175908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés digitális hírközlő rendszerek adatvégállomásaiban a villamos energiafogyasztás vezérlésére

9 l/jyvw 10 A 30 ellenőrző központ vizsgálójelet pl. pszeu­­dovéletlen bitsorozatot előállító 33 generátort, a 10 adatvégállomáson levő 26 jelátalakítóval meg­egyező 34 kódátalakítót, 35 szinkronizáló egységet, digitális 36 kapcsoló-áramkört, digitális 37 illesztő- 5 áramköröket és tárolt programú 38 vezérlőegységet tartalmaz, ezek elrendezését a 3. ábra mutatja. A 30 ellenőrző központ a 39 vonalon keresztül csat­lakozik a helyi 12 kapcsoló központhoz. A 3. ábra részletesebben mutatja a helyi 12 10 kapcsoló központot is, de mivel az nem képezi a jelen találmány tárgyát, az ábra csak olyan mély­ségben ábrázolja, amilyen az ellenőrzési eljárás megértéséhez szükséges. A digitális 12 kapcsoló központ lényegében digitális 40 illesztőáramkörön 15 és előfizetői 41 vonali áramkörön keresztül kerül­het kapcsolatba a külvilággal, továbbá tartalmaz még 42 törzsvonal kapcsoló áramkört, 43 előfizetői vonalkapcsoló áramkört és tárolt programú 44 ve­zérlőegységet, amely 50a vonalakkal kapcsolódik a 20 többi egységhez. Hasonlóképpen nem képezi a jelen találmány tárgyát a digitális 11 koncentrátor sem, ezért a 3. ábra csak olyan mélységben mutatja, amely a talál­mány szerinti ellenőrzési eljárás megértéséhez szűk- 25 séges. A 11 koncentrátor lényegében digitális 45 illesztőáramkörből,. 46 koncentrátor kapcsoló áram­körből, előfizetői 47 vonali áramkörökből és 48 vezérlőegységből áll, ahogyan az ábra mutatja. Az ellenőrzési folyamat a 30 ellenőrző központ 30 bemenő 49 vonalára adott ellenőrzőjel hatására indul meg. A 49 vonalra adott ellenőrzőjel a vizsgálandó előfizetői távbeszélő 14 vonalak számá­ra és az ellenőrzési folyamat végrehajtási idejére vonatkozik. Az ellenőrzőjel az előző mérési ered- 35 ményre vonatkozóan is tartalmazhat adatokat, így lehetséges a folyamatban levő ellenőrzés eredmé­nyével való összehasonlítás. Az ellenőrzési folyamat elkezdődése után a 30 ellenőrző központ egy nor­mál lefoglaló jelet küld a 39 vonalon a megfelelő 40 12 kapcsoló központhoz. A lefoglaló jelet hagyo­mányos módon (az ábrán nincs jelölve) generálja a 30 ellenőrző központ, és ez a jel az 50 vonalon jelenik meg. A lefoglaló jelet azok a számjegyek követik, amelyek a kívánt előfizetői 14 vonalhoz a 45 hálózaton keresztül megteremtik a kapcsolatot. Mi­vel a lefoglaló jelet a helyi 12 kapcsoló központ speciális 31 ellenőrző bemenetén át „vizsgálat” kategóriájú jelként fogadja a tárolt programú 44 vezérlőegység, a vett „hívásnak” megfelelően spéci- 50 ális művelet kezdődik a 12 kapcsoló központban. Először is a tárolt programú 44 vezérlőegység jelzi a megfelelő csatlakozón (a 43 előfizetői vonalkap­csoló áramkör előfizetői oldali csatlakozóján), hogy azt ellenőrzési hívás lefoglalta. Ez után a tárolt 55 programú 44 vezérlőegység a szóban forgó vonal­hoz tartozó 41 vagy 47 vonali áramkörben alacso­nyabb adási jelszintet állít be. Továbbá a tárolt programú 44 vezérlőegység letiltja a kicsengetési jelet úgy, hogy az ellenőrzés során a kiválasztott 60 előfizetői készülék nem cseng ki. Amikor az ellen­őrzéssel járó valamennyi speciális feladatot ellátta a 12 kapcsoló központ, a tárolt programú 44 vezér­lőegység nyugtázza a lefogj aló jelet a 30 ellenőrző központ felé. Ez után a 30 ellenőrző központ 65 megkezdi a pszeudovéletlen bitsorozat küldését a 33 generátorból a kiválasztott előfizetői készülék felé. A pszeudovéletlen bitsorozat a 10 adatvég­­állomás pl. távbeszélő készülék 2a. ábra szerinti kiviteli alakjában órajeleket tartalmaz, a 2b. ábra szerinti kiviteli alakjában pedig aszimmetrikus EGYES-NULLA mintájú jeleket, abból a célból, hogy a 10 adatvégállomást a fentiekben leírt mó­don be lehessen kapcsolni, energiával lehessen el­látni. A 10 adatvégállomás bekapcsolása lehetővé teszi, hogy a pszeudovéletlen bitsorozatot a 26 jelátalakí­tó (2a. és 2b. ábra) módosítsa, majd az a hálóza­ton keresztül visszajusson a 30 ellenőrző központ­ba. Az átviteli jelszint a 10 adatvégállomás és a helyi 12 kapcsoló központ között — ebben az irányban — nincs lecsökkentve, de ezt is meg lehet tenni a 10 adatvégállomás egy további kiviteli alakjában (az ábrák nem mutatják), ahol a 61 vonalmeghajtó áramkört úgy lehet vezérelni, hogy az ellenőrzési feltételek fennállásakor csökkentse a 12 kapcsoló központ felé haladó átviteli jelszintet. A 12 kapcsoló központ felé haladó pszeudové­letlen jelsorozatot a 30 ellenőrző központban a digitális 36 kapcsolóaramkör a 35 szinkronizáló egységhez juttatja. A 35 szinkronizáló egység ugyancsak fogadja a pszeudovéletlen bitsorozat elő­állító 33 generátor által kibocsátott bitsorozatot a 34 kódátalakítón keresztül, amelyben a bitsorozat pontosan úgy változik meg, mint az előfizetői 10 adatvégállomásban. A két bitsorozatot oly módon szinkronizálja a 35 szinkronizáló egység, hogy abban az esetben, ha a teljes átvitel során lép fel hiba, akkor a 35 szinkronizáló egység 51 és 52 kimenetein a jelek azonosak. Az 51 és 52 kimenetek az 53 összeha­sonlító áramkör, pl. KIZÁRÓ-VAGY-kapu bemene­telre csatlakoznak, amelynek hibajelző 54 kimene­tén természetesen csak abban az esetben jelenik meg kimenő hibajel, ha az 51 és 52 kimenetek jele különböző. Az 54 kimenet tárolt programú 38 vezérlőegységhez csatlakozik, ahol a hibák össze­­számlálása és átszámítása a korábban leírt módon történik. Az ellenőrzési eljárásnak alkalmasnak kell lenni arra, hogy külön lehessen választani a nem Gauss-zaj és a Gauss-zaj által okozott hibákat azért, hogy a valódi eredmény kiszámításához al­kalmazni lehessen a hibaarány és a jel-zaj viszony közötti összefüggést. A találmány szerinti rendszerben oly módon választjuk szét a hibacsomókat (a nem Gauss-hibá­­kat) a hosszabb időszakra elosztott hibákból (a Gauss-hibáktól), hogy az ellenőrzési időtartamot elegendően hosszúra választjuk meg, s ily módon megakadályozzuk, hogy a rövid időtartamúi hiba­csomók maszkolják a nagyobb, hosszú idejű hiba­arányt, amely így az ellenőrzési körülmények kö­zött érvényesülhet. (Vagyis a nagyobb hibaarány okozója az alacsonyabb jel-zaj viszony). Az ellenőrzési körülmények között érvényesülő A hibaarány például normális átviteli szint esetén egy lényegesen kisebb A’ hibaaránynak felel meg, mivel a Gauss-zajra vonatkozóan matematikai össze­függés van a hibaarány és a jel-zaj viszony között. Az ellenőrzés során a jel-zaj viszonyt úgy érdemes 5

Next

/
Thumbnails
Contents