175888. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliakrilnitril szálak előállítására

3 175888 4 szempontjából határt szab. így a nagyobb koncent­rációjú fonóoldatokkal elérhető termelékenység­növekedést a fonal maximális kisajtolási sebességé­nek csökkenése egyidejűleg csökkenti. A fonalak maximális kisajtolási sebessége az a sebesség, amelynél szabvány körülmények mellett a fonó­fejnél vagy ennek közvetlen közelében az első két külön kapilláris elszakad. A kisajtolási sebesség javítására ismeretesek eljárások, amelyek során pl. kénsavnak, aromás szulfonsavaknak, vagy amin­­sóknak a fonóoldathoz való adagolásával, vagy a fonóoldat hőmérsékletének növelésével viszkozitás­csökkenés érhető el, ami a felfonhatóságot javítja. Ezek az eljárási variációk azonban technológiai és gazdasági tekintetben az egész folyamatot bonyo­lultabbá teszik, vonatkozik ez főképpen a kicsapó­fürdő regenerálására, s a kapott szálak minőségét is rontják. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel a fonóteljesítmény nagyobb koncent­rációjú fonóoldatok alkalmazásánál növelhető anél­kül, hogy az eljárás bonyolultabbá válna vagy a fonal minősége romlana. A találmány feladata a fonalak koagulálását megoldani oly módon, hogy a maximális kisajtolási sebesség csökkenése nagyobb koncentrációjú akril­­nitrilpolimer-oldatok felfonásánál elkerülhető le­gyen. Azt találtuk, hogy az oldatpolimerizációval, di­me til formami dban előállított, hidrofil, főképpen szulfonát-csoportokat tartalmazó akrilnitrilpoli­­merek, 40-65 súly% dimetilformamidot tartalmazó vizes koaguláló-fürdőkbe felfonhatók anélkül, hogy a fonóoldat koncentrációjának növelése a maximá­lis kisajtolási sebesség csökkenését vonná maga után, ha a fonóoldat polimerkoncentrációjának nö­velésével arányosan növeljük a koaguláló fürdő hőmérsékletét, úgy, hogy előnyösen 21-25 súly%­­-os oldatok felfonásánál a fonóoldatkoncentráció­jának (súly%) és a koaguláló fürdő hőmérsékle­tének (°C) hányadosa 0,6-2,1 legyen, mimellett 21 súly%-os fonóoldatkoncentrációból kiindulva, 1% koncentrációnövekedésnek megfelelően a kicsapó­­íürdő alsó hőmérséklethatárát előnyösen 5 °C-al, a felső határát 2 °C-al növeljük. 25 súly','?’ feletti koncentrációjú fonóoldatok használata kevésbé ajánlatos, mivel a magasabb viszkozitás miatt fellépő szűrési nehézségek az eb­ből felfont szálak textilfizikai tulajdonságait és felhasználhatóságát rontják. Ugyanez áll fenn, ha az említett hányados értéke 0,6 alá csökken. Azt tapasztaltuk, hogy a legjobb kisajtolási se­bességet olyan polimerizátumok felfonásánál érjük el, amelyek akrilnitril mellett legfeljebb 15 súly% akril- vagy metakrilsavésztert és/vagy 0,5—1,8 súly% vinil-, allil- vagy metallilszulfonsavat vagy szulfo­­alkilakrilátot vagy -metakrilátot vagy ezek szervet­len vagy szerves sóit tartalmazzák és 0,5%-os dime­­tilformamidos oldatuk relatív viszkozitása 20 °C-on 1,95 ± 0,1. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy na­gyobb koncentrációjú fonóoldatok használatánál nagyobb felfonási sebesség és így nagyobb fonótel­jesítmény érhető el, anélkül, hogy a felfont szálak minősége károsodna. A koagulált szálak magasabb fürdőhőmérsék­letnél a koaguláció megváltozott diffúziós folya­matai következtében előforduló szerkezeti fellazu lását a fonóoldat egyidejű nagyobb szilárdanyag­koncentrációjával, valamint a szulfonát-csoportokat tartalmazó polimerizátum hidrofil jellegével aka­dályozzuk meg. A találmány szerinti fonóoldatkoncentráció/koa­­guláló-fürdőhőmérséklet hányados alkalmazása ener­giamegtakarítást tesz lehetővé a kis fonóoldat­koncentrációhoz szükséges alacsony fiirdőhőmér­­séklet elkerülésével. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját kö­zelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa összehasonlító példa Akrilnitrilből, akrilsavészterből és nátriumallil­­szulfonátból dimetilformamidban oldatpolime­rizációval előállított polimeroldatot (r?rei.= 1,95, c = 0,5 g/100 ml dimetilformamid 20 °C-on) a monomerektől mentesítjük és különböző polimer­­tartalmakra koncentráljuk. Az így kapott oldatot fonófejen keresztül (70 lyuk/0,09 mm lyukátmérő) 21,5 °C hőmérsékletű, 50 súly% dimetilformamidot tartalmazó vizes koagulálófürdőbe felfonjuk és hár­mas hengerműre felvesszük. Az elért maximális kisajtolási sebességet (kisajtolt fonal hossza az idő­ben) a fonóoldat koncentrációjának függvényében az 1. ábra szemlélteti. 2. példa összehasonlító példa Az 1. példa szerint három különböző koncent­rációjú fonóoldatot állítunk elő és azonos körül­mények között felfonjuk, azzal a különbséggel, hogy a koaguláló fürdő hőmérsékletét változtatjuk. A maximális kisajtolási sebességet a különböző koncentrációjú fonóoldatokra a hőmérséklet függ­vényében a 2. ábra szemlélteti. 3. példa Az 1. példa szerint akrilnitrilpolimert állítunk elő (r?rei.= 1,96), amely 6,95 súly% akrilsavmetil­­észtert és l,12súly% nátriumallilszulfonátot tartal­maz. Az oldatot a monomerektől mentesítjük és különböző koncentrációjú fonóoldatokká feldol­gozzuk. Szűrés után az oldatokat fonófejen (240 lyuk/0,09 mm lyukátmérő) keresztül 55,4 súly% dimetilformamidot tartalmazó vizes koa­­gulálófurdőbe felfonjuk, mimellett minden egyes fonóoldathoz más koagulációs hőmérsékletet állí­tunk be. A fonóoldatkoncentráció és a koagulációs hő­mérséklet kombinációinál a felfonhatóságot a maxi­mális kisajtolási sebességgel jellemeztük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents