175900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pamut-tartalmú textiliák előkészítésére transzfer mintanyomáshoz
3 175900 4 alkalmazását a természetes rostokból készült szövetekre is. A találmány szerinti eljárás értelmében 100%-ban pamutból készült vagy pamutszálak és poliészter-, akril-, poliamid- vagy cellulózacetát-szálak keverékéből készített textilanyagokat 1—5 percig 2,5 súly% kénsavat tartalmazó vajsav-furdőben, majd a folyadék feleslegének kipréselése után 3—7 percig vajsav-anhidrid fürdőben tartunk. Az anyagot ismét átvezetjük nyomóhengerek között, majd semlegesre mossuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint pamutszöveteket 2,5 súly% kénsavat tartalmazó vajsavval töltött kádba engedünk, ahol a kénsav egyrészt a stabilizátor szerepét tölti be, másrészt katalizálja a folyamatot. Az impregnálás ideje 2 perc. Ennek elteltével a szövetet nyomóhengerek között futtatjuk át, ahol megtörténik a folyadék feleslegének kipréselése, ezáltal biztosítva, hogy a hatóanyagok ne legyenek túlzott koncentrációban jelen. Ezután a szövetet egy másik impregnáló kádba helyezzük, amely vajsav-anhidriddel van megtöltve. Minimálisan 3 perces tartózkodási idő ebben a kádban 9—11%-os szubsztitúciós fokot eredményez. Ez a szubsztitúciós fok már alkalmassá teszi a szövetet magas hőfokon végzett mintanyomásra. Ezután a szövetet 8%-os vizes nátriumkarbonát-oldattal mossuk mindaddig, míg a pH-érték semleges körüli nem lesz. Utána átengedjük egy feszítőrámával ellátott szárítón, hogy az előírt szélességet a vég teljes hosszában fenntartsuk a szárítás folyamán. Amikor az így előkészített szövet megszáradt, hozzá lehet kezdeni a transzfer mintanyomáshoz 210 °C felett szublimáló, diszperziós jellegű színezékekkel. A mintanyomás ideje 30—60 másodperc. A kapott színerősség kifogástalan és a színtartóság a későbbi házi mosások során szintén kiváló. A fentiekben említett transzfer nyomási eljárás textilanyagok olyan színezését illetve nyomását jelenti, amely azon alapul, hogy szublimálható típusú színezéket visznek fel a textilre valamely általában papírból készült hordozó szalagról. Ezt a hordozó szalagot, amely tehát a szublimálható színezéket tartalmazza, érintkezésbe hozzák a textillel és nyomóhengerrel, magas hőmérsékleten biztosítják a színezék szublimálását majd rögzítését a textil anyagon. A találmány szerinti eljárás nyilvánvalóan haladást jelent a textiliparban, mert lehetővé teszi a fentiekben ismertetett, a korábbiakban csak különféle szintetikus rostokból készült szövetféleségekre alkalmazott transzfer eljárás felhasználását a természetes cellulóz-alapú szövetek széles körére is. A találmány szerinti eljárással előkezelt szöveteken végzett transzfer nyomás minőségének vizsgálatára színtartósági vizsgálatokat hajtottunk végre. A színtartóságot részben oldószerekkel szemben, részben fény hatásának kitett anyagokon vizsgáltuk. Az oldószeres színtartósági próbát perklóretilénnel végeztük és a színvesztést az 1—5-ig terjedő szürke skála szerint értékelve 4 és 5 közötti értékeket kaptuk. A szürke skála festett és nyomott anyagok színezése degradációjának jellemzésére szolgáló, nemzetközileg elfogadott skála. A szín degradációja bekövetkezhet például mosás, vasalás hatására, és a kiértékelés 5 szürkés színárnyalatból álló skála alapján történik (ISO TC 38/sec vizsgálat, ISO = International Standardisation Organisation). A fényhatásnak kitett szövetminták színtartóságát úgy vizsgáltuk, hogy a szövetet 100 órán keresztül tettük ki a Fedeometer hatásának. Az 1—8-ig terjedő kék skála szerint végezve az értékelést — ami hasonló a fenti szürke skálához — eredményül 7-et kaptunk, ami bizonyítja, hogy a találmány szerinti eljárással előkezelt szöveteken a transzfer nyomás kiváló eredményeket szolgáltat. Rá kell mutatnunk ezenkívül azokra az előnyökre is, amelyeket a találmány szerinti eljárás a korábban ismert és alkalmazott hagyományos eljárásokkal szemben biztosít: a) A szokásos eljárásoknál lényegesen kisebb befektetés kell a nyomáshoz szükséges gépek beszerzéséhez. b) Lényegesen kisebb a berendezések felállításához és működtetéséhez szükséges hely. c) A gépek üzemeltetéséhez nincs szükség szakképzett nyomómesterekre, a munkát minden különös előképzettség nélkül is el lehet látni. d) Nincs szükség a nyomott anyagok utókezelésére, ami jelentős munkabér-megtakarítással jár. e) Miután a munkát hibátlanul lehet elvégezni, általában nincs másodosztályú nyomás. f) Kötött anyagokat is különösebb nehézség nélkül lehet mintázni, szemben a szokásos eljárásokkal, ahd ez komoly nehézségekkel jár. g) Olyan nyomási effektusok elérésére is van lehetőség, amelyek a szokásos eljárásokkal nem érhetők el, ugyanis a találmány szerinti eljárással előkezelt felületeken a transzfer nyomási eljárás majdnem fényképészeti pontossággal, éles kontúrokkal adja vissza a legfinomabb rajzokat is. h) Lényeges mértékben lecsökkenthetjük a nyersanyagok raktári mennyiségét, tekintve, hogy a rendelések teljesítése sokkal gyorsabb, ami egyben megengedi viszonylag kis volumenű rendelések elfogadását és teljesítését is. i) Az eljárás környezetvédelmi szempontból is előnyös, mert feleslegessé teszi az utólagos kezeléseket és ezáltal, minthogy nem keletkezik maradék, érezhetően lecsökken a környezetre gyakorolt káros hatás. Találmányunkat a következő példákkal szemléltetjük anélkül, hogy a példákra kívánnánk korlátozni. 1. példa Olyan textiliát, amelyben a pamut és poliészter aránya 35 :65 2,5 súly% kénsavat tartalmazó vajsavval töltött kádba vezetünk. Az anyagot 2 percig a kádban tartjuk, majd nyomóhengerek között kipréseljük belőle a folyadék feleslegét. Ezt követően a textiliát újabb impregnáló kádba vezetjük, amely vajsav-anhidriddel van feltöltve. 3 perces 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
