175953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezők eltávolítására gázokból

19 175953 20 Az ismertetett vizsgálatok tanúsították, "hogy mi­lyen mértékben lehet a találmány szerinti megol­dással a tisztítás hatékonyságát növelni, azaz a kívánt tisztítóhatást a minimális energiaráfordítással elérni, ugyanakkor az is látható, hogy a kétfajta 5 fojtás arányának pontos meghatározása az alkalma­zás helyén rendelkezésre álló folyadék mennyiségé­től és árától függ, valamint a kibocsátott gáz szabályozásának minőségétől. Az elmondottakból látható volt, hogy a talál- 10 mány szerinti berendezésben olyan 36 ejektorfú­­vókát alkalmazunk, amely valamilyen összenyom­ható folyadékkal működik, és így lehet gőzfúvóka, levegőfúvóka vagy egyéb összenyomható közeggel működő fűvóka. Az, hogy a működtetés során 15 gőzt, vagy levegőt alkalmazunk, általában attól függ, hogy milyen körülmények között alkalmaz­zuk a berendezést. Ha az alkalmazott gőz ára meghaladja a 0,75 dollárt 450 kg gőzre vonatkoz­tatva, célszerű a berendezést levegővel működtetni. A 36 ejektorfúvókákba vezetett levegő nyomásának megválasztása ugyancsak a gazdaságosságtól függ. Általában egy meghatározott mennyiségű levegőt, például 88 kp/cm2 túlnyomáson szállító légfúvó be­szerzése és üzemeltetése lényegesen olcsóbb, mint egy viszonylag nagy nyomáson működő berende­zésé. A kérdés másik oldala azonban, hogy a vi­szonylag kis nyomáson működő berendezésekhez viszonylag nagy átmérőjű vezetékek szükségesek, amelyek a berendezés előállítási költségét növelik, és így az előbbi előnyt közömbösítik. Természete­sen, ha a berendezést levegővel üzemeltetjük, a bevezetett levegőt hozzá kell számítani az átáramló gázhoz, minthogy az eljárás során a levegő nem kondenzálható. A berendezést tehát ennek megfele­lően kell méretezni. A 4. táblázatban azt mutatjuk be, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy gőzzel, illetve levegővel működtetett rendszer. 4. táblázat Sorszám Átvivő közeg D. F. Átvivő közeg/gáz arány Huzat (vízosz­lopinm) Kibocsátott szemcse (db/dm3) 184 gőz 0,110-6.0 0.80 183 levegő 0,250-7,8 0.73 167 gőz 0.106 ^1.0 0.91 169 levegő 0.206-3,3 1.01 A bemutatott táblázatból látható, hogy ha leve­gőt alkalmazunk, ugyanolyan hatás eléréséhez mint- 40 egy 1,7—2-szer nagyobb mennyiségű hajtóanyag szükséges, mint gőz alkalmazása esetén. Ahhoz, hogy a szennyezőket tartalmazó gáz­áramlást különböző egységeken egyidejűleg vezet­hessük át és ezzel a berendezés folyamatos műkő- 45 dését a javítás vagy karbantartás idejére is biztosí­tani lehessen, célszerű az egész rendszert modul egységekből összeállítani úgy, hogy a szennyezőket tartalmazó gázáram különböző egységekben legyen kezelhető egyidejűleg. Dy módon a modul egységek 50 mérete és száma úgy választható meg, hogy a teljes rendszer beruházási költsége a minimális legyen, ugyanakkor biztosítható legyen a folyamatos üze­meltetés. Ha néhány modul egységet alkalmazunk, és egyidejűleg az összes egységnél mindig kisebb 55 számú egység van működésben, célszerű az egyes egységeket úgy kialakítani, hogy azok a szennyezőt tartalmazó gáz áramlásából kikapcsolhatok legye­nek. Ez a talámány szerint úgy oldható meg, ha például mechanikus leválasztóegrségeket alkalmazva 60 a 11a. és 11b. ábrákon bemutatott modul-egységet alakítjuk ki. Ezeken az ábrákon a 218 keverőcső a 18 keverőcsőhöz hasonlóan van kialakítva, azonban tartalmaz 94 átmeneti szakaszt, amely körülbelül az 58 szakasznál, azaz a visszaverődési tartomány- 65 ban körkeresztmetszetből négyszög keresztmetszetté van átalakítva. így a 96 leválasztólemez a 100 négyzetes keresztmetszetű részen lehet elhelyezve, és ugyancsak négyzetesen lehet kialakítva. A 96 leválasztólemez természetesen itt is billenthetően lehet rögzítve, és 98 csap körül elforgatható. A 98 csap a 218 keverőcső 94 átmeneti szakaszát köve­tően van elhelyezve. A 96 leválasztólemezt úgy kell kialakítani, hogy mérete elegendő legyen ah­hoz, hogy a 98 csap körül elfordítva alsó 99 éle tömítetten lezárja a 100 négyzetes keresztmetszet teljes áfömlő nyílását. így a 96 leválasztólemez egyidejűleg záróelemként is működik és adott eset­ben kikapcsolja az egységet a rendszerből. Termé­szetesen az egység optimális rugalmasságának bizto­sítására el lehet látva a mechanikus leválasztóegysé­gen kívül folyadékfüggönyt létrehozó elemekkel is a 94 átmeneti szakaszon, hasonlóan a lOa-lOc. ábrákon bemutatott megoldáshoz. Természetesen, ha a 218 keverőcső 100 négyze­tes keresztmetszetben végződik, ahogy ez a 11a és 11b. ábrákon látható, olyan 260 diffúzort kell alkalmazni, amelynek belépőnyílása ugyancsak négyzetes és előállítása ugyanakkor egyszerű. Ez egy négyzetes keresztmetszetű diffuzorra annál in­kább igaz, minél nagyobb méretű a diffúzor. 10

Next

/
Thumbnails
Contents