175897. lajstromszámú szabadalom • Modulrendszerű épület előregyártott elemekből

3 175897 4 dáit. Ilyen szerkezeti megoldás esetén a végleges betonnal való kiöntéskor a betonanyag behatol a hornyok által alkotott üregekbe és ezeken keresz­tül befolyik a falpanel függőleges üregeibe. Gyakor­latilag tehát a helyszínen öntött beton nemcsak a födémlemez felületét fedi be a megkívánt vastag­ságban, hanem behatolva a falpanelek függőleges üregeibe az elemeket megszilárdítás után mereven kapcsolja egymáshoz. Gyakran az illesztési helyeken fellépő mecha­nikai erőhatások felvételére erősítő betéteket is elhelyeznek a födémelem és a falelem között. Ilyen erősitőelemek lehetnek szögvasak, amelyeket a födémpanelekbe előregyártás során beépítenek. Az erősítőelemeket hegesztéssel csatlakoztatják. Ezek az erősitőelemek megakadályozzák a fal- és födémelemek egymáshoz viszonyított elcsúszását. A betonozás megszilárdulása után az erősítőelemek a kapcsolat szilárdságát növelik. Valemennyi ismert megoldás hátránya, hogy az egyes elemek kapcsolatának kialakítása bonyolult, nehézkes és igen pontos illesztést kíván. Az egyes elemek könnyen elmozdulnak, több szint szerelésé­hez pedig minden esetben kitámasztásra van szük­ség. A találmány célja az ismert előregyártott ele­mekből olyan modulrendszerű épület kialakítása, amely egyszerűbben, gyorsabban és jóval kevesebb élőmunka-ráfordítással kivitelezhető. A találmány tehát többszintes, modulrendszerű­épület előregyártott elemekből. A találmány lényege abban van, hogy előregyár­tott, egységes méretű vasbeton falpaneljei függőle­ges belső üregekkel rendelkeznek, melyek a fal­panelek felső végétől az alsó végéig terjednek, továbbá, hogy a födémpanelek szerkezeti vastagsága kisebb, mint a végleges vastagsági méretük és a falpanelek élein úgy helyezkednek el, hogy a fal­panelek függőleges üregei legalább részben fedet­lenül maradnak, rendelkeznek továbbá hosszanti irányban elhelyezkedő erősítőelemekkel, amelyek kiemelkednek a födémpanelek felső felületeiből, végül, hogy térbeli elhelyezésű összekötő elemei vannak, melyeknek legalább valamely része az emlí­tett födémpanelek felső felületén, valamint a fal­panelek üregeiben van rögzitve, miközben a fal­panelek üregei helyszíni betonnal vannak kiöntve úgy, hogy az teljesen beborítja az említett erősítő, illetve összekötőelemeket, ugyanakkor kiegészíti a födémpanelek részleges vastagságát végleges vastag­ságra, kialakítva ezáltal a födémfelületet és egye­sítve a felsorolt épületelemeket monolitikus épület­­szerkezetté. Előnyösen a függőlegesen egymás mellett el­helyezkedő falpanelek a kereszt, -és hosszanti irányú eltolódás meggátolására kapcsolószerkezetek - pl. csapok - útján vannak összekötve, Ugyancsak előnyös, ha az üregek a falpanelek oldalfelületeiben áttörésekkel rendelkeznek, továbbá ha néhány, hosszanti irányban elhelyezett erősítő­elem végigér a födémpanelek teljes hosszúságán és belenyúlik a falpanelek oldalfalában levő át­törésekbe. Végül kedvező az a megoldás, ahol a hosszanti irányban elhelyezett erősítőelemek merev alsó övvel rendelkeznek, ami a födémpanelbe van ágyazva, és üreges felső övvel, amely a födémpanel felett helyezkedik el a helyszíni betonnal való kiöntés előtt. A találmány szerinti épületnél tehát csekély, költségű födémpaneleket és üreges falpaneleket al­kalmazunk. A még csak előszerelt épületszerkezet stabilitását összekötő elemekkel és keresztirányú erősítő rudak alkalmazásával biztosítjuk, ami az oldalirányú nyíróerőkkel szemben nagy ellenálló­képességű, téglalap alakú tartóidomok kialakítását eredményezi. Amennyiben a szembenlevő födém­panelekben nyílásokat alakítunk ki, úgy azokban egyszerű módon elhelyezhetők az épület installá­ciós vezetékei. Külön előnyt jelent, hogy az összekötőelemek­kel egymáshoz rögzített fal- és födémelemekből több szint képezhető ki. Végezetül előnyös az is, hogy a kötési helyek nem kívánnak külön zsaluza­tot és a betonkitöltés utólag is elvégezhető. A találmányt részletesen kiviteli példákon, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti épület előregyártott elemeinek illesztése perspektivikus résznézetben, részben metszve, a 2. ábra az 1. ábra felülnézete, a 3. ábra a 2. ábra 3—3 vonalmenti függőleges részmetszete, a 4. ábra a 2. ábra 4—4 vonalmenti függőleges részmetszete, az 5. ábra az 1. ábra 5—5 vonalmenti részmet­szete, a 6. ábra a 2. ábra 6—6 vonalmenti függőleges részmetszete, a 7. ábra egy további találmány szerinti épület előregyártott elemeinek illesztése perspektivikus résznézetben, részben metszve, a 8. ábra a 7. ábrán ábrázolt födémelem oldal­nézete, a 9. ábra a 8. ábra 9—9 vonalmenti függőleges metszete, a 10. ábra a 7. ábra 10—10 vonalmenti függőleges részmetszete, a 11. ábra a 10. ábra felülnézete. A kiviteli példán bemutatott találmány szerinti épület azonos méretű több előregyártott egymással szemben térközzel egymástól elválasztott, párhuza­mos sorban függőlegesen elrendezett 10 falpanelek­ből, valamint a szomszédos 10 falpanelek közötti fesztávolságot áthidaló 10 falpaneleken felfekvő födémpanelként kiképzett előregyártott 20 födém­lemezekből van felépítve (1. ábra). A 10 falpanelek nézetben négyszög alakúak és azokat felső 11 homlokfelület alsó 12 homlok­felület, továbbá egymással szemben fekvő 13 illetve 14 oldalfelületek határolják. Az önmagában ismert építési technológiáknak megfelelően a 10 fal­panelek hosszúsága lényegében egész számú több­szöröse a 20 födémlemezek szélességének, amiből következik, hogy egy-egy 10 falpanel adottszámú 20 födémlemezt támaszt alá felső 11 homlokfelüle­tével. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6S 2

Next

/
Thumbnails
Contents