175971. lajstromszámú szabadalom • Késleltető kapcsolás, különösen gépjárművek helyzetjelző lámpáinak bekapcsolására

3 175971 4 Hasonló tárgyú az 1 455 495 számú NSZK sza­badalmi leírás is. Ebben egy fotoelektromos érzé­kelő segítségével a környezeti világosságtól függően be- illetve ldkapcsoltatják a parkoló jármű lámpáit. Azonban az 1455 956 sz. NSZK szabadalom nem foglalkozik a parkoló jármű megvilágításával, pusztán a gépkocsivezetőt kíméli, hogy ne kelljen ügyelnie a kocsi világítására. Az 1 455 495 sz. NSZK szabadalmi leírás kifejezetten parkoló gépjár­művek számára alkalmas berendezést ír le. Ez azon­ban besötétedéstől kivilágosodásig, tehát egész éj­szaka bekapcsolva tartja a jármű lámpáit, amivel feleslegesen fogyasztja az akkumulátor energiáját. A jelen találmány célja, hogy jelentősen csök­kentse az akkumulátorból a parkolási világításra kivett energiát, a fokozott biztonsági igények kielé­gítése mellett. Mivel éjszaka a fényszóró vagy a tompított fény használata általános, ez lehetségessé teszi olyan berendezés használatát, amely fotoelektromos érzé­kelők segítségével a következő hatást éri el: Ha a külső megvilágítás (természetes fény) egy adott érték alá csökken, akkor a berendezés egy bármely irányból közeledő jármű fényének hatására, amint az eléri a beállított küszöbértéket, bekapcsolja az álló jármű helyzetjelzőit, majd a mozgó jármű elhaladása után, meghatározott idő múlva kikap­csolja azokat. A késleltetett kikapcsolás azért fon­tos, hogy több jármű egymás után történő elhala­dása esetén ne villogjanak a parkoló jármű lámpái, ezzel zavaró, megtévesztő hatást keltvén. A berendezés természetesen alkalmas egyéb út­testen levő objektum, pl. útépítési munkahely jel­zésére is, ha ennek megvilágítását nem tudják háló­zatról megoldani. A feladat megoldása, hogy az automatikus vilá­gításkapcsolóval ellátandó objektumon (parkoló jármű, útépítési munkahely stb.) fényérzékelőket helyezünk el, amelyek azt a területet „látják”, ahonnét az adott objektum gépjárművel megköze­líthető. Az érzékelők számát a jelezni kívánt objek­tum és az érzékelők látószöge határozza meg. Gépkocsiknál a szokásos parkolási helyzettől füg­gően 1, 2 vagy esetleg 4 érzékelő használata cél­szerű. Ezeket az érzékelőket olyan magasságban kell elhelyezni, hogy a közeledő járművek tom­pított fénye is megvilágítsa (pl. a rendszámtábla magasságában). Szükséges még egy, a külső megvi­lágítást érzékelő elem is. Ennek elhelyezése olyan, hogy csak felfelé „lát”, azaz nem érzékeli a köze­ledő járművek reflektorfényét sem. Az érzékelők érzékenységét úgy kell beállítani, hogy a felfelé néző érzékenyebb legyen a vízszinteseknél. Az érzékelők jeleit egy logikai áramkörbe vezet­jük. Ennek felépítése olyan, hogy csak akkor ad ki jelet, ha a külső fény erőssége a beállított küszöb­szint alatt van, és emellett valamelyik vízszintes érzékelő a küszöbértékénél erősebb megvilágítást kap. A logikai áramkörbe beépítünk egy kikap­csolási időzítést, amelynek eredményeképpen a fényviszonyok megváltozása után csak egy megha­tározott idő elteltével (5—20/sec) szűnik meg a kimenő jel. A kimenőjellel - erősítés után - egy relét mű­ködtetünk, amely az objektum (jármű) megvilágí­tását kapcsolja. összefoglalva a találmányt egy olyan késleltető kapcsolásban jelölhetjük meg, amelyben két TTL áramkört összekötő vezetékben soros dióda és idő­zítő kondenzátor van elrendezve. Gépjárművek helyzetjelző lámpáinak bekapcsolására a találmány értelmében alkalmazott kapcsolási elrendezés lé­nyege, hogy a késleltető kapcsolás egyik logikai kapujához az Y = A1 vagy A2 vagy .... An és B függvénykapcsolatot megvalósító logikai áramkör van csatlakoztatva, amikor is A1 .... An és B logikai bemenetek, amelyekre egy-egy fényérzékelő csatlakozik, a fényérzékelők közül a B logikai bemenetre csatlakozó fényérzékelő fölfelé, a többi fényérzékelő pedig vízszintesen van irányítva. A találmányt részletesen a rajzok alapján ismer­tetjük. Az 1. ábra a késleltető áramkör példaképpeni kiviteli alakjának kapcsolási vázlata. A 2. ábra az automatikus világításkapcsoló érzé­kelőinek elhelyezését mutatja. A 3. ábra az automatikus világításkapcsoló pél­daképpeni kiviteli alakjának kapcsolási vázlata. A késleltető áramkör (Lábra): Alaphelyzetében KI áramkör kimenete magas szinten van. K2 áramkör bemenete, a TTL áram­köröknél közismert bemenőköri kialakítás miatt szintén magas szinten van. A Cl kondenzátor ezáltal töltve van erre a feszültségre. A Dl diódán nem folyik áram. Amikor a KI áramkör kimenete alacsony szintre vált, Cl kondenzátor töltése Dl diódán és a KI kimenetén keresztül viszonylag rövid idő alatt ki­sül, és K2 áramkör bemenete is alacsony szintre kerül. Ezzel K2 áramkör kimenete gyakorlatilag egyidőben váltott KI áramkör kimenetével. Ez az állapot áll fenn, amíg a KI áramkör kimenete alacsony szinten van. Amint azonban KI áramkör kimenete ismét magas szintre vált, működésbe lép az időzítőkor. A Dl dióda megakadályozza, hogy KI áramkör ki­menetéről Cl kondenzátor felé áram induljon. Ezért Cl kondenzátor csak a K2 áramkör bemene­tén keresztül tud töltődni. A TTL áramköröknél közismert bemenőköri kialakításban egy kiloohm nagyságrendű ellenállás van a bemenet és a +U tápfeszültség között. Ez szabja meg a Cl konden­zátor töltődési idejét. Amint Cl kondenzátor fe­szültsége eléri a K2 áramkör visszabillenéséhez szükséges értéket, K2 áramkör kimenete is visszaáll eredeti állapotába. Ha a KI áramkör helyén nyitott kollektoros kimenetű áramkört alkalmaznak, a Dl dióda el­hagyható. Az automatikus világításkapcsoló érzékelőinek elhelyezését látjuk a 2. ábrán. Az FI érzékelő felfelé néz, és a kocsit megvilágító fény erősségét érzékeli, legyen az a napfény vagy közvilágítás. Az F2 érzékelő a vízszintesen érkező fényt, tehát a közeledő járművek fényszórójának országúti vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents