175906. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 2-etil-3-(3,5-dibróm-4-hidroxi-benzoil)-benzofurán előállítására

3 175906 4 akcióközegként a brómozási reakcióknál szokásosan alkalmazott oldószereket vagy oldószerelegyeket használhatjuk. így brómozhatunk vizes ecetsav, adott esetben vizet tartalmazó 1—4 szénatomos alkanol vagy halogénezett szénhidrogén jelenlété­ben. Különösen előnyösnek bizonyult reakcióközeg­ként vizes etanol, például 50%-os vizes etanol alkalmazása. A találmány szerinti eljárás kiküszöböli a Frie­­del-Crafts-reakciónál a széndiszulfid, a demetilezés­­nél pedig a külön lépésben való előállítást és a felhasználás előtt desztillációt igénylő piridin-hidro­­klorid alkalmazását. A végtermék viszonylag kis számú művelettel állítható elő, mivel a (II) képletű vegyület acilezése és a (III) képletű közbenső ter­mék demetilezése ugyanabban a reakciólépésben történik, anélkül, hogy szükség lenne a 2-etil-3-(4- -metoxi-benzoil)-benzofurán elkülönítésére és tisztí­tására. A felsorolt előnyök következtében rendkívül gazdaságossá és egyszerűen kívitelezhetővé válik a 2-etil-3-(3,5-dibróm-4-hidroxi-benzoil)-benzofurán ta­lálmány szerinti szintézise, és a kiindulási 2-etil­­-benzofuránra számított össztermelés az ismert eljá­rásnál elérhető 22%-ról 35—38%-ra, tehát közel kétszeresre növekszik. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal részletesen ismertetjük. 1. példa 2-Etil-3-(4-hidroxi-benzoil)-benzofurán 105 g (0,69 mól) ánizssavból tionil-kloriddal (500 ml) savkloridot készítünk. A tionil-klorid fe­leslegének lepárlása után kapott anyagot közvetle­nül használjuk fel az acilezési reakcióhoz. Keverővei, hűtővel, hőmérővel felszerelt lombik­ba bemérünk 94,8 g (0,71 mól) vízmentes alumí­­niumkloridot és 400 ml abszolút klórbenzollal ke­verjük. A 0 °C-ra lehűtött szuszpenzióhoz csepeg­tetjük az ánizssavklorid 300 ml abszolút klórbenzo­­los oldatát, majd 100 g (0,685 mól) 2-etil-benzofu­­rán 100 ml abszolút klórbenzolos oldatát. Becsepe­­gés után az elegyet egy órát 0 °C-on, 2 órát szobahőmérsékleten keverjük. Ezután 284,3 g (2,13 mól) vízmentes alumíniumkloridot adunk a reakciólegyhez és felmelegítjük 70 °C-ra. Ezen a hőmérsékleten keverjük 5 órán át. Lehűlés után keverés közben 3500 g jégre öntjük és a keverést addig folytatjuk, míg a szilárd csapadék feloldódik. A szerves fázist elválasztjuk, mossuk kétszer 1 liter In sósavval, majd vízzel. A klórbenzolos fázist vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. Az így kapott olajos anyagot 900 ml 5%-os nátriumhidroxid-oldatban oldjuk, 500 ml benzollal extraháljuk. A lúgos fázist In sósavval semlegesítjük, kétszer 500 ml benzollal ex­traháljuk. A benzolos extraktumokat egyesítjük, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. A maradék szilárd anyagot 200 ml széntetrakloridból átkristályosítjuk. A ka­pott termék súlya 92 g (50,5%). A nyers közbenső termék olvadáspontja 119—122 °C. Ciklohexánból átkristályosítva op. 126—127 °C. 2. példa 2-E til-3-(3,5-dib róm-4-hidioxi-b e nzoil )­­-benzofurán 17 g (0,064 mól) az 1. példában előállított 2- -etil-3-(4-hidroxi-benzoil)-benzofuránt 100 ml abszo­lút etanolban oldunk, vízfürőn 40 °C-ra melegítjük, és becsepegtetünk 22,5 g (0,14 mól) brómot. Két és félórán át 50 °C-on keverjük, majd szobahőmérsék­leten 100 ml vizet és 10 ml 10%-os nátriumbiszul­­fit-oldatot adunk a reakcióelegyhez. A kivált csapa­dékot szűrjük, vízzel mossuk. A kapott nyerster­mék súlya 26 g. Ciklohexán-széntetraklorid 1 : 1 arányú elegyéből történő átkristályosítás után kapott termék súlya 18,9 g (69,5%) olvadáspontja 145—148 C. 3. példa 2-Etil-3-(3,5-dibróm-4-hidroxi-benzoil)-benzofurán 2.6 g (0,01 mól) 2-etil-3-(4-hidroxi-benzoil)-ben­­zofuránt 60 ml 50%-os vizes etanolban szuszpendá­­lunk. Felmelegítjük • 40 °C-ra és becsepegtetünk 3,5g (0,022 mól) brómot, majd 50 °C-on keverjük 2 órán át. Szobahőmérsékletre történő hűtés után 30 ml vizet és 10 ml 10%-os nátriumbiszulfit-olda­­tot csepegtetünk a reakciólegyhez, a szilárd anya­got szűrjük, vízzel semlegesre mossuk. A termék súlya 3,8 g (90,5%) , olvadáspontja 141—145 °C. Széntetraklorid-ciklohexán 1 : 1 arányú elegyéből történő átkristályosítás után kapott termék súlya 3,15 g (75%), olvadáspontja 145—148 °C. 4. példa 2.6 g (0,01 mól) 2-etil-3-(4-hidroxi-benzoil)-ben­­zofuránt 10 ml ecetsav és 6 ml víz elegyében szusz­­pendálunk, és becsepegtetünk 3,2 g (0,02 mól) bró­mot. Szobahőmérsékleten keverjük 4 órán át, majd a szilárd anyagot szűrjük, vízzel mossuk. A kapott termék súlya 3,9 g, olvadáspontja 130—141 °C. Széntetraklorid-ciklohexán 1 :1 arányú elegyéből történő átkristályosítás után a termék súlya 2,5 g (59,5%), olvadáspontja 145—148 °C. 5. példa 2.6 g (0,01 mól) 2-etil-3-(4-hidroxi-benzoil)-ben­­zofuránt 50 ml vízben szuszpendálunk, felmelegít­jük 40 °C-ra, és becsepegtetünk 3,5 g (0,022 mól) brómot. 2 órán át 50 °C-on kevertetjük, majd szobahőmérsékletre történő hűtés után hozzácse­pegtetünk 10 ml 10%-os nátriumbiszulfit-oldatot. A szilárd anyagot szűrjük, vízzel mossuk. A termék súlya 3,8 g olvadáspontja 120—142 °C. Az 50 ml széntetraklorid-ciklohexán 1 : 1 arányú elegyéből átkristályosított termék olvadáspontja 145—148 °C. 6. példa 1,45 g (0,00545 mól) 2-etil-3-(4-hidroxi-benzoil)­­-benzofuránt 20 ml széntetrakloridban szuszpendá-5 10 IS 20 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents