175908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés digitális hírközlő rendszerek adatvégállomásaiban a villamos energiafogyasztás vezérlésére
9 l/jyvw 10 A 30 ellenőrző központ vizsgálójelet pl. pszeudovéletlen bitsorozatot előállító 33 generátort, a 10 adatvégállomáson levő 26 jelátalakítóval megegyező 34 kódátalakítót, 35 szinkronizáló egységet, digitális 36 kapcsoló-áramkört, digitális 37 illesztő- 5 áramköröket és tárolt programú 38 vezérlőegységet tartalmaz, ezek elrendezését a 3. ábra mutatja. A 30 ellenőrző központ a 39 vonalon keresztül csatlakozik a helyi 12 kapcsoló központhoz. A 3. ábra részletesebben mutatja a helyi 12 10 kapcsoló központot is, de mivel az nem képezi a jelen találmány tárgyát, az ábra csak olyan mélységben ábrázolja, amilyen az ellenőrzési eljárás megértéséhez szükséges. A digitális 12 kapcsoló központ lényegében digitális 40 illesztőáramkörön 15 és előfizetői 41 vonali áramkörön keresztül kerülhet kapcsolatba a külvilággal, továbbá tartalmaz még 42 törzsvonal kapcsoló áramkört, 43 előfizetői vonalkapcsoló áramkört és tárolt programú 44 vezérlőegységet, amely 50a vonalakkal kapcsolódik a 20 többi egységhez. Hasonlóképpen nem képezi a jelen találmány tárgyát a digitális 11 koncentrátor sem, ezért a 3. ábra csak olyan mélységben mutatja, amely a találmány szerinti ellenőrzési eljárás megértéséhez szűk- 25 séges. A 11 koncentrátor lényegében digitális 45 illesztőáramkörből,. 46 koncentrátor kapcsoló áramkörből, előfizetői 47 vonali áramkörökből és 48 vezérlőegységből áll, ahogyan az ábra mutatja. Az ellenőrzési folyamat a 30 ellenőrző központ 30 bemenő 49 vonalára adott ellenőrzőjel hatására indul meg. A 49 vonalra adott ellenőrzőjel a vizsgálandó előfizetői távbeszélő 14 vonalak számára és az ellenőrzési folyamat végrehajtási idejére vonatkozik. Az ellenőrzőjel az előző mérési ered- 35 ményre vonatkozóan is tartalmazhat adatokat, így lehetséges a folyamatban levő ellenőrzés eredményével való összehasonlítás. Az ellenőrzési folyamat elkezdődése után a 30 ellenőrző központ egy normál lefoglaló jelet küld a 39 vonalon a megfelelő 40 12 kapcsoló központhoz. A lefoglaló jelet hagyományos módon (az ábrán nincs jelölve) generálja a 30 ellenőrző központ, és ez a jel az 50 vonalon jelenik meg. A lefoglaló jelet azok a számjegyek követik, amelyek a kívánt előfizetői 14 vonalhoz a 45 hálózaton keresztül megteremtik a kapcsolatot. Mivel a lefoglaló jelet a helyi 12 kapcsoló központ speciális 31 ellenőrző bemenetén át „vizsgálat” kategóriájú jelként fogadja a tárolt programú 44 vezérlőegység, a vett „hívásnak” megfelelően spéci- 50 ális művelet kezdődik a 12 kapcsoló központban. Először is a tárolt programú 44 vezérlőegység jelzi a megfelelő csatlakozón (a 43 előfizetői vonalkapcsoló áramkör előfizetői oldali csatlakozóján), hogy azt ellenőrzési hívás lefoglalta. Ez után a tárolt 55 programú 44 vezérlőegység a szóban forgó vonalhoz tartozó 41 vagy 47 vonali áramkörben alacsonyabb adási jelszintet állít be. Továbbá a tárolt programú 44 vezérlőegység letiltja a kicsengetési jelet úgy, hogy az ellenőrzés során a kiválasztott 60 előfizetői készülék nem cseng ki. Amikor az ellenőrzéssel járó valamennyi speciális feladatot ellátta a 12 kapcsoló központ, a tárolt programú 44 vezérlőegység nyugtázza a lefogj aló jelet a 30 ellenőrző központ felé. Ez után a 30 ellenőrző központ 65 megkezdi a pszeudovéletlen bitsorozat küldését a 33 generátorból a kiválasztott előfizetői készülék felé. A pszeudovéletlen bitsorozat a 10 adatvégállomás pl. távbeszélő készülék 2a. ábra szerinti kiviteli alakjában órajeleket tartalmaz, a 2b. ábra szerinti kiviteli alakjában pedig aszimmetrikus EGYES-NULLA mintájú jeleket, abból a célból, hogy a 10 adatvégállomást a fentiekben leírt módon be lehessen kapcsolni, energiával lehessen ellátni. A 10 adatvégállomás bekapcsolása lehetővé teszi, hogy a pszeudovéletlen bitsorozatot a 26 jelátalakító (2a. és 2b. ábra) módosítsa, majd az a hálózaton keresztül visszajusson a 30 ellenőrző központba. Az átviteli jelszint a 10 adatvégállomás és a helyi 12 kapcsoló központ között — ebben az irányban — nincs lecsökkentve, de ezt is meg lehet tenni a 10 adatvégállomás egy további kiviteli alakjában (az ábrák nem mutatják), ahol a 61 vonalmeghajtó áramkört úgy lehet vezérelni, hogy az ellenőrzési feltételek fennállásakor csökkentse a 12 kapcsoló központ felé haladó átviteli jelszintet. A 12 kapcsoló központ felé haladó pszeudovéletlen jelsorozatot a 30 ellenőrző központban a digitális 36 kapcsolóaramkör a 35 szinkronizáló egységhez juttatja. A 35 szinkronizáló egység ugyancsak fogadja a pszeudovéletlen bitsorozat előállító 33 generátor által kibocsátott bitsorozatot a 34 kódátalakítón keresztül, amelyben a bitsorozat pontosan úgy változik meg, mint az előfizetői 10 adatvégállomásban. A két bitsorozatot oly módon szinkronizálja a 35 szinkronizáló egység, hogy abban az esetben, ha a teljes átvitel során lép fel hiba, akkor a 35 szinkronizáló egység 51 és 52 kimenetein a jelek azonosak. Az 51 és 52 kimenetek az 53 összehasonlító áramkör, pl. KIZÁRÓ-VAGY-kapu bemenetelre csatlakoznak, amelynek hibajelző 54 kimenetén természetesen csak abban az esetben jelenik meg kimenő hibajel, ha az 51 és 52 kimenetek jele különböző. Az 54 kimenet tárolt programú 38 vezérlőegységhez csatlakozik, ahol a hibák összeszámlálása és átszámítása a korábban leírt módon történik. Az ellenőrzési eljárásnak alkalmasnak kell lenni arra, hogy külön lehessen választani a nem Gauss-zaj és a Gauss-zaj által okozott hibákat azért, hogy a valódi eredmény kiszámításához alkalmazni lehessen a hibaarány és a jel-zaj viszony közötti összefüggést. A találmány szerinti rendszerben oly módon választjuk szét a hibacsomókat (a nem Gauss-hibákat) a hosszabb időszakra elosztott hibákból (a Gauss-hibáktól), hogy az ellenőrzési időtartamot elegendően hosszúra választjuk meg, s ily módon megakadályozzuk, hogy a rövid időtartamúi hibacsomók maszkolják a nagyobb, hosszú idejű hibaarányt, amely így az ellenőrzési körülmények között érvényesülhet. (Vagyis a nagyobb hibaarány okozója az alacsonyabb jel-zaj viszony). Az ellenőrzési körülmények között érvényesülő A hibaarány például normális átviteli szint esetén egy lényegesen kisebb A’ hibaaránynak felel meg, mivel a Gauss-zajra vonatkozóan matematikai összefüggés van a hibaarány és a jel-zaj viszony között. Az ellenőrzés során a jel-zaj viszonyt úgy érdemes 5