175910. lajstromszámú szabadalom • Sugárzó elem
3 175910 4 hősugárzók is, amelyeket újabban csamokszerű épületek fűtésére használnak. A tapasztalatok nem kedvezőek. Gázüzem esetén ugyanis az égéstermékek elvezetése nehézséget okoz, ha pedig erről nem gondoskodunk, akkor az égéstermékek a helyiség viszonylag hidegebb felületein lecsapódnak. A villamos üzemű infrasugárzó fűtőfelületei aránylag kicsik, és működtetésük sok energiafölhasználással jár. Természetesen mind a gáz, mind a villamos üzemű infravörös hősugárzókkal való fűtés esetén külön kell a mesterséges légcseréről gondoskodni. A termoventillátoros fűtés elvileg kedvező, mert akár gőzzel, akár forró vízzel üzemel, egyetlen rendszer segítségével lehet a fűtést és a légcserét megoldani. A levegő a fűtendő helyiségben elhelyezett termoventillátor egységekben melegszik föl és a ventillátor azt túlnyomás segítségével juttatja be a fűtendő helyiségbe. A termoventillátort azonban egyre ritkábban használják, mert a nagy magasságú csarnokokban azok fölső részén alakul ki a nagy hőmérséklet, ahol arra nincs szükség, míg az alsó tartózkodási zóna viszonylag hideg és a termoventillátor működése miatt még huzatos is. A kommunális épületek esetében a helyzet kedvezőbb, mert azok általában kisebb belmagasságú helyiségekből állnak. A termoventillátoros fűtés azonban ebben az esetben sem jöhet általában számításba részint esztétikai okokból, részint annak kiküszöbölhetetlen zajhatása miatt. Kommunális épületek fűtésére higiéniai és érintésvédelmi okokból gőz vagy forróvíz fűtés helyett legföljebb 90 °C-os üzemi hőmérsékletű melegvíz fűtést használnak. Próbálkoztak már ilyen esetekben is sugárzó fűtőrendszerekkel, költségességük miatt azonban ezeket ritkán alkalmazzák. Folytacél csőregiszterrel rendelkező fűtőtestet ismertet a 157.400 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás, melynél a csőregiszter elemei közé alumíniumból készült apró bordás lemezkürtő van beerősítve. A fűtőtestet falak mellett vagy ablakok alatt helyezik el. Az alumíniumlemezek között az áramlás a természetes felhajtóerő hatására jön létre, ezért a fűtőtestet csak függőleges helyzetben lehet használni. Az acélból készült csőregiszter az alumínium lemezekkel össze van csavarozva vagy szögecselve és ez korrózióveszélyes, amellett pedig az alumíniumból készült apró bordák szellőző levegő bebocsátására alkalmatlanok, és így külön szellőztetésről kell gondoskodni. Burkoló csöves hőcserélő ismerhető meg a 165 507 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból. Lényege olyan acélcső, amelyre kívülről lemezlamellák vannak fölhegesztve és ezzel együtt van ún. burkolócsőbe behelyezve. Ez a szerkezet alkalmatlan a sugárzásos hőleadásra, és kis fűtőteljesítménye miatt igen sokat kell belőle alkalmazni ahhoz, hogy aránylag elfogadható hőmérsékletet lehessen valamely helyiség tartózkodási zónájában elérni. Ugyancsak fűtőtestet ismertet a H/808 számon közzétett magyar szabadalmi leírás. Ennél acéllemezből készült csőregiszterben U-alakú lemezelemek vannak párosával fölhegesztve. Minden U-alakú lemezpár között egy csatorna alakul ki. Ezt a fűtőtestet is csak függőleges helyzetben lehet alkalmazni, mert gravitációs áramlással működik. Nem csatlakoztatható szellőző rendszerhez sem, mert hőteljesítménye kevés ahhoz, hogy nagyobb terek igényeit kielégítse. A legfejlettebb megoldások közé tartozik az a hangelnyelő fűtőtest, amely a 169 065 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban található meg. Ennél a fűtőtest olyan sugárzó ernyő, melynek fölső sugárzó felületén kopoltyú-jellegű rések vannak kialakítva. E rések akusztikai célokat szolgálnak, mert a rajtuk keresztül behatoló hang elnyelődik. A perforáció bizonyos mértékig javítja a sugárzó ernyő hőtechnikai tulajdonságait, nem alkalmas azonban légcserére, mert szellőző levegőt rajta keresztül a tartózkodási térbe bejuttatni nem lehet. A kedvező akusztikai hatás egyébként annak köszönhető, hogy az egyik felületén perforált ernyő hangelnyelő tulajdonságú betétanyaggal van ellátva. A találmány célja olyan sugárzó elem létrehozása, amely egymaga képes fűtés, a hűtés és a légcsere bármelyikére vagy azok bármilyen kombinációjára, mégpedig ipari és kommunális jellegű épületek esetében egyaránt. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a kettős funkció mindkét részfeladatát jól betöltő^ sugárzó elemet úgy lehet kialakítani, ha létrehozunk olyan szellőző vezetékelemeket, amelyek alsó - esetleg oldalsó - lapjai hőleadásra képes sugárzó tagok. Ezeknek megfelelő perforációval kell ellátva lenniök, amely lehetőleg ún. „apró borda” jellegű. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti sugárzó elem épületek belső terének fűtésére és/vagy hűtésére és/vagy légcseréjére, vagy adott esetben a belső levegő hőmérsékletváltoztatással egybekötött, vagy attól mentes keringtetésére, — amely elemnek energiahordozó közeget bevezető helye, az energiahordozó közeget kivezető helye, fűtő vagy hűtő csöve és a fűtő vagy hűtő csőhöz hozzáerősített sugárzó ernyője van, - oly módon kialakítva, hogy a sugárzó ernyő légcsatornával van egyesítve, a sugárzó ernyő a légcsatornának egyik előnyösen a fűtendő vagy hűtendő tér felé néző felületét képezi, a sugárzó ernyő pedig a légcsatomába bevezetett levegőt a fűtendő, hűtendő vagy adott esetben csupán szellőztetendő térbe átbocsátó perforációval van ellátva. A sugárzó elem további ismérve lehet, hogy a sugárzó ernyőn levő perforáció lyukasztással, előnyösen azonban lyukasztással kombinált ún. apró bordázatként van kialakítva. A sugárzó ernyő egy vagy több felületén a perforáció egyenletesen vagy a bevezetendő levegő mennyiségéhez és/vagy sebességéhez és/vagy az elérendő levegő-hőmérséklethez igazodóan az egyenletestől eltérően, pl. lyukcsoportokat alkotóan van kiosztva. A légcsatorna belsejében a bevezetett levegőt terelő és adott esetben útjának meghosszabbítására késztető egy vagy több válaszfal van elhelyezve. A légcsatorna légbevezető nyílásával szemközti oldala, illetve a terelő válaszfalig tartó légbevezető nyíláson kívüli része zárólemezzel van lefedve. A fűtő vagy hűtő cső a közegbevezető helytől a közegkivezető helyig haladó csőkígyóként van kialakítva. Egy másik lehetséges kiviteli alak esetén a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
