen­cébe történő belépése előtt nagyfokú, egyenletes kalcinálása érhető el. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés finomszemcsés termékek, pl. ce­­mentnyersliszt hőkezelésére forgókemencével, több ciklonfokozatból álló előmelegítővei, amelyek a forgókemence füst gázjárataihoz csatlakoznak és a forgókemencéből a legalsó ciklonfokozatba vezető gázvezetékbe a következő ciklonfokozatból ki­induló termékvezeték torkollik be, továbbá a ter­mékvezeték betorkollási helye alatt egy elosztó­szerv van elrendezve és az elosztószerv alatt a tüzelőanyagvezetéknek a gázvezetékhez történő csatlakozása a gázvezeték teljes keresztmetszetében elnyúló égőzónát képez, azzal jellemezve, hogy a gázvezeték (6) iránya a termékvezeték (11) betor­kollási helyének környezetében, valamint ez alatt az eredeti iránytól eltérően van kialakítva és a termékvezeték (11) a gázvezeték (6) azon falán torkollik be, amely a gázáramot az áramlás külső oldala felől határolja. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázvezeték (6) egy, a forgókemencéhez (2) csatlakozó első zónával (7) rendelkezik, továbbá egy gázáramátirányító máso­dik zónája (8) van, valamint egy harmadik, lénye­gében egyenesen haladó, a vízszintessel mintegy 60-70 °-ot, előnyösen 65 °-ot bezáró zónával (9) rendelkezik, valamint egy negyedik zónája (10) van, amely a legalsó ciklonfokozat (3) ciklonjaihoz (3a, 3b) vezető, többszörös irányváltással haladó részvezetékekből (10a, 10b) áll. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a termékveze­ték (11) a gázvezeték (6) második zónájába (8) torkollik. 4. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázvezeték (6) a harmadik zónában (9) négyzetes vagy ahhoz közelálló keresztmetszetű és a harmadik zóna hossza a belső keresztmetszetélhossz 2,5—4,5-sze­­rese, előnyösen 3,5-szerese. 5. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állítható elosztó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents