175883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szukcimid-észterek előállítására

5 175883 6 azonban gyökösen működő térhálósitószerek, mint például bizonyos szerves peroxidok is. Heterogén fázisban végzett polimerizációnál, tehát szuszpen­­ziós vagy emulziós polimerizációnál használhatók például vízben oldhatatlan térhálósitószerek, mint divinil-benzol és etilén-dimetakrilát. Számos egyéb térhálósítószer is ismeretes a szakember számára, és a konkrét esetben használandó térhálósítószer kivá­lasztása a szakember feladata. Az is lehetséges, hogy a térhálósítószert csak utólag adagoljuk be, és a térhálósítást csak azután végezzük el, miután a polimer hordozó előállítása és annak aktív protein­hez kötése már megtörtént. Ha a képződött polimer térhálósítását elhagyjuk, akkor oldódó vagy hőrelágyuló hordozóanyagokat kapunk. Ezek fonásra vagy extrudálható oldatok céljára használhatók, amelyekből a hordozóanyagra kötött proteinek, például szálak vagy fóliák alak­jában nyerhetők, önmagukban ismert módszerekkel. Hidroxilcsoportokat tartalmazó hordozóanya­gokon való megkötésre különösen olyan, I álta­lános képletű vegyületek alkalmasak, amelyekben X valamely IV általános képletű csoport. Ebből a csoportból ugyanis szerves oldószerekben, mint pél­dául dimetil-szulfoxidban, kb. 100°C-on végzett hevítés során dietil-amin lehasadása mellett a meg­felelő, IVa képletű izocianát képződik, amely 0 °C-on hidroxilcsoportokkal reagál. Ilyen körül­mények között a hidroxi-szukcinimid-észter-csoport (OSu-észter) még nem reagál, úgyhogy a molekula két funkcionális csoportja szelektív reagálásának lehetőségei a kísérleti körülmények megválasztása útján adottak. Az olyan I általános képletű vegyületeket, ame­lyekben X valamely II általános képletű cso­port, először a HOSu-csoporton keresztül egy aminocsoport-tartalmú kis- vagy nagymolekulás anyaggal reagáltatjuk, majd ezután enyhén savas vizes oldatban visszük további reakcióba. Ilyen körülmények között az acetálból a szabad aldehid képződik, amely azután a szakemberek által ismert módon továbbreagál például aminocsoportokkal va­lamely Schiff-féle bázis képződése közben, amelyet azután kovalens kötés képződése közben például nátrium-bór-hidriddel vagy analóg reakcióban hidr­­oxil-amin-, hidrazin- és szemikarbazid-származékok­­kal redukálunk. Hasonló anyagként továbbá olyan szilárd anya­gok is használhatók, amelyek nem rendelkeznek a találmány szerinti vegyületek funkcionális csoport­jaival reagálni képes helyekkel. Ilyen esetekben a találmány szerinti vegyületeket térhálósítószerként használjuk. Dyen esetben célszerűen először az aktív proteint felvisszük a hordozóanyag felületére (például adszorbeáltatással), rárétegezzük a protein oldatát, majd következik a felületen történő rög­zítés valamely találmány szerinti vegyülettel végzett térhálósítás útján, mimellett előnyösen csak ho­­modifunkciós vegyületeket, vagyis olyan vegyüle­teket használunk, amelyekben X jelentése egy to­vábbi karboxi-szukcinimid-észter-csoport. Használ­hatunk a térhálósításra azonban olyan vegyületeket is, amelyekben X jelentése IV általános képletű csoport. A találmány szerinti vegyületek alkalmazási módjának egy további előnyös módja abban áll, hogy a biológiailag aktív proteint mind homodi­­funkciós, mind heterodifunkciós 1 általános képletű vegyülettel reagáltatjuk. Így például a proteint először olyan vegyülettel reagáltatjuk, amelyben X valamely III általános képletű csoport. Ez kopoli­­merizációra képes csoportok bevezetéséhez vezet. Ezután térhálósodni képes, előnyösen homodifunk­­ciós vegyületet adunk hozzá, amelyben X is egy további, karboxi-szukcínimidoészter-csoport. Ez tér­hál ósodáshoz, vagyis több molekula egymással való összekapcsolódásához vezet. Ez a több protein­egységből álló komplex-képződmény azután a fent leírt módon a rajta függő, kopolimerizációra képes csoportok révén a protein-kopolimerizáció fentiek­ben leírt módszereivel hordozóanyagon rögzíthető. Az is lehetséges, hogy egy kopolimerizációra képes csoport helyett egy II vagy IV általános képletű csoportot vezetünk be ezzel a módszerrel, és ezt kötjük egy már előzőleg előre elkészített hor­dozóra. Egy további variáns szerint először több protein­molekula egymáshoz kötésével térhálósítjuk a pro­teint, és csak azután végezzük el a rögzítést a hordozón ugyanazzal, vagy egy másik, I általános képletű vegyülettel. A találmány szerinti vegyületekkel kovalens kö­téssel köthető biológiailag aktív proteinek enzima­­tikusan aktív proteinek, immunológjailag aktív proteinek, mint antitestek, immunglobulinek és ha­sonlók, valamint hormonálisán aktív proteinek. A találmány szerinti új vegyületek kitűnnek olyan proteinekkel szembeni reakcióképességükkel, amelyek vizes vagy vizes-szerves oldószeres oldat­ban, biológiai aktivitásuk messzemenő megtartása, valamint kopolimerizálható kettőskötésekkel, hidi­­oxi- és aminocsoportokkal, valamint egyéb hordo­zóanyagokon jelenlevő, proteinek számára alkalmas csoportokkal szembeni reakcióképességük messze­menő megtartása mellett kovalens kötések létesí­tésére alkalmasak. Ezeknek az észtereknek további előnye, hogy jól kristályosíthatok, és ezért könnyű őket tisztán izolálni. Képesek bizonyos körül­mények között olyan hordozóanyagokkal kovalens kötéseket létesíteni, amelyeknél a proteinek bio­lógiai aktivitása megmarad. Ezenkívül hidrofil vagy hidrofób tulajdonságaik kívánság szerint változtat­hatók. így például a szimmetrikus biszíhidroxi­­-szukcinimid-észterek) a mindenkori megfelelő mennyiségben alkalmazva felhasználhatók arra, hogy valamely proteint enyhén lúgos pufferben oldatba vigyünk. Az ilyen esetben nyert, térhálósított, bio­lógiailag aktív proteinek vagy elválaszthatók például dialízissel, ultraszűréssel, vagy hasonló eljárással, szétválaszthatok például gélkromatográfiával, vagy további reakcióba vihetők például valamely hordo­zón történő megkötés, vagy egy hordozóanyagba történő bepolimerizáció útján. Ebben a tekintetben az etiiénglikolból levezethető, találmány szerinti vegyületek hidrofil tulajdonságuk miatt alkalma­sabbak, mint az egyszerű dikarbonsav-hidroxi-szuk­­cin imidoészterek. Jobb vízoldhatóságuk miatt gyor­sabban reagálnak, és a biológiailag aktív protein denaturálódása visszaszorul. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents