175953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezők eltávolítására gázokból
23 175953 24 ábrán olyan rendszert mutatunk be, amely az 1. ábrán bemutatott egységekből hatot tartalmaz egyetlen 130 kéményhez csatlakoztatva. Ilyen rendszer esetén elhagyható az egyes egységekben a 60 diffúzort követő 62 kamrák alkalmazása, minthogy ezek szerepét a 130 kémény veszi át. A szennyezőket tartalmazó folyadékot ekkor a 130 kémény aljáról 132 kifolyóvezetéken keresztül távolítjuk el. Ha egy adott rendszerben viszonylag sok modulegységet kell üzemeltetni, nem eléggé praktikus azokat egy kémény körül elhelyezni. Ilyen esetekben célszerűbb a 16. ábrán látható megoldást alkalmazni. Ezen az ábrán több, az 1. ábrán bemutatott megoldás szerint kialakított modul van két párhuzamos sorban elhelyezve. A párhuzamos sorokban elrendezett egységek egy 134 tartály kétoldalára csatlakoznak, a 134 tartály pedig a 130 kéményhez kapcsolódik. Itt a 62 kamra szerepét nem a 130 kémény, hanem a 134 tartály veszi át. Meg kell jegyezzük hogy az ilyen párhuzamos rendszerben igen egyszerű csővezeték-rendszerrel lehet a működéshez szükséges anyagokat, illetve a szennyezőket tartalmazó gázt bevezetni. Erre a célra szolgálnak a 210, 230, 228 és 268 csővezetékek. A 228 csővezetéken át például víz áramlik az 1. ábrán A-val jelölt ejektor-injektor rendszerbe. A 268 csővezeték szállítja a vizet a 68 folyadékfúvókákhoz (lásd 1. ábra). Az elmondottakból úgy gondoljuk, nyilvánvaló, hogy gyakorlatilag az összes bemutatott kiviteli alak alkalmas arra, hogy többet összekapcsolva belőlük egyszerű modul-rendszerek legyenek kialakíthatók. Az eddigiekben a találmány szerinti berendezés kiviteli alakjai lényegében vízszintes helyzetben működtek. Kialakíthatók azonban olyan megoldások is, amelyeknél mind a keverőcső, mind a diffúzcr függőleges helyzetben áll. Ilyen megoldást mutatunk be a 17. ábrán. Ennél a kiviteli alaknál a gáz és a vízcseppekből álló keverék függőlegesen lefelé halad a 18'keverőcsőben, majd elhalad a vízszintesen kialakított 64’ folyadékfüggöny mellett, amelyet a 68’ folyadékfúvókák alakítanak ki. A keverékben levő vízcseppeket a 64’ folyadékfüggöny eltéríti a 60’ diffúzor jobboldali 138 falától, majd az eltérítést tovább fokozza a 66’ mechanikus szeparátor. A 138 fal mentén kialakul a 14. ábrán bemutatotthoz hasonlóan egy 222 kisnyomású tér. A kisnyomású térben lejátszódó jelenségek megegyeznek a 122 kisnyomású térben bemutatottakkal, és ez a tér is közvetlenül a 66’ mechanikus szeparátor alatt alakul ld. A lefelé áramló gázt 140 és 142 terelőlemezek irányítják és vezetik keresztül a 143 tartályon, mielőtt az eléri a 144 kéményt. A 60’ diffúzor szokásos kialakítása következtében a keverék sebessége lecsökken a már említett 3—6 m/sec. értékre. Ilyen sebesség mellett a folyadékcseppek természetesen kiválnak a gázáramból. A kiváló folyadékrészecskék a 143 tartály 146 fenéklemezére jutnak, ahonnan a 148 elvezetőcsövön át távoznak. A 18. ábrán olyan rendszert mutatunk be, amelynek elvi felépítése megegyezik a 17. ábrán bemutatott megoldással. A rendszerben levő egységekhez egyetlen 145 kémény tartozik, amely a 147 tartályhoz van kapcsolva. A 147 tartály kialakítása tetszőleges lehet, keresztmetszete lehet négyzetes vagy egyéb alakú. Az ábrán a talajszintet a-val jelöltük, így látható, hogy az egységek nagy része a felszín alatt van elhelyezve. Ez azért célszerű megoldás, mert a berendezésekben a 16’ szűkülő könyökcsövekben, illetve a 18’ keverőcsövekben a hangsebességnél nagyobb sebességgel áramló sugár viszonylag nagy hangerővel működik, és az egyes egységeknek a talaj szintje alá történő helyezésével a zajszint csökkenthető. Természetesen egyéb megfontolások alapján kialakítható a rendszer úgy is, hogy a talajszint nem az a-val jelölt szinten van, hanem tetszés szerint a b. c és d szinteken is lehet. A 15., 16 és 18. ábrákon bemutatott egységek olyan 18 vagy 18' keverőcsöveket és 60 vagy 60' diffúzorokat tartalmaztak, amelyek keresztmetszete kör alakú volt. és az egység lényegében megegyezett az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak felépítésével. Ugyanakkor azonban, amint azt már a 11a. és 11b. ábra kapcsán bemutattuk, gyakran célszerű lehet olyan egységek kialakítása, amelyek egy rendszerből szükség esetén kikapcsolhatok. Erre jó megoldás a 11a. és 11b. ábrán bemutatott 96 leválasztólemez, amely adott esetben zárószelepként is működtethető. Ennek megfelelően a 11a. és 1 lb. ábrán bemutatott kialakítás jól alkalmazható bármelyik, a 15., 16. vagy 18. ábrákon bemutatott rendszerben is. Amennyiben ezt a kiviteli alakot alkalmazzuk, akkor természetesen a 218 keverőcsőben a 11a. és 11b. ábrákon bemutatott módon 94 átmeneti szakaszt kell kialakítani, amely a négyzetes, illetve körkeresztmetszetű szakaszokat köti össze. A 16. ábrán bemutatott 134 tartály keresztmetszete is lehet a bemutatott kör alakon kívül négyzetes vagy téglalap alakú is, ha ez látszik célszerűnek. Ugyanez vonatkozik a 18. ábrán bemutatott 147 tartályra, amelyet viszont adott esetben ki lehet alakítani körkeresztmetszetűre is. Amint már az előzőekben említettük, a 3 852 408 és a 3 852 409 számú USA szabadalmi leírásokban megtalálható annak leírása, hogy az olyan gáz alakú szennyezők, mint például a kéndioxid hogyan távolíthatók el megfelelő bázikus reagenseknek a 46 atomizáló fúvókákba bevezetett vízhez történő hozzákeverésével, és az 56 sugárba történő bevezetésével. Bizonyos körülmények között a kéndioxid eltávolítására legalkalmasabb reagens az ammónia lehet akár gáz, akár koncentrált hidroxidos oldat formájában. Ha gáz alakú ammóniát alkalmazunk, azt egyszerűen bevezethetjük a 10 csővezetéken át, még az ejektor-injektor rendszer előtt. Ha a reagenst folyékony ammónium-hidroxid oldat formájában vezetjük be, akkor a beadagolás a 28 csővezetéken keresztül történhet, amely a 38 körvezetékhez szállítja a vizet. A találmány szerinti megoldás eddigi kiviteli alakjait főként olyan szennyezett gázok tisztításával kapcsolatban ismertettük, amelyek különböző ipari folyamatokból származnak. Természetes azonban, hogy a találmány szerinti megoldás, amint azt már korábban említettük is, egyéb esetekben, így például levegő tisztítására is alkalmazható. Bizonyos ökológiai megfontolások alapján gyakran szükséges 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 12
